„Ukrajna nem Magyarországgal áll háborúban, hanem Oroszországgal, neki a keleti irányú határán lévő drónokkal kellene foglalkozni. Itt NATO-tagállamok vannak, Ukrajna hátországa biztonságban van, innen nem támadja meg senki… de tegyük föl, hogy néhány métert berepült volna. Ukrajna nem egy szuverén ország, Ukrajnát mi tartjuk el” – mondta a Harcosok Órája 36. epizódjában Orbán Viktor, amikor szóba került, hogy feltételezések szerint magyar drónok sértették meg Ukrajna légterét, amit egyébként Szijjártó Péter visszautasított. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Ukrajnának nem szabadna úgy viselkedni, mint egy szuverén országnak, hiszen területének húsz százalékát elfoglalták az oroszok, a szuverenitás itt megszűnt, a maradék területet pedig a Nyugat tartja el. – Ha a Nyugat úgy dönt, hogy nem ad egy fillért sem, akkor Ukrajna bezár, kész, vége megszűnt. Most kettő-három-négy magyar drón, ami vagy átment vagy nem, nem az az ügy, amivel szerintem az ukránoknak foglalkozniuk kell, itt nem az ellenségeik vannak – fejtegette.
Nem segít a politikai adok-kapok
– Az, hogy Orbán Viktor legalább feltételesen elismerte, hogy a határon átrepült drónok lehetnek magyar drónok, elég markáns változás a korábbi, meglehetősen hisztérikus külügyminiszteri reakciókhoz képest, hiszen Szijjártó Péter korábban kijelentette, hogy ilyen nem történt – reagált a miniszterelnök kijelentésére Takácsy Dorka. Az Oroszország-szakértő felhívta a figyelmet, egyáltalán nem biztos, hogy magyar drónokról van szó. Az ukránok által közölt repülési útvonalból azonban biztosnak látszik, hogy Magyarországról szálltak fel.
Ukrajna térképeket mutatott a légtérsértő drónokról – Az egyik alkalommal a határtól 25 kilométerre repült a légi jármű.
– Nagyon fontos lenne, hogy a hisztérikus hangokat lejjebb tekerve a két ország közösen vizsgálja ki, mi is történt valójában. A drónok állami szereplőhöz tartoztak-e vagy sem, esetleg hamiszászlós orosz akcióról van-e szó. Az, hogy azonnal tetőfokukra hágtak az érzelmek, és azonnal politikai adok-kapokká vált a történet, nem segíti a történtek megértését. Azt sem tudni, hogy lenne-e szándék kideríteni az igazat – fejtegette a szakértő.
Szerinte akár az is elképzelhető, hogy egyszerűen csempészdrón repüléséről van szó. Miután ugyanis a magyar-ukrán határ egyben schengeni határ is, és mert Ukrajnában bizonyos termékek jövedéki adója odaát sokkal alacsonyabb, a határvidéken még mindig virágzik a csempészet. Ennek a forgatókönyvnek a valószínűségét ugyanakkor csökkenti az ukránok által közölt útvonal, az ugyanis nem tipikus csempészútvonal. Ezzel együtt nagyon fontos lenne kideríteni, valójában mi is történt, mert a most tapasztalható politikai hisztéria nem segít.
Kérdésünkre Takácsy Dorka elmondta, normál esetben, amikor nem olyan rossz a két érintett ország viszonya, mint ami Magyarország és Ukrajna között kialakult, nem kellene egy ilyen esetet magas, ez esetben miniszteri szinten kezelni, üzengetni egymásnak, hiszen az alacsonyabb szintű hatóságok is tisztázhatnák, pontosan mi is történt. – A mostani esetre született reakciók mindkét oldalon beleillenek abba a mintázatba, amit az elmúlt időszakban tapasztaltunk. Az elmúlt hónapok eseményei ugyanis azt mutatják, az ukrán-magyar vonatkozású bármiféle eseményt követően a higgadt egyeztetés, megbeszélés helyett a történést azonnal berántották a politikai adok-kapokba, és így csírájában fojtották el annak lehetőségét, hogy kulturáltan és konstruktívan lehessen rendezni az esetleges nézeteltéréseket – fejtegette.
Olaj a tűzre
– Korában ugyan kétségeim voltak az ügyben, de Orbánnak a Harcosok Órájában elhangzott szavai után egyre biztosabb vagyok abban, hogy magyar drónok voltak, amelyek megsértették az ukrán légteret – nyilatkozta lapunknak Szent-Iványi István, aki eddig úgy gondolta, vagy hamis zászló orosz berepülésről van szó, esetleg a NATO légtérvédelmi hadgyakorlatról eltévedt drónról, most azonban már ezeket a lehetőségeket elvetette.
Szijjártó szerint bárdolatlanságokat ír az ukrán külügyminiszter – „Kezd sok minden világossá válni, Péter, beleértve a kormányod álszentségét és erkölcsi romlását, az Ukrajna és Európa többi része ellen folytatott nyílt és titkos tevékenységét, a Kreml szolgájaként” – írta Szibiha.
– Nagy kérdés, hogy mi volt ezzel a célja a miniszterelnöknek? – tette fel a kérdést. Szerinte „Orbán a kampány részévé akarja tenni a feszült magyar-ukrán viszonyt, ahol ellenfeleit úgy akarja beállítani, hogy azok árulók, Ukrajna ügynökei. Ezzel egybevág, hogy Rogán Antal még a mostani „zsoltibácsis” ügyet is ukrán titkosszolgálati akciónak állítja be. Ezzel ugyan szembe megy Tuzson Bencével, aki a brit titkosszolgálati szálat akarta behúzni a történetbe, de ez nem releváns a drón ügyben. Úgy tűnnek ezek a nyilatkozatok, mintha Orbán belpolitikai, választási célból tudatosan eszkalálni akarná a helyzetet. Vagyis olajjal akarja oltani a tüzet – fejtegette az egykori szlovén nagykövet.
A külpolitikai szakértő Facebook-bejegyzésben is reagált a miniszterelnök szavaira. Abban egyebek mellett a következőket írja. „Azok az elemzők, akik belpolitikával foglalkoznak, aranybányára lelnek ebben a beszélgetésben. Bosszúszomj, fenyegetőzés, ellenfeleinek alpári kigúnyolása, a tornatermi öltözők színvonalán és nyelvi szintjén előadott, ellentmondásos, zavaros beszéd. Ha akarom, akkor a megbomlott elméjű Macbethre emlékeztet, aki az eltúlzott ambíciók romboló lélektani hatásába őrült bele. De az az is lehet, hogy inkább Grósz Károly emlékezetes fehérterrorral fenyegető sportcsarnoki beszéde a megfelelő párhuzam. Amikor már minden omlott össze és a pártállam a szétesés előtt állt, Grósz még fenyegetéssel, megtorlással akarta menteni a menthetőt. De egy év múlva ő már sehol sem volt. Vajon ismétli a történelem önmagát?”
