A Cambridge-i Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatóinak sikerült őssejtekből teljesen szintetikus emberi embriókat kreálniuk. Vagyis teljesen kihagyták az embrió létrehozásakor a spermium és a petesejt összeolvadásának régimódi lépését. Ez tipikusan az a hír, aminek hallatán az erre hajlamosak az emberiség végóráit látják viharsebesen közeledni, és laboratóriumban gyártott klónhadseregeket vizionálnak, de a kutatás valódi célja és a benne rejlő potenciál ennél persze jóval prózaibb.
Az áttörésként értékelt eredményről a minap számoltak be a Nemzetközi Őssejtkutatási Társaság bostoni konferenciáján. A kutatást vezető Magdalena Żernicka-Goetz professzor szerint a mesterséges embriók teljesen olyanok, mint a természetes folyamatok révén létrejött embriók, és értékes vizsgálati alapanyagot szolgáltatnak majd a genetikai hátterű betegségek, illetve az ismétlődő vetélések biológiai okainak kutatásához.
A mesterséges embriók létrehozásához át kellett programozniuk az emberi őssejteket, hogy azok a korai stádiumú embriók sejtjeit jellemző módon kezdjenek viselkedni. Nincsenek olyan terveik a kutatóknak, hogy a létrehozott embriókat bármilyen orvosi célra használják fel, tehát nem fogják őket beültetni egy anyaméhbe, hogy belőlük esetleg magzat vagy akár megszülető gyermek fejlődjön. Egyrészt ez illegális lenne, másrészt nem is egyértelmű jelenleg, hogy valóban képesek lennének-e végigmenni a magzati fejlődés folyamatán.
A létrehozásuk fő célja az volt, hogy megkerüljék az emberiembrió-kutatás szigorú törvényi korlátait. Jelenleg az Egyesült Királyságban a természetes emberi embriókat csak 14 napos korukig lehet a laborban vizsgálni, de ez a kutatók érvelése szerint nem elég, mert később is történhet rengeteg olyan genetikai és élettani változás, ami alapvetően meghatározza a magzat, majd a születendő gyermek sorsát. A szintetikus embriók (pontosabban a kutatók szóhasználata szerint „embriószerű modellek”) viszont az ő értelmezésük alapján nem minősülnek emberi embriónak, így nem kell két hét után elpusztítani őket.
A kutatók nagyon gyorsan eljutottak a mesterséges emberi embriókig, hiszen alig egy éve sikerült ugyanezt az eredményt elérni egérmodellekben. A kutatásvezető előadásában elmondta, hogy az embriómodelleket már most is tovább hagyták fejlődni a 14 napos határnál, és így megfigyelhették a gasztrulációnak nevezett átalakulást, amelynek során az embrióban elkülönült sejtsorok jönnek létre, és kialakulnak a test alapvető tengelyei. Bár ebben a stádiumban az embriónak még nincs szíve, bélrendszere és agya (ellentétben a tavalyi egérembriós áttöréssel), viszont már megjelentek benne a majdani petesejteket és spermiumokat kialakító sejtek előképei.
A biotechnológia és az embriológia olyan gyorsan fejlődik, amivel a törvényi szabályozás képtelen lépést tartani. Ahogy itt is láthatjuk, a kutatók sokkal okosabbak a politikusoknál, így vélt vagy valós veszélyek motiválta törvényi korlátokat kis túlzással akkor kerülik meg, amikor csak akarják. Ugyanakkor a félelmek ellenére e kutatásoknak nem célja az emberiség romlásba taszítása, sokkal inkább a saját biológiánk megértése, és a betegségek hatékonyabb gyógyítása. Bár ez nem cél, jelenleg nem lehet tudni, hogy e szintetikus embriókból tényleges élőlény fejlődhetne-e ki. Az egereken és majmokon végzett hasonló kísérletek eddig kudarcba fulladtak – bár abban is biztosak lehetünk, hogy előbb-utóbb (de inkább előbb) sikerre fognak vezetni.
