Egyre többen emlegetik a lehetséges párhuzamot a mostani müncheni biztonsági konferencia kapcsán az egykori, 1938-as szégyenletes müncheni konferenciával. Akkor a nyugati hatalmak az agresszor megbékítése érdekében nagyvonalúan az aktuális agresszornak, Hitlernek ajándékozták Csehszlovákia egy részét, az ún. Szudétavidéket. Mindezt azzal a reménnyel tették, hogy így békét teremtenek. A konferenciát követően Chamberlain brit miniszterelnök önelégülten azt nyilatkozta, hogy egy emberöltőre megmentette a békét (Peace in our time).
Churchill élesen bírálta a nyugatiak árulását és látnoki módon azt írta: Chamberlain a szégyen és a háború között választhatott. Ő a szégyent választotta, de a háborút sem kerülheti el. Egy év múlva már lángokban állt Európa.
A mostani szereposztásban Putyin kapja Hitler szerepét és félő, hogy Trump lesz az új Chamberlain. Akárcsak Chamberlain, ő is a saját csapdájába eshet. Azt ígérte, hogy gyorsan békét teremt, és ezt most teljesíteni akarja. A csapda lényege, hogy annál gyorsabban tud békét kötni, minél nagyobb mértékben fogadja el Putyin „békefeltételeit”. Csakhogy minél többet enged Putyinnak, annál bizonytalanabb lesz a világ, annál nagyobb az esélye sok más további konfliktus kitörésének. Ha most Putyint megjutalmazzák az agresszióért, akkor ez utólag legitimálja és megerősíti az expanziós törekvéseit, és nem csak az övét, hanem másokét is, és a Nyugat hozzájárulásával egy minden korábbinál veszélyesebb és anarchikusabb világ jön létre.
A mostani müncheni konferencia legjobb beszédét Zelenszkij elnök tartotta, aki világosan felhívta a figyelmet erre a súlyos következményre és az európaiak józan belátására apellált.
Churchillt idézve ez most tehát Európa „legszebb órája” (finest hour): képes-e felnőni a feladat nagyságához, hatni az amerikai adminisztrációra és ezzel párhuzamosan felkészülni arra, hogy saját kezébe vegye sorsának irányítását. Ez most a pillanat parancsa.
Biztató, hogy Macron elnök, aki már 2017-ben szorgalmazta az európai stratégiai autonómia megteremtését, most Párizsba invitálta azokat a vezetőket, akiknek kezébe van most mindannyiunk sorsa. Hegseth amerikai védelmi miniszter Ramsteinban brutális nyíltsággal kimondta, hogy Ukrajna és Európa biztonsága már nem prioritás számukra, ezt oldjuk meg mi.
A feladat tehát adott. Reméljük, hogy a párizsi találkozónak érdemi eredményei lesznek és Európa végre egy hangon (minusz a szlovák és a magyar kormány), határozottan képviseli saját érdekeit.
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. február 16-án.
A szerkesztő megjegyzése
A müncheni egyezmény 1938. szeptember 29-én Bajorország fővárosában, Münchenben létrejött többoldalú nemzetközi megállapodás a Német Birodalom, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Királyság között, amely Csehszlovákia felosztásáról intézkedett.
