Legalábbis így tartja a közmondás. A minap Orbán Viktor Szombathelyen, az ottani DPK gyűlésen azt állította, hogy a koszovói válság ideján őt felhívta Clinton amerikai elnök és arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát. De neki volt vér a pucájában és elutasította ezt a kérést. Ezt a történetet egyébként már Vucsics szerb elnöknek is előadta, aki ezt bevette és Orbánt dícsérve nyilvánosságra is hozta.
Ez a történet sok sebből vérzik, vagyük sorba. Orbán valószínűleg megfeledkezett arról, hogy ennek a történetnek egy korábbi változatát már néhány évvel ezelőtt is előadta, de az még másképp, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott formában hangzott el. Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz.
A NATO koszovói hadművelete ma már nagyon részletesen dokumentált, sok forrás alapján rekonstruálható. Maga Clinton elnök is részletesen foglalkozik vele az emlékirataiban. Ebben világossá teszi, hogy ő a kezdetektől ellenezte a szárazföldi hadműveletet Szerbia ellen, nagyon kockázatosnak és feleslegesnek tartotta. Egy későbbi fázisban Tony Blair valóban felvetette, hogy amennyiben a légi hadviselés nem vezet eredményre, akkor több irányból szárazföldi hadműveletre is szükség lehet (Horvátország, Albánia és Magyarország irányából jöhetett ez szóba). Clinton ezt az ötletet is elutasította, így még tervezési fázisban sem került a javaslat, amikor Milosevics kapitulált.
Orbánnak már volt egy korábbi megcáfolt állítása is a szerbiai hadművelettel kapcsolatban. Akkor azt állította, hogy a vajdasági célpontokat az ő kérése alapján nem érték légicsapások. Egyrészt kiderült, hogy a célpontkijelölés kizárólag a katonai vezetés feladata volt, abban senki nem szólhatott bele, másrészt jónéhány légicsapás mégis érte a vajdasági célpontokat is (újvidéki híd, palicsi átjátszó állomás stb.).
Ezek a nagyotmondások valamikor az obsitosokat, a leszerelt Háry Jánosokat jellemezték, akik a hálás kocsmai közönségnek színezték, fejlesztették a meséiket. Lehet, hogy Orbán már arra készül, hogy a választások után obsitosként a felcsúti kocsma népét szórakoztathatja a történeteivel? Most gyakorol és nem is csinálja rosszul. Abban a közegben biztosan szívesen hallgatják majd az ő hőstörténeteit.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. február 8-án.