UFO-lógus: ezzel a szép új szóval gazdagította nyelvünket az Előre Kiskönyvtárának 14. kötete (Vendégek a világűrből? — Bukarest, 1972.). Ezt magyarítottam ARTistára (UFO—Unidentified Flying Objects = Azonosítatlan Repülő Tárgyak , ART).
Pár évvel ezelőtt, midőn nálunk is dúlni kezdett a repülő csészealjak (vagy – így előkelőbb – UFO-k) divatja, rászántam magam, és átböngésztem a hozzáférhető irodalmat, Edwardstól Hobanáig és vissza. Hát épp csak a stílus volt gyanús.
A stílus az ember – úgy vélem, ez a tudományban is érvényes. Az ARTista stílus nagyon árulkodó. Végső soron engem Kneipp páter iratainak Karinthy-féle változatára emlékeztet: „Orvosok eltátották pofájukat.“
Itt aztán sok mindenki elláthatja, a szóban forgó 14. kötetecske jóvoltából Egy hites ARTista, egy Edwards legalább meg van győződve és meggyőzni akar, de e könyv Anonymusa a hites ARTista és a hitetlen Tamás kereszteződése. Mintha Kneipp páter így írna: „Jött egy asszony hozzám, magas láz, háta fáj, tüdeje szúr. Nyilván tüdőgyulladás. Megbomlott a nedvkeringés egyensúlya. Naponta háromszor hidegvizes, háromszor forróvizes lepedőbe csavarni. Két nap múlva semmi baja. De azért legjobb a penicillin. Orvosok ellátották pofájukat.“
Miről van szó a mi esetünkben? Mrs. Fitzsimmons a 116-os országúton hajt. A kocsi fölött narancsszínű, korong alakú tárgy jelenik meg. Motor leáll, lámpák kialszanak. Mrs. Fitzsimmons órájára pillant. (Csodálatos, hogy mindegyik Mrs. Fitzsimmonsnak ez az első dolga.) – Tárgy aztán vagy tovaszáll elképesztő sebességgel, vagy leereszkedik, olykor kis zöld izék, lények (humanoidok, mondja a könyv, miközben – mellesleg – mindvégig az emberközpontúság ellen hadakozik) másznak ki belőle. Ha valaki rájuk lő, golyó visszapattan. S ít. még tizenegyezerszer. Mert 1969-ig, a Condon-bizottság vizsgálatáig 11 ezer esetet jelentettek az Egyesült Államokban. Ebből 676-ot (6,14 százalék) nem sikerült megmagyarázni. Vagyis 10 324 alkalommal (93,86 százalék) rémet láttak a szemtanúk? Ez a tömeghisztéria, ez a hatszázalékos megbízhatóság mindkét esetre meggondolkoztató.
S még valami. Az ARTisták cáfolják, hogy hivatásos csillagászok nem láttak volna UFO-t, idéznek rá kéthárom esetet. Gyarló logikával úgy tetszik, épp fordítva kellene lennie: csillagászoknak kellett volna észlelniük a 11 ezer esetet (hiszen ők vizsgálják állandóan a teret, hol a csészealjak röpködnek, nem?) és laikusoknak a kettőt-hármat.
De mit ér itt a gyarló logika.
Úgy látszik, csakugyan mítoszról van szó (l. Ágoston Hugó Mítosz születik? – A Hét, 1973. 9.), és itt elsődleges a hit. Még úgy is, hogy credo quia absurdum.
Nos, ezt nem énnekem találták ki. Amivel nem azt akarom mondani, hogy UFO-k nincsenek. Tőlem akár lehetnek is. Csak Kneipp páternél jobb stiliszta bizonyítsa be. Magyarán: akik eddig komolyan bizonygatták, azok dilettánsok, botcsinálta tudósok vagy éppen szélhámosok. (Ágoston Hugó említett cikkében fejükre olvas néhány tudományos tévedést is a sok közül.)
A Vendégek a világűrből? című könyvecske ezt nem tagadja, figyelmeztet is rá. De azért idézi őket. Még a tudományos tévedéseket is. Hát kell ez nekünk?
Ui. A könyv második fele Däniken mester tudományágának, a régészeti űrhajózászatnak (paleoasztronautika) eredményeit ismerteti. Bibliamagyarázatnak elmemozdító; ajánljuk a teológiai fakultások, vallástörténészek, mitológia-kutatók szíves figyelmébe. Sőt, egy legeslegújabb tudományág csíráját is tartalmazza: a csillagközi faj nemesítését. (Mellesleg Däniken mester is az emberközpontúság ellen hadakozik. Mitológiai logikája szerint tehát természetes, hogy a paleoasztronauták úgy viselkedtek, ahogy az ember viselkednék egy idegen bolygón.)
A szerkesztőség ezzel a cikkel a maga részéről lezárta a Vendégek a világűrből? című könyv kapcsán kirobbant vitát.
Megjelent A Hét IV. évfolyama 13. számában, 1973. március 30-án.