Trump elnök bejelentette, hogy nyolc európai országgal szemben (DK, UK, FR, DE, SWE, FI, NOR, NED) február 1-től 10%-os pótlólagos vámot vet ki és ha nem jön létre megállapodás Grönland ügyében, akkor ezt a pótvámot 25%-ra emeli június 1-től. Állítólag a most zajló grönlandi hadgyakorlat bőszítette fel az elnököt és az azon résztvevő országokat kívánja bűntetni a vámokkal.
Mindez két okból sem lesz egyszerű. Egyrészt az EU-nak közös kereskedelempolitikája van, ami a tagállami diszkriminációt nem fogadja el. Erre bizonyosan kénytelen lenne az EU is ellenintézkedéseket bevezetni. Másrészt a vám könnyen kijátszható, számos termék esetében megoldás lehet egy másik, az extra vámmal nem sújtott EU országon keresztüli export. Én valószínűnek tartom, hogy az utolsó pillanatban ez a vám nem is fog életbe lépni, a TACO President majd ürügyet talál a visszavonulásra.
A történet nem is erről szól, hanem arról a nagyon aggasztó fejleményről, ami a transzatlanti kapcsolatok egészét fenyegeti és akár szét is zilálhatja. Szinte minden napra jut egy amerikai lépés, ami a transzatlanti kapcsolatokat veszélyezteti. Egyre inkább érzékelhető a kapcsolatok eróziója, csak nehogy eljussunk a töréspontig.
Némi reménysugár a láthatáron a kétpárti amerikai szenátusi delegáció koppenhágai látogatása éppen most, és ők egyértelműen az elnök terveivel szemben foglaltak állást. A szenátusban elkészült egy törvényjavaslat is, amelyik megtiltaná a szövetségesek katonai fenyegetését és területeik annektálását. Ehhez máris csalakozott néhány befolyásos republikánus szenátor is.
Közben Dánia sok városában és Grönlandon ma nagy tüntetések zajlottak, ahol a demonstrálók tiltakoztak Grönland tervezett amerikai bekebelezése ellen.
Nehéz idők elé nézünk.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. január 17-én.
