Váratlanul meglátogatta a kelet-ukrajnai frontvonalon fekvő Avdiivka védőit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután a Kreml bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő hétfőn a részlegesen megszállt Herszon és Luhanszk régióban járt. Ukrajna már tucatnyi videóval rendelkezik az orosz fogságban lévő állampolgárai kivégzéséről, több elkövetőt azonosítottak.
A hivatalos közlések szerint mindketten katonákkal és parancsnokokkal találkoztak, akiktől a harctéri helyzetről tájékozódtak, Volodimir Zelenszkij továbbá kitüntetéseket osztott ki és felkereste a sérült harcosokat a helyi kórházban.
Az orosz elnök másodszor utazott a tavaly óta tartó „különleges katonai műveletben” elfoglalt és önkényesen annektált ukrán régiókba. Hétfőhöz képest napra pontosan egy hónappal korábban járt a donyecki Mariupolban. Az orosz elnök kiruccanásaival azonban még saját keményvonalasait sem tudta maradéktalanul lenyűgözni.
Vlagyimir Putyin kelet-ukrajnai útján a Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport magánhadsereg vezetője által korábban méltatott Mihail Teplinszkij vezérezredessel tartott megbeszélést, mégsem úszta meg a kritikát az ambiciózus oligarcha környezetéből. A Prigozsinhoz közel állónak tekintett „Szürke Zóna” Telegram-csatorna rámutatott: a fronttól 3-5 kilométer közelségbe elmerészkedő ukrán elnökkel ellentétben az orosz államfő még legnagyobb jóindulattal is legalább 60 kilométer távolságra volt a legközelebbi ukrán hadállástól.
A nagy átverés, avagy melyik Vlagyimir lesz a győztes? – Elképesztő, hogy mennyire izgalmas, világpolitikai léptékű „itt a piros, hol a piros” játszmának vagyunk a…
Mások a vizit valódi időpontját illetően vetettek fel kételyeket. A közzétett felvételeken ugyanis az orosz egy 19. századi vallási ereklye másolatának bemutatásakor azt jegyezte meg, hogy „közeledik a húsvét”, pedig az ortodox keresztények elvileg éppen aznap tartották a húsvét hétfőt. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint felesleges hipotéziseket gyártani ezzel kapcsolatban, az orosz államfő az úgynevezett „fényes héttel” folytatódó húsvéti ünnepségekre kívánt utalni.
Putyin helikopterrel érkezett a megszállt ukrán területekre | Fotó: HANDOUT | Forrás:AFP
Bahmutnál továbbra is intenzív harcok dúlnak: az ukrán fél beszámolója szerint az ostromló orosz erők tovább fokozták a nehéztüzérségi támadásaik és légicsapásaik számát, még tovább rombolva a már egyébként is rommá lőtt várost.
Az ukrajnai háború közepette a semlegességét hangoztató Kína védelmi minisztere, Li Sang-fu a kétoldalú katonai és haditechnikai együttműködés elmélyítéséről tárgyalt orosz kollégájával, Szergej Sojguval Moszkvában. A pekingi rezsim által közzétett leirat szerint a felek megerősítették, hogy „támogatják egymást alapvető érdekeik védelmében”, és „határozottan ellenzik a külső erők belügyekbe való beavatkozását.” A miniszter Vkagyimir Putyinnal is találkozott.
Az orosz külügyminisztérium bekérette az amerikai, brit és kanadai nagykövetet, mondván durván beavatkoztak az ország belügyeibe, amikor a hétfőn hazaárulás vádjával 25 év börtönbüntetésre elítélt Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki vezető szabadon engedésére szólítottak fel. Marija Zaharova külügyi szóvivő azzal fenyegette a diplomatákat, hogy akár ki is utasíthatják őket.
Nagykövetek követelték a negyed évszázadra elítélt Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki aktivista szabadon bocsátását, bekérették őket az orosz külügyminisztériumba
Az orosz parlament ezzel párhuzamosan szigorította azoknak a bűncselekmények a büntetési tételeit, amelyet a rezsim politikai ellenfeleinek elhallgattatására szoktak használni, a hazaárulásért a jövőben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható lesz. Az alsóház egy olyan törvényjavaslatot is elfogadott, amely büntethetővé tenné a „segítségnyújtást olyan nemzetközi szervezetek határozatainak végrehajtásához, amelyekben Oroszország nem vesz részt” – a tervezettel vélhetően a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) múlt hónapban Putyin ellen kiadott elfogatóparancsára reagált a duma.
Hétfőn Ukrajna először tett bejelentést saját háborús veszteségeiről. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter azt közölte, pontos adatot nem tud ugyan mondani, de alacsonyabb számról van szó, mint ahányan a törökországi földrengésben életüket vesztették. Török adatok szerint a február 6-án, az ország délkeleti részén bekövetkezett természeti katasztrófában több mint 50 ezren haltak meg. Az ukrán vezetés eddig nem nyilatkozott hivatalosan a háborúban elesett katonák számáról. Kijev ezt államtitokként kezeli, csakúgy, mint Moszkva saját áldozatainak számát.
Dmitro Lubinec emberi jogi biztos szerint Ukrajna már tucatnyi videóval rendelkezik az orosz fogságban lévő állampolgárai kivégzéséről. Az Ukrajinszka Pravda internetes portál által hétfőn közzétett interjúban a biztos elmondta, a felvételek egészen brutális részleteket tartalmaznak, többek között „fülek, orrok, végtagok és ujjak levágását”. Több elkövetőt is azonosítottak. Közülük legalább egy már meghalt a harcokban. Lubinec azzal vádolta az orosz felet, hogy rendszeresen megsérti a hadifoglyok védelméről szóló genfi egyezményeket.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. április 18-án.