Erről a 24.hu újságírója, Kálmán Attila értesít a Bloomberg News hírügynökség vasárnap késő esti közlése alapján. A közlést sem Biden munkatársai nem kommentálták, sem Antony Blinken. Ezért a szakmailag helyes megfogalmazás: Joe Biden demokrata párti elnökjelölt várhatóan Antony Blinkent nevezi majd meg külügyminiszter-jelöltjéül – ahogyan azt a Bloomberg News hírügynökség is jelentette. Íme, a 24.hu rendkívül érdekes, minden bizonnyal vegyes érzelmeket kiváltó cikke.
Az 58 éves Blinken 2015 és 2017 között külügyminiszter-helyettes, azt megelőzően pedig Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese volt. Pályáját Bill Clinton kormányzata idején kezdte a külügyminisztériumban.
Antony Blinken édesapja, Donald Blinken Magyarországon volt amerikai nagykövet 1994 és 1998 között. Blinken édesanyja, Judith Pisar révén félig magyar származású.
A People cikke szerint Antony Blinken anyai nagyszülei Amerikában született magyar zsidók voltak, szóval a dédszülei lehettek, akik kivándoroltak valamikor XIX. század végén, vagy a XX. század elején.
A Magyar Hang megjegyezte, hogy Antony Blinken „apja és mostohaanyja jelentősen támogatta és ma is támogatja a Nyílt Társadalomért Archívum (OSA) létrehozását a budapesti CEU-n, így az intézményt ma is Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívumnak hívják”.
A New York Times is arról írt, hogy Biden Blinken mellett dönt. A lap „a globális szövetségek” híveként írta le Blinkent, megjegyezve, hogy ő Joe Biden legközelibb külpolitikai és nemzetbiztonsági tanácsadója.
Korábbi sajtóértesülések szerint Joe Biden fontolgatja Susan Rice, az Obama-kormányzat ENSZ-nagykövete jelölését is a külügyminiszteri posztra. Rice a napokban újságíróknak nyilatkozva „nyitottnak” mondta magát e jelölésre.
Katie Bedingfield, Biden kommunikációs tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak nyilatkozva közölte, hogy Joe Biden kedden hozza nyilvánosságra a várható kormányzata tagjainak névsorát. Jennifer Psaki, Biden egyik tanácsadója, a CNN televízióban, szintén vasárnap, arról beszélt, hogy a leendő Biden-kormány „sokszínű lesz”. Úgy fogalmazott: a Bidenre és alelnökjelöltjére, Kamala Harrisre szavazók között „vannak progresszívek, mérsékeltek és republikánusok is, jóllehet, az amerikaiak túlnyomó többsége nem e meghatározások szerint gondol önmagára”. Hozzáfűzte: a várható kormányzat tükrözi majd Amerikát.
Kiemelt kép: Mandel NGAN / AFP
Szerkesztői megjegyzés
Érdekes összefüggésekre hívta fel a figyelmünket a közben más helyeken is megjelent fenti cikk kapcsán nyugdíjas diplomata barátunk; alább olvashatók. (Köszönet!)
1. Már a kampányfinisben is olvashattuk: Orbán (és Tsai) előveheti a B-tervét (ha van neki), annyira elkötelezte magát Trump és hülyeségei mögött, valamint Soros ellen… Még a külügyminisztere is fölbátorodott, és szórta hülyeségeit Bidenre… Aki elnök lett – és az elnökök ritkán felednek. A trumpi szép napok (évek) után újból visszatérhet a mosolyszünet a kétoldalú politikai kapcsolatokban…
2. De nemigen felejt Tony Blinken sem, aki föltehetően igen fontos posztot fog betölteni a leendő amerikai elnök csapatában. Ugye a királyok sem felednek – márpedig a Times szerint Tony lehet a király Biden udvarában: Biden vagy külügyminiszterré (Secretary of State), vagy nemzetbiztonsági tanácsadójává fogja kinevezni. Tony már a demokrata jelölt kampányában is fontos szerepet töltött be, ő volt Biden külpolitikai tanácsadója. A most 58 éves politikus már vagy tíz éve nagyágyúnak számít Washingtonban a Demokrata Párt központjának főnöki szintjén. Jelenleg nemigen van olyan a munkatársak között, aki közelebb állna a megválasztott elnökhöz.
3. Tony (ráadásul) emlékezhet apja, Donald Blinken meg a mostohaanyja budapesti nagykövetségének tapasztalataira is. A külügyminiszter-jelölt apja és felesége jelentősen támogatta és támogatja ma is a Nyílt Társadalomért Archívum (OSA) létrehozását a budapesti CEU-n, így a Soros György által favorizált nyílt társadalom szellemében és a CEU szerves részeként máig Budapesten működő intézményt ma is Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívumnak hívják. Donald Blinken a Horn-kormány idején volt nagykövet Budapesten. Donald és Vera Blinken 2009-ben megjelent visszaemlékezésük alapján inkább a szocialista kormányokkal szimpatizáltak, és nem voltak éppen jó véleménnyel Orbán Viktorról. Könyvükben bírálták az első Orbán-kormányt többek között a kormányzati átláthatóság és elszámoltathatóság csökkenése, a magas államháztartási hiány és munkanélküliség, valamint a Romániával és Szlovákiával való viszony megromlása miatt.
4. Tony Blinken és Susan Rice is jól ismeri Magyarországot. Susan Rice (Barack Obama elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója) nem kis szerepet játszott a magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok ’leminősítésében’. Orbán Viktor nyolc éven keresztül gyakorlatilag nem kívánatos vendég (saját szavaival: „fekete bárány”) volt Washingtonban. Rice azóta is bírálja Orbánékat a „demokráciadeficit” miatt, vagy Budapest nem atlantistának tekintett külpolitikai hangsúlyai miatt. Legutóbb például a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt rendkívüli parlamenti felhatalmazás miatt Rice odáig ment, hogy „hatalom-kisajátítással” vádolta a magyar kormányt, és azt követelte Brüsszeltől, hogy Magyarországot ebrudalják ki az Európai Unióból. Vagyis: majdnem mindegy (mármint Orbánék számára), hogy melyikük lesz a Secretary of State…