A Szabad Európa magyar weboldala sorozatban közli a 2020-as év kiemelkedő eseményeit. Mielőtt ezekből az áttekintésekből átvennénk (minthogy megbízható forrásról, rokon szemléletű és látásmódról bizonyosodtunk meg a multimédiás portált frekventálva), először is arra hívjuk fel a figyelmet, hogy véleményünk szerint a leköszönő év egyik fontos momentuma: magának az új magyar Szabad Európának a beindulása volt.
Az amerikai kormányzat nyilvánvalóan azért tartotta fontosnak a híres SZER – természetesen más formában történő – újraindítását 2020-ban, több mint negyed évszázados szünet után, mert kénytelen volt belátni, hogy Magyarországon sérül a demokrácia.
Fontos tudni, hogy az eredeti Szabad Európa Rádió propagandacélokból jött léte (1949-ben, a hidegháború kezdetén): híreket és információkat sugározni Kelet-Európába, Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre azokba az országokba, ahol „a kormányzatok betiltották vagy akadályozzák az információk szabad áramlását”. (A kilencvenes évek elején volt szerencsém a SZER tudósítói közé tartozni, jóformán a megszűntéig; elképzelni se tudtam volna, hogy lesz még magyar kormány – főleg jobboldali, amelyiknek a nevében szerepel a „demokrata” szó – képes lesz „betiltani vagy akadályozni az információk szabad áramlását”.)
Augusztusban vált bizonyossá: „ Újraindul a Szabad Európa Rádió Magyarországon, ezúttal híroldalként. A lap szerkesztősége már összeállt, szeptember elején kezdenek.” Végül a Szabad Európa végül 2020. szeptember 8-án kezdte meg működését, 10 fős stáb működteti. Az igazgató Csák Gyula, a szerkesztőség vezetője Vovesz Tibor.
És most térjünk rá 2020-a SZER-eseménykrónikánk indító darabjára: a jó hírekre, ahogy a címe a SZER az online-felületén jelzi: Jó dolgok 2020-ból (igen, akadt egy pár!) Érdekessége – jó ez, nem olyan jó ez? –: a legtöbb „jó dolog” a tudomány szférájában (volt) jó.
Olyan év áll mögöttünk, amelyet a legtöbbünk inkább elfelejtene. 2020-nak azonban volt néhány felemelő és szívmelengető híre is, csak épp a baljós szalagcímek miatt nem vettük őket észre. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.
Világmegváltó energiaforrás: a nukleáris fúzió közelebb a megvalósuláshoz
Eddig csak a tudományos-fantasztikus írók álmaiból köszöntek vissza a tiszta nukleáris fúziós reaktorok, amelyek egész városokat tudnak ellátni árammal. Az álom egy lépéssel közelebb került a megvalósulás felé, amikor augusztusban Emmanuel Macron francia elnök beindította a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) építési fázisát.
A nukleáris fúzió forradalmasíthatja a világ energiaellátását. A hirosimai atombomba óta ismert maghasadással szemben a nukleáris fúzió során vákuumba helyezett, szuper forró részecskéket szorítanak össze és hoznak létre belőlük atomot. A reakciót kísérő energiakisülés szinte teljesen sugárzásmentes és korlátlan. A nukleáris fúzióhoz szükséges kis mennyiségű „üzemanyagot” pedig akár a tengervízből is ki lehet nyerni.
Az ITER-projekt ötletét először Mihail Gorbacsov szovjet vezető vetette fel 1985-ben Ronald Reagan amerikai elnöknek. Azóta több ország csatlakozott hozzá és hatalmas pénzeket költöttek már el rá. Az ITER tervei szerint az első reaktort 2025-ben próbálják ki élesben. Az először szovjet tudósok által, az 1950-es években megálmodott, lyukas fánkra emlékeztető fúziós kamrákkal, más agilisebb csapatok is elkezdtek kísérletezni, miután az ITER-project csak döcögve haladt előre. Nem számít, ki lesz az első, úgy tűnik, a nem túl távoli jövőben megoldást kaphatunk a világ energiagondjaira.
A csernobili gomba visszatartja az űrből érkező sugárzást
A stanfordi és az észak-karolinai egyetem kutatói augusztusban tudományos cikket közöltek egy Csernobilban honos gombáról, amely segíthet megóvni a Marsra utazó űrhajósok egészségét.
A kutatók azután publikálták megállapításaikat, hogy ellátogattak a csernobili nukleáris telepre és ott felfedeztek egy ijesztő kinézetű, fekete gombát, amely a nukleáris baleset még mindig sugárfertőzött övezetében honos. Kiderítették: az extrém környezeti körülményeket kedvelő gomba képes energiává átalakítani a sugárzást; ez biztosítja túlélését Csernobil sötét zugaiban. Az egyik kutató a felfedezéstől megihletve további tanulmányozásra felküldött néhány mintát a Nemzetközi Űrállomásra.
A Mars emberek által való felfedezésének egyik legnagyobb akadálya az űrbéli sugárzás, ami a földi atmoszférán kívül éri az űrhajósokat. A NASA ezért különösen kíváncsi volt arra, hogyan viselkedik a sugárzást elnyelő gomba az űrben.
A Nemzetközi Űrállomáson egy 1,7 mm vastag mezőt hoztak létre a Cladosporium sphaespermum gombából és ezt egy sugárzást vizsgáló műszerre telepítették. Az eredmény azt mutatta, hogy a gomba magába szívta az űrállomáson belüli sugárzás két százalékát. Bár ez nem tűnik nagy eredménynek, a 2020-ban kiadott tudományos cikk mégis nagy visszhangot váltott ki, mert felvetette, hogy ha 21 cm vastagságúra növelnék a gombaréteget, akkor az „jobbára semlegesítené” az asztronautákra veszélyes űrbéli sugárzást. A hír azért is ígéretes, mert gombát a Marson vagy a vörös bolygó felé tartó űrhajón is lehetne „termeszteni”.
„Facunami” óvta meg a pakisztáni munkahelyeket a járvány idején
Új állást talált magának a pandémia miatt kényszerpihenőre küldött és gyakran kétségbeesett 60 ezer pakisztáni munkás: a faültetést. Ahogy beütött a járvány, úgy állt le a pakisztáni gazdaság nagy része és vele párhuzamosan az a 2018-tól 2023-ig tartó projekt, melynek során 10 milliárd fát telepítettek volna az országban. A masszív faültetési program leállításáról szóló kormánydöntést azonban nagyon gyorsan visszavonták és kényszerpihenőre küldött dolgozókat vezényeltek a projekt határidőre történő befejezésére.
A korábban éhezéstől fenyegetett dolgozók 500 rúpiás (3 dolláros) alacsony napibért kapnak, amiért részt vesznek a faültető kezdeményezésben. Egyikük így jellemezte a helyzetet a Reutersnek: „A koronavírus miatt lezárták az összes várost és nincs munka. A legtöbb, napidíjból élő ember – mint én is – nem tudja megkeresni a betevőt”. Viszont, a faültető program jóvoltából most már „mindenki tud napszámért dolgozni és így el tudja látni a családját” – tette hozzá.
Befestett szélerőművek – sokkal kevesebb madárbaleset
Norvég kutatók egyszerű megoldással próbálják megelőzni több ezer madár pusztulását, az állatok ugyanis nekirepülnek a szélerőművek lapátjainak. A Smola nevű szélerőmű-telepen végzett, többéves kutatást összegző, júliusban megjelent tanulmány szerint jelentősen csökken a halálos kimenetelű madárütközések száma, ha feketére festik egy szélerőmű-telep akár egyetlen turbinalapátját.
A szélturbinákkal kapcsolatos ellenérzéseket leginkább az tüzeli, hogy a lapátok röptükben szétvághatják a madarakat. Ez azért történhet meg, mert a madarak – különösen szürke, ködös napokon – ártalmatlan, elmosódott tárgynak láthatják az égbolt színébe szinte beleolvadó fehér, forgólapátú turbinákat. A norvégiai Smola szélerőmű lapátjaival több fehérfarkú sas is ütközött már. Ezt követően küldték ki a kutatókat, hogy megpróbáljanak véget vetni a baleseteknek.
A tudósok először feketére festettek néhány lapátot, majd kutyákkal kezdtek kutatni madártetemek után. Úgy találták, hogy 70%-kal kevesebb madár pusztult el az ütközések miatt, mert jobban látják és így ki tudják kerülni a rotorokat.
További kutatást igényel ugyanakkor annak megerősítése, hogy ez az eredmény nem csak erre a helyre és madárfajra jellemző. Ezért most egy dél-afrikai és egy hollandiai szélerőmű is meg akarja ismételni a kísérletet.
Vietnám szembeszállt az illegális vadállat-kereskedelemmel
A koronavírus világjárvány nyomán – mely sokak szerint Kína egyik hírhedt állatpiacáról indult ki – Vietnám kampányt indított az illegális állatkereskedelem megfékezésére. Ez az ország is ismert állatpiacairól és azért is, mert központi szerepet játszik a világ illegális állatkereskedelmében.
Júliusban nagy nemzetközi médiavisszhangot váltott ki az a hír, amely szerint Vietnám „betiltotta” a vadállat-kereskedelmet, hogy így csökkentse a jövőbeli járványok veszélyét. Vietnámi szakértők szerint a megfogalmazás félrevezető, mert a kormány rendelete egyszerűen a már érvényben lévő törvények betartását írta elő. A pandémia nyomán kiadott rendelkezés azonban ezúttal valódi fellépésnek tűnik. (…)
