Bese atya lebukott és ennek a bukásnak fontos tanulságai vannak. A Katolikus Egyáznak az atya nemi orientációjával is baja lehet, de a magyar társadalom felvilágosult többsége számára nem hiszem, hogy ez az igazi probléma. Az persze mindig felvet kérdéseket és kételyeket, hogy mennyire hiteles egy olyan közszereplő, pap, aki hazugságban él, rejtőzködik, de most tegyük magunkat ezen túl. Az már a hivatására nézve problématikusabb, hogy megmártózott a csoportszex és a melegpartik világában, sőt pornóoldalakon is szerepelt, ez tényleg nehezen fér össze a papi hivatás tekintélyével és erkölcsi szigorával. Legyünk megengedők, még ennek a megítélése is leginkább a hívekre és a Katolikus Egyházra tartozik.
Ami azonban mindannyiunkra tartozik, hogy Bese atya rendszeres közéleti szereplőként folyamatosan mérgezte a közbeszédet, ájtatoskodva támadta a melegeket, sorstársát, Hodász atyát, az LGBT közösségeket, akiknek pedig ő is köszönheti, hogy orientációját mostantól szabadon megvallhatja és megélheti. A valódi probléma az, hogy folyamatosan álszenteskedett, szemforgató módon vizet prédikált és bort vedelt, az ország megosztásán buzgólkodott.
Ezzel együtt van valami, amiben egyetértek az atyával. Lebukása után így nyilatkozott: „minden, ami történt, nem véletlen, nem a véletlenek műve, az Istennek ezzel is szándéka van”. Ezt bizony én is így gondolom. A Gondviselés szándéka az lehet, hogy leleplezze a hazai politikai kereszténység álságosságát, szemforgató hazugságát, hogy minden csak képmutatás, semmi sem az, mint aminek mutatja magát. Bese atya lebukása az eszköz a Gondviselés kezében, hogy felnyissa azoknak a szemét, akik még mindig csukott szemmel járnak. Köszönjük a Mindenhatónak ezt a világos példamutatást!
A szerző Facebook-bejegyzése 2024. szeptember 8-án.
