Csütörtökön Gyulafehérváron szimbolikusan perbe fogták és elítélték az osztrák-magyar birodalmat Horea, Cloșca és Crișan kivégzése miatt. Az eseményen Kolozsvár korábbi nacionalista polgármestere, Gheorghe Funar mellett az AUR több politikusa (köztük két Horea leszármazott) és a város USR-s polgármestere, Gabriel Pleșa is részt vett és bíráskodott.
A alba24.ro beszámolója szerint egészen szürreális jelenetnek lehettek tanúi a főként AUR-os szimpatizánsokból álló résztvevők és az eseményt Facebookon követők. A Horea, Cloșca és Crișan kivégzésének emléket állító obeliszk mellett egy piros-sárga-kék szászlóval letakart asztalnál ültek a bírák. A magát írónak, újságírónak és irodalomtörténésznek nevező Laurean Stănchescu volt a „történelmi ügyész”. Állítása szerint munkája folytán még a Magyar Akadémia budapesti könyvtárában is kutatott „bizonyítékok” után, amiket az eseményen aztán be is mutatott. Közben az ügy tanúi egy molinót tartanak a magasba, rajta egy Nagy-Romániát ábrázoló térképpel, valamint Szűz Mária, Horea, Cloșca és Crișan képeivel.
Az Alba24 összeállítása szerint a vádakat ugyan nem sikerült pontosan megfogalmazni, de a három román nemzeti hős kivégzésével kapcsolatosak, és azt is megtudhatták a jelenlévők, hogy a „románok a föld legősibb lakói”.
Stănchescu mindenesetre azért bejelentette, hogy „ez nem csak egy szimbolikus ítélet, hanem politikai és történelmi súlyú”, és elmondta, az osztrák parlament elé fogják terjeszteni. Úgy tervezik, hogy február 28-án, Horea, Cloșca és Crișan kivégzésének évfordulóján mennek majd el Bécsbe, hogy elvigyék a bizonyítékokat. A végeredmény persze nem lehet kétséges, „elítélték” a birodalmat.
Az ítélethirdetés után Funar ragadta magához a mikrofont, és rögtön kijelentette, hogy be kellene tiltani az olyan történelmi személyiségeknek a szobrait az országban, akik a románok ellen bűncselekményeket követtek el. Funar egy néhány évvel ezelőtti esetre utalt, amikor Nagyszebenben szobrot emeltek Samuel von Brukenthal tiszteletére. Az intézkedés már akkor is felháborította a nacionalistákat.
Funar beszéde viszont hamar eltért a „per” tárgyától, és hirtelen kijelentette, Traianus császár személyesen vett részt a Föld első fővárosának, Sarmisegethuzának az eltörlésében. Az egykori kolozsvári polgármester nem hazudtolta meg önmagát, és elmondta azt is, a legalább százezer harcost befogadó település alatt épült fel a világ első földalatti városa, ahonnan aztán alagutak vezettek mindenfelé.
Egyébként az Osztrák-Magyar Monarchia még nem létezett 1785-ben, de az a fentiek tükrében igazán részletkérdés.
