Fotó: Magyar Hang/Horváth Attila
Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. A hódmezővásárhelyi rendőrkapitány tragédiája olyan határpont, amely a közélet minden szereplőjét magatartása átgondolására kellene késztesse. Az együttérzés szavai kötelezőek, de nem elégségesek. Hiszen mindannyian tudjuk, Szabó Zsolt – Isten nyugosztalja, adjon erőt és vigasztalást a szeretteinek! – halála személyes, családi tragédia, azonban van közéleti vonatkozása.
Elnézést, hogy magamat idézem, nem kellett jóstehetség néhány hete az alábbi mondat papírra vetéséhez: „A miniszterelnök harcosai régóta olyan vehemenciával vetik rá magukat kipécézett áldozataikra, hogy kész csoda, a heccelésük eddig nem torkollott tragédiába.” (Az ellenállás dicsérete, Magyar Hang, 2025/35.) Nem tudhatjuk, pontosan milyen okok vezettek a végzetes tetthez, ám azt nehéz volna nem összefüggésbe hozni a rendőrkapitány ellen indított helyi lejáratókampánnyal. Szabó Zsolt „bűne” annyi lehetett, hogy engedélyezett egy Lázár Jánost kifigurázó demonstrációt, ezután kezdte ki a fideszes politikushoz köthető média a szakmai alkalmasságát és az emberi tisztességét, gázolt bele a magánéletébe. A minta az egész országban ismerős.
Az emberi méltóságot sárba tipró módszerek nem a Fidesz találmányai, és szó nincs hungarikumról. Mindannyiunknak nagy szüksége van most mértéktartásra, de az országot fojtogató gyűlöletkeltés felelősségét nem lehet egyenlő arányban kiporciózni a szemben álló politikai, kulturális táborok között.
Az elmúlt években a kontrollt vesztett orbáni hatalom olyan propagandaszörnyet, lincsmédiát keltett életre, amely bestiális módszerekkel, irtózatos erőfölényét nap mint nap fitogtatva igyekszik leszámolni a miniszterelnök ellenfeleivel. Még messze a hivatalos kampányidőszak, máris tele az ország a legnagyobb ellenzéki pártot gyalázó, hazugsággal operáló plakátokkal. És ami fent van, az van lent is. Mindenütt, Hódmezővásárhelyen különösképpen.
Mindent elmond a Fidesz jelentette immár nem politikai, hanem civilizációs kihívásról, hogy a tragédia másnapján, mintha mi sem történt volna, az eredeti tervek szerint megtartották a digitális harcosok találkozóját. Amelyet reménykeltően ellenpontozott a tegnap esti népes, dühös, ám méltóságteljes civil demonstráció a Hősök terén. A sportcsarnokban szombaton a leglendületesebb szónoklatot éppen Lázár János tartotta…
Biztos vagyok benne, hogy aki pillanatnyi politikai érdeke jegyében Szabó Zsolt homlokára rajzolta a célkeresztet, aki kilőtte a mérgezett nyilakat, nem akarta a rendőrkapitány vesztét. Az, hogy egy ilyen sunyi támadásnak milyen hatása lehet a célpontra, a családra, a környezetre, egyszerűen nem számított. Hiszen Orbán Viktor parancsba adta: most mindent alá kell rendelni a választási győzelemnek.
