A lengyeleknél a legmagasabb az Egyesült Államok támogatottsága – értve ezen a jelenlegi kormányt, az adott politikai helyzetet – derül ki az amerikai Pew Research Center legfrissebb nemzetközi közvélemény-kutatási felméréséből, amire a varsói székhelyű, angol nyelvű The First News portálon akadtunk. Ez tény abban az összehasonlításban is érdekes, hogy még Amerikában is alacsonyabb számot mértek.
A lengyelek 93 százaléka ítéli meg pozitívan a mai amerikai politikát. Második helyen Izrael áll, őt követi Dél-Korea, majd Nigéria, Japán és Kenya. És hol a legalacsonyabb az Egyesült Államok támogatottsága? Igen, Magyarországon, ahol kevesebb, mint a megkérdezetteknek a fele, pontosan 44 százaléka látja helyesnek azt, amit ma a washingtoni vezetés tesz.
Az adatfelvételt huszonhárom országban végezte el az egyik legmegbízhatóbb amerikai közvélemény-kutató cég február és május között, s több mint huszonhétezer megkérdezett válaszaiból állt össze a lista.
Még Idaho állam helyi tv-jében, az ABC 8-as csatornáján is közölték az AP amerikai hírügynökség rövid hírét, de a világon mindenhol nagyot szólt: a magyar parlament megint nem szavaz a svédek NATO tagságának ratifikálásáról, amit ráadásul őszre akar halasztani. Egy éve húzza a magyar törvényhozás a szavazást, és aligha várható, hogy a július közepén esedékes NATO csúcstalálkozó előtt, esetleg épp azokban a napokban – erre sort kerítene az Orbán-kormány.
Köztudott: Törökország ismét kifogásolta, hogy a stockholmi kormány túlságosan puhány, kesztyűs kézzel bánik azokkal a kurd csoportokkal, amiket Erdogan terroristának tekint.
Sárba tapossa Orbán Viktor Magyarország tekintélyét – fogalmazott az ukrán elnök tanácsadója, miután értesült a magyar kormányfőnek a Bildnek adott interjújáról. Mihail Podoljak ezt egyébként Twitteren üzente meg neki, s amiről számos lap, többek között az ukrán Европейская правда is részletesen beszámolt. A portál egyébként három nyelvű, ukrán, orosz és angol, továbbá támogatói között ott találjuk az amerikai USAID segélyszervezetet, valamint a National Endowment for Democracy intézetet, továbbá a cseh külügyminisztérium. Üzenetében Podolják felhívja Orbán figyelmét arra, hogy az ukrán nép 489 napja harcol a szabadságáért, s ellenáll a történelemkönyvekbe tömeggyilkosként bevonuló elnök, Putyin által vezetett posztszovjet, újbirodalmi törekvéseknek. Szerinte felvetődik – olvasván Orbán véleményét – az is, hogy mennyire tekinthető mindez a saját véleményének, amikor egyrészt nyíltan megkérdőjelezi az európai értékrendet, miközben az orosz propaganda mítoszának bedőlve, teljes mértékben követi is. Tényleg: hol az a határ, ami után már tényleg nem lehet tiszteletben tartani Magyarországot, amikor kormányfője ilyen cinikus módon tapossa sárba az ország reputációját.
Csak emlékeztetőül: Zelenszkij elnök tanácsadója arra reagált, hogy Orbán a legnagyobb példányszámú német napilapnak adott interjúban kijelentette: „Ukrajna nem tekinthető szuverén országnak, miután az Egyesült Államok és a Nyugat segítségétől függ a sorsa”. Másrészt Orbán nem tekinti az oroszországi eseményeket meghatározó fontos fejleménynek Prigozsin lázadását, és a magyar kormányfő szerint Putyin nem háborús bűnös. Nem mellesleg ezeket a kijelentéseket szedte ízekre a Европейская правда két újságírója is videóselemzésében, egy vlogban.
Az amerikai gazdasági tv-csatornának, a CNBC-nek adott interjúban Szijjártó Péter örömmel újságolta, hogy Kína lett Magyarország legnagyobb befektetője, és az EU-n kívüli kereskedelmi partnerek közül is Kína lépett az első helyre. A magyar kormány keletinyitás-politikájának meglett a gazdasági haszna – vélte a magyar külügyminiszter. Megmagyarázta: ha Magyarországon nem gyártanak akkumulátorokat, akkor az egész uniós autóipar működésképtelenné válhat a jövőben. A német autógyártók is nagy bajban lennének. Eddig két akkumulátorgyártó telepedett le hazánkban, s újabb kettő érkezik. Repdestek a milliárdok, mert a tavalyi csaknem 7000 millió euró értékű külföldi befektetés az idén 14 000 millióra ugrik.
A Jevgenyij Prigozsin-féle lázadást – legalábbis a hallottak szerint – Szijjártó természetesen ugyanúgy ítéli meg, mint a főnöke, Orbán: mert szerinte ez a régió biztonságpolitikájára hatással lesz. Büszkén említette meg, hogy közvetlen kapcsolatban állt és azonnal értesült a legfrissebb fejleményekről az orosz külügyminisztertől és helyettesétől. Sőt, a belorusz kollégájától azonnal megtudta, mi lett a Putyin–Prigozsin-ügylet eredménye.
Szijjártó ismételgette a lejáratott magyar békevágyat, és leszögezte, nem fognak szakítani Oroszországgal, mert minden orosz energiaforrásra szükség van, az mással nem helyettesíthető. Elítélte az Európai Uniót, mert az az energiaproblémát érzelmi alapon közelíti meg. Pedig két lábbal kellene állni a földön, mint ahogy teszi ezt a magyar kormány.
