Az abszurd dráma folytatódik. Beckett és Ionesco irodalmi hagyatékának méltatlan örökösei a Miniszterelnökségben kaptak munkát és az abszurd szövegek alkotásában nap mint nap figyelemreméltó teljesítménnyel rukkolnak elő.
: felülvizsgálják a magyar-norvég gazdasági kapcsolatokat. Na, csak ezzel járnánk aztán igazán jól!
Ami a jogi eljárást illeti, nem lesz könnyű dolguk, mert az EGT Megállapodás nem jelöl ki illetékes bíróságot a vitás ügyek rendezésére, tehát az ügy csak olyan bíróságon lenne tárgyalható, amelyet Norvégia is elfogad. Ha ilyen bíróság nincs, akkor nem is perelhető Norvégia. Ráadásul az EGT Megállapodásban Magyarország nem is számít szerződő félnek, csak kedvezményezettnek, tehát még a perképessége is vitatható. Ezen felül a norvég fél jogi álláspontja szerint a Norvég Alap önkéntes felajánlás, ami adható, de nem jár (ez persze egy lehetséges hosszú perben vitatható álláspont, de a magyar jogosultság valóban nem egyértelmű). Szóval ez az abszurd kormányhatározat körülbelül annyira hasznos, mint halottnak a csók. Ártani nem használ.
Ezzel szemben mai hír, hogy lengyel kormány meghátrál az Európai Bizottsággal folytatott vitájában annak érdekében, hogy hozzájusson a pénzügyi forrásokhoz. Javaslom a magyar kormány illetékeseinek a lengyel álláspont gondos tanulmányozását. Úgy tűnik, hogy mind a Norvég Alap, mind a Helyreállítási Alap ügyében ez lehet a megoldás a magyar kormány számára is. Feltéve, ha hozzá akarnak jutni a pénzekhez (úgy tűnik, hogy arra viszont nagyon vágynak).
Forrás: Újnépszabadság