A barátság bensőséges kapcsolat. Legföljebb ama sajtó-műfajban tűnődhetünk róla, a tárcában, amelyben az újságíró egyes szám első személyben fogalmazhat. Ezért épp csak megemlítem, hogy két barátom volt; fiatalon, úgy negyven körül haltak meg. Azóta szakmai barátságaim vannak.
Bodor Pált 1970-ben ismertem meg Bukarestben. Kapcsolatunk akkor szilárdult barátsággá, amikor áttelepült Magyarországra. Vagy másfél ezer napi (Diurnus) jegyzetét szerkesztettem, volt időm megismerni az irályát. A temetése óta nem látogattam meg sírját egy szép fa tövében, de naponta gondolok rá. Ő találta ki például a Médianapló terjedelmét. „Annyi legyen – mondta -, amennyi ráfér a számítógép képernyőjére! Az olvasó lusta görgetni.” Ha manapság egy szinonima nem jut eszembe, fogom is a telefont, hogy megkérdezzem Palit. De már nem lehet. Hetvenen túl tettem szert két újabb barátra.
Az egyik Kereszty András, az Újnépszabadság.com alapítója. Nem mindegyik Médianapló-bejegyzést veszi át, és ilyenkor eltűnődöm, hol ronthattam el. Egyébként pedig azért mellőzöm az illusztrációt, mert nála jobb képszerkesztővel még nem találkoztam, holott fél évszázada űzöm az ipart. Ágoston Hugóval még sosem találkoztam, mert Marosvásárhelyen szerkeszti az ÚjHét.com-ot. Ő sem veszi át a Médianapló minden bejegyzését, és töprenghetek, vajon mi nem tetszik neki, ami tetszett Andrásnak.
Éjszaka dolgozik, és hajnali három körül pittyeg a mobiltelefon. Átmegyek a másik szobába, és végigböngészem a kínálatot. Ma, a szerkesztői jegyzetében azt írta a Médianaplóban olvasható Tíz mondatokról, hogy ami tetszik neki az idézetekből, azt félkövér betűkkel szedi. Hozzáfűzte, hogy némelyik szállóigét nem is szólásmondásnak tartja, inkább elszólásmondásnak. Találó. Jót vitatkozunk majd a világhálón, nem kéne-e elszólás-mondásnak írni, de lehet, hogy ebben is neki lesz igaza. Ha kifejti a véleményét, esetleg mellőzöm a kötőjelet.
Addig is beérem azzal, hogy észreveszi, ha a rövid ékezet helyett hosszút írtam, vagy fordítva. A szürkehályog miatt egyre kevésbé tudom megkülönböztetni őket, és ilyenkor jól jön egy barát.
Tíz (el)szólásmondás
Egy szegény öregemberrel kiplakátolják az országot. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus Soros Györgyről, a világ 33. leggazdagabb emberéről, ATV, 2017. július 12.)
Lemondott professzor emirátusi címéről. (Holló Márta műsorvezető Vajda Mihály filozófusról, aki Putyin díszpolgársága miatt lemondott professzor emeritusi címéről a debreceni egyetemen, ATV, 2017. szeptember 4.)
Bátornak tartom magam, sok esetben tökösnek is. (Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus, ATV, 2018. május 17.)
Boldogan távoztál közülünk. (Orbán Viktor miniszterelnök Fekete György temetésén, Miniszterelnök.hu, 2020. június 23.)
Olyan gyönyörű, ahogyan a vírus a táptalajon növekszik, és szaporodik a sejteken. (Dr. Müller Cecília országos tiszti főorvos, Fejér Megyei Hírlap, 2020. július 15.)
A Szputnyik V. arca akarok lenni. (Kelemen Anna celeb, Instagram.com, 2021. február 8.)
A Jobbik támogatását is élvezem. (Doros Dávid Párbeszéd-politikus, országgyűlési képviselőjelölt, ATV, 2021. augusztus 27.)
Három nyelven beszél, plusz még spanyolul is. (Csuhaj Ildikó újságíró Novák Katalinról, ATV, 2021. december 21.)
Müller Cecíliával takarózik. (Závecz Tibor szociológus Orbán Viktorról, ATV, 2022. január 28.)
A hazugság vagy jóhiszemű tévedés önmagában nem jogellenes. (Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Mandiner.hu, 2022. március 5.)
—————-
A szerző Médiablog-bejegyzése 2022. július 6-án. Átvette és illusztrációval ellátta az Újnépszabadság – a képen felismerhetők M. Cecilia markáns vonalai.
A szerkesztő megjegyzése
Megtisztelő számunkra Zöldi László szakmai barátsága, rólunk és hozzánk írt sorai. Őszintén – és a felségtöbbes nem irónia, hanem megilletődöttséget leplezni próbáló önirónia. (Mi, első Hugó…) Külön megtiszteltetés együtt említődni kedves Kereszty Andrással, akivel partneri egymásrautaltságban hajtjuk a mókuskereket.
Kíváncsiak vagyunk, András miért tekint el néha a Médianapló átvételétől, a mi esetünk más.
Az Új Hét „megosztó élményportál” azzal a bevallott kettős céllal indult, hogy – egyfelől – valami módon tartsa ébren A (régi, bukaresti) Hét emlékét, meg hogy – másfelől – minél több olyan magyarországi, a magyar politikai élettel kapcsolatos információt, témát megírjon, amelyet a Fidesz erdélyi lakájmédiája nem ír meg. Tehát mégiscsak elsősorban az erdélyi, romániai olvasóknak szól. Más szép elgondolásaink is voltak, ezeket felsorolni sincs elegendő idő, tehetség és energia. Ha hetedannyian lennénk, mint ahányan A Hétnél voltunk!
Minden nap elolvassuk Zöldi László Médianapló-bejegyzését, többnyire vele kezdjük a műszakot, mindig érdekesnek és fontosnak találjuk, szakmai szempontból példás, kiváló szerző, nem kell részletezni; amikor azonban úgy érezzük, hogy a romániai magyar olvasó támpontok, előismeretek híján nem találná elég érdekesnek vagy fontosnak a Vélemény vagy a Sajtó/Fórum rovatban (ahol így is a leggyakoribb vendég), olyankor mellőzzük az utánközlését. Ez a fő ok – a többi egyszerű szubjektivitás, esetleg emlékezetkiesés.
Az „egybe vagy kötőjellel” felvetés kissé meglepett, még utána kell néznünk, addig is egybeírjuk…
A három egyszerű mondat viszont, amit fentebb kiemeltünk, csodálatos. (Nem gondoltuk, hogy a miniszterelnökbe annyi metafizika szorult.)
Köszönet, és sok sikert, barátaink!
