Halványan emlékszem, tanultam is talán hittanon; kisjézus, meg szűzmária… nagymamám néha, ha csodálkozott, így kiáltott fel: szűzanyám! Lehet, nem is tudom… a szűzmária a Mária Terézia? Megvan! Háromkirályok… vagy nem… nekem ez most hirtelen nem jön be (tévés vetélkedő játékosa).
Karácsonyfa. Vagyis a fenyőfa. November vége felé kivágnak sokat, ami ugye nem helyes (gyerekek, hazafelé az iskolából). Minden utcasarkon árulják, évről évre drágább, ezért is jobb a műfenyő. Pont olyan, mint a valódi. Nekünk az van. Ott áll a szobában még márciusban is. Kit zavar? El lehet tenni jövő karácsonyra, nem kell bajlódni a díszítéssel. December elején anya és apa behozzák a sufniból, és megvagyunk. Az Angelika, aki a második padban ül, azt mondta még tavaly is, de tök komolyan, igenis, a jézuska hozza az ajándékokat. Engem két éve a bátyám világosított fel, ugyan már, anyuék veszik. Tavaly apukámmal a bazárpiacon házfalra világító fényvetítőt vettünk. Ha úgy állítod be, villog. Apa ígéri, az idén eresz alá rak pár méter piros fénykígyót is.
Nálunk sosem volt karácsonyozás (kórházi ápolónő), legalábbis én nem emlékszem. Tessék-lássék díszítettünk ugyan fát, apám az erdőgazdaságnál dolgozott, ott a kevésbé szépeket visszatartották, ment volna az aprítóba. Lajoskám, ha akar, válasszon ki egy kisebbet, vigye a gyerekeknek. Én a két gyerekemet most egyedül nevelem, az apjuk megjelenik karácsonykor, hoz ajándékot, aztán egész évben nem látjuk. (…)