Nem is csak a háborúról van itt szó, amiről persze egy félkegyelmű is tudja, hogy Európa ellen folyik, tágabban a Nyugat ellen, vagyis tegnap még Amerika ellen is, de a trumpista elit ebből az egyenlegből épp most vonja ki az Államokat.
Pillanatnyilag az Északi Áramlatról van szó, amiről az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy visszakapcsolása a gázszállítási rendszerbe komoly téma Washington és Moszkva között, és őt igazán nagyon érdekli, hogyan fogják Trumpék újra rákényszeríteni az orosz gázt Európára.
Mert Brüsszelt, Párizst, Berlint, Rómát természetesen nem kérdezte a kutya sem, de hát minek is? Trump sokadszorra teszi világossá, hogy az Európai Uniót élősdinek tartja, aminek már a létezése is egy Amerika-ellenes bűncselekmény, ezenkívül gyenge is, tehát az egykori szövetségest nemcsak megalázni lehet, de zsákmányállatnak nézni is igen jövedelmező mind gazdaságilag, mind politikailag, az egóról már nem is beszélve. Némi ellentmondás persze feszül itt, Trump az Európára kivetendő vámok egyik okaként azt hozta fel, hogy az kevés amerikai LNG-gázt vesz, mármost nem világos, hogy ez a mennyiség mitől nőne, ha az orosz gázfegyvert megint Európa halántékára fogják szorítani.
De ez már legyen az amerikai pszichiáterek Duty to Warn mozgalmának a baja, amely már 2017-ben figyelmeztetett arra, hogy Trump gyógyíthatatlan, rosszindulatú nárcizmusban szenved, alkalmatlan és veszély a nemzetre. Ma már hozzátehetjük, Európára, Ukrajnára és a világra is veszély azzal, hogy Oroszországgal megnyereti az ukrajnai rablóháborút, az orosz imperializmusnak kiszolgáltatja a kontinenst, viszont az orosz–kínai–iráni szövetséget megbontani nem tudja, vagyis az öntökönlövés minősített esetét követi el. Viszont ez az amerikai szavazók nagy tömegeit részint nem érdekli, részint meg tetszik nekik a trumpi erő vagy annak a látszata. Különben is a tőzsdeindex megint elindult felfelé, mi itt a baj?
Úgyhogy minden folyik tovább a maga frissen kivájt medrében. Trump, aki a maga sajátos világlátásában Putyint is egyfajta telekspekulánsként kezeli, csak mosolyog, amikor a Kreml belemegy a tűzszünetbe, majd nem tartja meg, aztán igent mond annak tengeri kiterjesztésébe, de ismét a memóriazavar tüneteit mutatja. Én is ilyen voltam, mondja az elnök nosztalgikusan: amikor a bizniszben problémám volt, elkezdtem az időt húzni, és a végén nyertem. Vologya is ezt teszi.
Közben vezető amerikai politikusok Grönlandon mérik fel a nekik járó zsákmányt, az oroszok meg Trump hangján Európát fegyelmezik. Ebben a pillanatban is gőzerővel nyomják népek és földek újrafelosztását.
Hogy holnap mi lesz, azt senki sem tudja.
