„Magyarország Orbán Viktor futball köztársasága”. Ezzel a címmel ad körképet a francia Libération a fociközpontú magyar politikáról, külön kiemelve, hogy a miniszterelnök a labdarúgás régi fényét próbálja visszaállítani, de a választott módszer a korrupciót táplálja. A kormányfő szenvedélye azt eredményezte, hogy semmi sem drága, amikor az egykori dicsőség visszaszerzéséről van szó. Tíz év alatt kétmilliárd eurót – kb. 720 ezer millió forintot! – fordítottak ilyen célokra a klubokon és stadionokon keresztül, a futball a hatalmasok ügye lett.
Jól illusztrálja a viszonyokat Felcsút, ahol a Pancho Aréna általában üres a meccsek alatt, kivéve a VIP-lelátót, mert ott sürögnek-forognak a nagy emberek. A részükre fenntartott parkoló tele van luxuskocsikkal, a névre szóló helyeket néhány oligarchának tartják fenn. Olyanok szoktak arrafelé felbukkanni, mint Csányi Sándor, Garancsi István és Mészáros Lőrinc. Mindenki keresi Orbán társaságát, mert ilyenkor lehet a közelébe kerülni. A foci egyszerűen összehozza a hatalom képviselőit.
Az első osztály 12 csapata közül 10-nek az élén a Fidesz vagy a rendszer valamelyik fontos embere áll. De ez a szám hamarosan 11-re nő, mert bejutott a Debrecen is, és ott, mit ad isten, a polgármester az elnök.
Merényi Miklós a korrupcióellenes K-Monitortól azt mondja, hogy a finanszírozásra kitalált tao-szisztéma a korrupció és az urambátyám-rendszer táptalaja. De még ennél is fontosabb, hogy erősíti a kapcsolatot a politika és a vállalkozások között. Az érintett cégek fele az építőiparban működik és nagy közmegrendeléseket kapott az utóbbi jó 10 évben.
Az anyagi támogatás módja teljesen egyedülálló Európában. Az UEFA szerint két éve a klubok bevételének csaknem fele szponzori szerződésekből származott, 46% érkezett a költségvetésből, és csak 5% jött össze a televíziós jogokból, valamint a belépőkből. Egyetlen más uniós kormány sem fordít ennyi közpénzt a labdarúgásra, éspedig az olyan ágazatok rovására, mint az oktatás és az egészségügy. A pénzesőnek hála egymás után bújnak ki a földből a stadionok. A Puskás Aréna építése annyiba került, hogy annál csak öt ilyen létesítmény készült el drágábban a földrészen. Erős a gyanú, hogy ebbe belejátszott a túlszámlázás, illetve a forint árfolyamának gyengülése, mindenesetre a tervezettnél 3-5-ször több pénzt vitt el. Egy olyan stadion, amelyet évente legfeljebb párszor használnak, mert a válogatott mérkőzésekre tartják fenn! Merényi szerint ezek az építmények, a Fradit leszámítva, csak a veszteséget termelik, jól jártak viszont a munkálatokban közreműködő cégek, amelyek egytől egyig a hatalom csókosai. Ugyanakkor a magyar futball eredményei egyáltalán nincsenek arányban a féktelen költekezéssel, még ha Budapest a mostani EB egyik házigazdája lehetett is.
Forrás: Újnépszabadság