Mert fáj, mert jaj, mert kín, mert bírhatatlan,
mert tűzzel bélelt pokolbéli katlan
a múlt, amelyről kerek mondatokban
beszél a költő, s másra vágyik lelke:
Sikoltozzék! Nyugalmát tűzre vesse!
S egy fázó ország gyúljon föl a versre!
Markó Béla cikkeihez – vagy a róla szólókhoz – arcképet válogatni, találni könnyűnek tűnhet, de nem az. Esetében nem igaz a különben is kétségbevonható állítás, hogy egy kép többet mond ezer szónál… Van elég, ám melyik illik az alkalomhoz? A mostanihoz például egy friss fotó passzolna?
A szerkesztőség egyhangúlag úgy döntött: ha már alkotóként és államférfiként közösségi ember az ünnepelt, legyen az arcképe a Wikipédia-szócikk illusztrációja, elvben ez a legismertebb.
Megszámolni a megjelent köteteit sem könnyű feladat, friss próbálkozásunk eredménye: nyolcvan. Vagyis több ezer cím (vers, esszé, tanulmány stb.) – és ez nem puszta játék a számokkal. Megannyi mondanivaló: hogy úgy mondjuk, Markó Béla a leggondolatgazdagabb költőnk-szépírónk-esszéistánk-publicistánk.
Sokat emlegetjük: Markó Béla doktrínája politikusként az egyenlő közelség elve volt. Valamint – a mostani vezetésétől eltérően – a belső pluralizmusé. És sok mindennel együtt sok mindenért nem szerette és nem szereti a nemzetállam gondolatát. Mindezt itt csak azért említjük, mert eme nézeteinek ma is hangot ad versben, esszében, publicisztikában.
„Az ő korában” még az opciók skálája szélesebb volt. Ami azt illeti, ma is szívesebben vagyunk Markó révén egy kézfogásra Joe Bidentől, mint Orbán Viktor révén Donald Trumptól.
Markó Béla ilyeneket mond:
„Mi továbbra is egy minél nyitottabb Európai Unióban vagyunk érdekeltek. Veszélyes számunkra a bezárkózás, vagyis a nemzetállami megközelítés: hosszú távon az a mi esélyünk, ha Románia minél szervesebben illeszkedik az Európai Unióba, és az egyébként máig eléggé centralizált állam egyrészt decentralizálódik, másrészt bizonyos hatáskörök Brüsszelbe kerülnek. Szükségünk van a szubszidiaritásra, azaz önkormányzataink további erősítésére is. Ennek ellentmond, sajnos, az idézett felmérés: az erdélyi magyarok jelentős része azt a magyarországi kormányzati álláspontot vallja, miszerint az EU és általában a nyugati típusú demokrácia rossz, romlott. Egyeseknél még burkolt oroszbarátságot is érzékelhetünk.” („Veszélyesnek tartom” – Markó Béla a határon túli egyéni választókerületekről)
„Sokáig üres maradt nekem ez az idegen szóból magyarrá lett, szívhez szóló kifejezés is, hogy: patrióta. Illyés Gyula szerettette meg végül velem, amikor úgy fogalmazott, hogy a patrióta jogot véd, a nacionalista jogot sért. Aztán lassan-lassan eltűnt ennek a meghatározásnak a pátosza is azzal, hogy olyanok döngetik a mellüket patriótaként, akik csupán nacionalisták, nem igazi hazafiak. Sem itt, sem ott. Sem Romániában, sem Magyarországon.” (A politikai giccsről)
„Nehéz időkben az író mindenképpen szabadulóművész, és főleg szabadító művész, mert nemcsak önmagát, hanem minket is megszabadít legalább addig, amíg olvassuk őt. Ennek ellenére a könyv mégsem maga a szabadság, csupán tankönyv a szabadsághoz. Nem maga az élet, hanem bedekker az élethez. Nem maga a történelem, hanem legfeljebb kalauz ahhoz, hogy miképpen kell történelmet csinálni. Tankönyv élethez, halálhoz, békéhez, háborúhoz, szerelemhez, tisztességhez, bátorsághoz. Nem helyettesíti egyiket sem, csak segít megérteni mindazt, ami körülöttünk zajlik. Igen, akkor van igazi szabadság, amikor nem kell emlegetnünk. Ma ismét túl sok szó esik a szabadságról. A könyvek szabadságáról is. Hogy mit szabad olvasni, mit nem. Ártalmas-e egy vers? Vajon nem veszélyes-e a költő, ha éppen beleszól a politikába? Petőfi-év volt a tavaly, tényleg nem árt beszélni arról, hogy mi lehet egy versből. Például a Nemzeti dalból.” (Könyves Kolozsvár)
Markótól idézni jó dolog – mondtuk, gondolatgazdag. És amíg idézünk, addig sem kell a munkássága méltatásán törnünk a fejünket. Ahhoz nem biztos, hogy meglennének a méltó eszközeink. Úgyhogy ez a köszöntő is inkább csak jelzés.
A költő, a mi nagy erdélyi költőnk 73 éves.
37 évvel ezelőtt jelent meg Költők koszorúja című döbbenetes ciklusa, a szonettkoszorú, amelynek minden darabját egy-egy nagy poéta-előd „jegyezte” – hogy végül Janus Pannonius, Balassi Bálint, Szenczi Molnár Albert, Zrínyi Miklós, Petrőczi Kata Szidónia, Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Vajda János, Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós első soraiból álljon össze a
A pannón dombok dermedten feküsznek,
s nem hűti mégsem véremet a fagy,
mennybéli Isten, milyen messze vagy,
ki látni engedted fájó szemünknek,
mit jobb lett volna setétbe takarni,
hogy romlik minden, s hullnak díszei,
nyugodna már a szív, de színleli,
hogy melledből tán éppen most szakad ki,
úgy dobban, úgy ver, úgy ég, úgy hevül,
hogy verseidnek ritmusát kövesse,
s egy fázó ország gyúljon föl a versre,
szabad lehessen, éljen emberül,
szólhasson, hogyha jobb tavaszra vágyik!
Dobogj, dobogj csak, versem, mindhalálig!
1987. május–szeptember
Életrajz
Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8. költő, szerkesztő, politikus.
1970-ben a Kézdivásárhelyi Líceumban érettségizett, majd 1974-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar–francia szakon szerzett tanári diplomát. 1974–1976 között Marosszentannán általános iskolában francia nyelvet tanított. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt.
1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni, a Maros Megyei RMDSZ egyik alapítója. 1990–től Maros megyei szenátor, 1990–1991-ben az RMDSZ Országos Elnökségének tagja volt.
1991–1992-ben az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, majd 1993 januárjától 2011 februárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. 2004-2007 között a román kormány művelődési, oktatási és európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettese. 2009 decemberétől 2012 májusáig ismét a román kormány miniszterelnök-helyettese. 2011-ben nem indult újabb elnöki mandátumért az RMDSZ-ben, de kormánytisztségét 2012-ig, parlamenti mandátumát 2016-ig megtartotta.
Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. Az Igaz Szó kiadásában szerkesztett ifjúsági antológiákat. Magyar irodalmi tankönyvet is írt. 1984-ben Lucian Blaga Manole mester és Radu Stanca Dona Juana című drámáját fordította román nyelvre.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja. A Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke. Tagja a Romániai Írószövetségnek, a Magyar Írószövetségnek és a Szépírók Társaságának.
Verseskötetek
A szavak városában. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974
Sárgaréz évszak. Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1977
Lepkecsontváz. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1980
Az örök halasztás. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982
Talanítás. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984
Szarka-telefon. Versek kisfiúknak-kislányoknak. Bukarest, Ion Creangă Kiadó, 1984
Friss hó a könyvön. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1987
Mindenki autóbusza. Magvető Kiadó, Budapest, 1989
Égő évek. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1989
Tücsöknóta. Versek kisfiúknak, kislányoknak. Bukarest, Creangă, 1990
Kiűzetés a számítógépből. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1991
Ellenszélben. Püski Kiadó, Budapest, 1991
Kannibál idő (Válogatott versek). Budapest, Könyves Kálmán Kiadó – Széphalom Könyvműhely, 1993
Érintések. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1994
Karikázó idő. Versek kisfiúknak, kislányoknak. [az illusztrációkat rajz. Macskássy Izolda]. Antológia Kiadó, Kecskemét, 1996
Szétszedett világ. Egybegyűjtött versek, 1967-1995. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2000
Ha varázsló lennék (Gyermekversek). Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000
Szerelmes szonettkoszorú. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002
Költők koszorúja. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002
Balkáni fohász. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003
Miért lassú a csiga? (Gyermekversek). Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2007
Hány életünk volt? Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2007
A pinty és a többiek (Gyermekversek). Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2007
A hold fogyókúrája (Gyermekversek). Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2008
Balázs kertje (Gyermekversek). Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2009
Tulajdonképpen minden. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2010
Út a hegyek közt (99 haiku). Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2010
Visszabontás (Szonettek). Jelenkor Kiadó, Pécs, 2011
Festékfoltok az éjszakán (Szonettek). Jelenkor Kiadó, Pécs, 2012
Boldog Sziszüphosz (Haikuk). Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2012
Hasra esett a Maros (Gyermekversek). Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2012
Csatolmány: Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2013
Egy mondat a szeretetről (60 vers Szávai Géza válogatásában). Pont Kiadó, Budapest, 2013
Fűszál a sziklán. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2014
Elölnézet (Szonettek). Jelenkor Kiadó, Pécs, 2014
Száz mázsa hó (Gyermekversek), Pont Kiadó, Budapest, 2014
Passiójáték (Szonettkoszorú Részegh Botond képeihez). Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2015
Kerítés. Alkalmi és alkalmatlan versek, 2008–2015; Pesti Kalligram, Budapest, 2016
Válogatott versek. Székely Könyvtár, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2016
Brunó, a kedves véreb (Versek gyermekeknek és felnőtteknek). Noran Libro Kiadó, Budapest, 2016
Bocsáss meg, Ginsberg. Versek; Kalligram, Budapest, 2018
Amit az ördög jóváhagy. Szonettek. Kalligram, Budapest, 2019
Egy mondat a szabadságról (versek). Kalligram, Budapest, 2020
A haza milyen? (versek); Kalligram, Bp., 2021
A pitypangok királya (válogatott gyermekversek), Kiss Bora illusztrációkkal. Mentor Könyvek, Marosvásárhely, 2022
Már nem közös (versek), Kalligram, Budapest, 2023
Autóbusz Kufsteinba (versek), Kalligram, Budapest, 2024
Esszé, tanulmány, próza
Olvassuk együtt (Versmagyarázatok). Albatrosz kiadó, Bukarest, 1989
Az erdélyi macska. Szépliteratúrai utazások 1978-1994 (Esszé, tanulmány, próza). Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999
Ki lakik a kertünkben (Mesék). Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008
Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási jegyzőkönyvek 1986-1989 Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009
A vörös kaptár (Esszék). Pont Kiadó, Budapest, 2012
Rekviem egy macskáért (Esszé, publicisztika). Kalligram, Pozsony, 2015
Erdélyi pikareszk (Esszé, publicisztika 2011–2016), Pesti Kalligram Kft., Budapest, 2017
A költészet rendeltetésszerű használatáról. Esszék. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2019
Zsarnokra várva. Esszé, publicisztika 2017-2021. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022
Előadások, interjúk
A feledékeny Európa (Beszédek, előadások, interjúk 1990-1999). Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2000
Önállóságra ítélve (Beszédek, előadások, interjúk, 1999-2002). Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002
A magyar dilemma (Előadások, tanulmányok, beszédek, interjúk 2002-2004). Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004
A lábujjhegyre állt ország. Markó Bélával beszélget Ágoston Hugó. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006
Kié itt a tér (Válogatott közéleti cikkek, előadások 1991–2009). Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2010
Így működik Markó Béla (Beszélgetések Kelemen Attila Árminnal). Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2012
Kőrössi P. József: A magyar kártya. Beszélgetés Markó Bélával, Kossuth Kiadó, 2013
Engedd hazámat értenem (Beszélgetés Lengyel Lászlóval), Helikon Kiadó, Budapest, 2017
Fordításban megjelent művek
Despre natura metaforelor (Versek román nyelven). Versuri trad. și pref. de Paul Drumaru. Editura Kriterion, București, Biblioteca Kriterion sorozat, 1989
Timp canibal (Válogatott versek román nyelven). Fordította Paul Drumaru. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1997
Notes on a happy pear tree (Versek angol nyelven).[Feljegyzés egy boldog körtefáról] Transl. by Sylvia Csiffary. Pont Kiadó, Budapest, 1999
Comme un échiquier fermé (Versek francia nyelven). Béla Markó poèmes trad. par Lorand Gaspar et Sarah Clair postf. et choix établi par János Lackfi. Éditions Ibolya Virág, Paris, 2000
Condamnați la reconciliere (Interjúkötet román nyelven). Fordította : Paul Drumaru, Editura Curtea Veche, 2006
Erdély. Politikai alternatívák, kulturális alternatívák (Előadás magyar, román, német, angol és francia nyelven). Communitas Alapítvány, Kolozsvár, 2008
A kert erotikája/Erotica grădinii (Szonettek magyar és román nyelven). Fordította Paul Drumaru, Editura Curtea Veche, București, 2010
Az egyhangúság dicsérete/Lauda monotoniei (Szonettek magyar és román nyelven). Fordította Paul Drumaru. Editura Curtea Veche, Bucureşti, 2012
Ruleta maghiară. Körössy P. József, Beszélgetés Markó Bélával. Románra fordította Anamaria Pop. Curtea Veche Publishing, Bucuresti, 2014
Badminton (Poezii oportune si inoportune 2008-2015). Románra fordította Kocsis Francisko. Editura Curtea Veche, Bucureşti, 2016
Iartă-ne, Ginsberg (poezii). Románra fordította Kocsis Francisko. Editura Curtea Veche, București, 2020
O propoziție despre libertate (versek), románra fordította Kocsis Francisko, Curtea Veche, Bukarest, 2022
Tankönyv
Magyar irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára (Izsák Józseffel). Editura Didactică şi Pedagogică, Bukarest, 1981, 1991
Olvassuk együtt (Versmagyarázatok). Albatrosz kiadó, Bukarest, 1989
XX. századi magyar irodalom, tankönyv a XI. osztály számára (Láng Gusztávval). Editura Didactică și Pedagogică, Bukarest, 1992
Díjak, kitüntetések, elismerések
A Marosvásárhelyi Írói Társaság debütdíja, – 1974
A Marosvásárhelyi Írói Társaság költészeti díja – 1982
A Román Írószövetség díja -1980
Füst Milán-díj – 1990
Déri Tibor-díj – 1991
József Attila-díj – 1994
Bethlen Gábor-díj – 1996
A Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje – 2004
Románia Csillaga, lovagi fokozat– 2004
Irodalmi Jelen versdíj – 2010
Szabad Sajtó-díj – 2011
Magyar Szabadságért-díj – 2011
Alföld-díj – 2012
Hazám-díj – 2012
Székelyföld-díj – 2013
Bárka-díj – 2013
Mozgó Világ nívódíj – 2015
Kortárs-díj – 2016
Korunk Kulcsa – 2017
Artisjus Irodalmi Díj – 2019
Zelk Zoltán-díj – 2019
Aranytoll-díj – 2021
Kriterion-koszorú – 2021
Szépirodalmi Figyelő-díj – 2021
Románia csillaga, tiszti fokozat – 2021
Baumgarten-emlékdíj – 2022
Európai Hazafi díj, 2023
Forrás: Romániai Írók Szövetsége Marosvásárhelyi Fiók
