Orbán Viktor a hétvégén a Patrióták madridi találkozóján felszólalva lábbal tiporta a spanyol szuverenitást. Legalábbis fideszes észjárás szerint nem lehet másként értelmezni a történteket, miután a miniszterelnök világossá tette: abban bízik, hogy pártja ottani szövetségese, a Vox előbb-utóbb kormányra kerül. Santiago Abascal pártja jelenleg ellenzékben van, a spanyol kormányt a szocialista Pedro Sánchez irányítja. Orbán Viktor (inter)nacionalista gyűlésen fejezte ki a spanyolországi változás iránti reményét magyar (onnan nézve: idegen) politikusként.
Szuverenista abszurd, és lehet még fokozni. A legutóbbi spanyol parlamenti választás előtt nemcsak eszmei, hanem anyagi támogatást is kapott Magyarországról a Vox, a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank 3,6 milliárd forintnyi hitellel segítette a párt kampányát. Fideszül szólva: guruló forintokkal. Joggal vetődik fel a kérdés: ha ezt normálisnak tartja, miért kifogásolja Orbán Viktor, amikor például (nem is oly rég) volt szövetségese, a néppárti Manfred Weber arról beszél, azt szeretné, hogy a Tisza Párt kerüljön kormányra Magyarországon?
Persze tudjuk, mi erre a fideszes válasz: az más. Nekem azért a Fideszről egyre inkább a bolsevikok jutnak az eszembe, akikről úgy tartották: mindig azzal vádolják az ellenfeleiket, amit éppen maguk követnek el. Vagy terveznek elkövetni. Ennyi. Vagy ahogy Deutsch Tamás mondaná: that’s it.
