Ember legyen a talpán, aki képes megmondani, mi folyik Moszkvában kormányalakítás címén. Egyelőre – és tudomásunk szerint – halottak még nincsenek, de tele a Vörös tér bukott óriásokkal és felemelkedő törpékkel. Súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy az orosz sajtó nem is nagyon elemzi a történteket, csak a puszta tényeket közli. Mint például tegnap este Sojgu hadügyminiszter leváltását.
Bár ez egyrészt várható volt, másrészt inkább tűnik Patrusev leváltásának, ami lehet felváltás is, attól függ, milyen pozícióba kerül majd. Mindenesetre orosz elemzések híján mi is kénytelenek vagyunk egyrészt az ISW-re, másrészt a tényekre, harmadrészt a saját eszünkre hagyatkozni az események elemzésében. Akkor lássuk, mit tudunk?
Vlagyimir Putyin orosz elnök május 12-én Szergej Sojgu helyére Andrej Belouszov orosz védelmi minisztert nevezte ki, és Sojgut a Biztonsági Tanács titkárává tette, Nyikolaj Patrusev helyett. Ezek az orosz elnökválasztást követő magas szintű átrendeződések erősen arra utalnak, hogy Putyin jelentős lépéseket tesz az orosz gazdaság és védelmi ipari bázis (DIB) mozgósítása érdekében, hogy támogassa az elhúzódó ukrajnai háborút, és esetleg felkészüljön a NATO-val való jövőbeli konfrontációra.
Az Orosz Föderációs Tanács május 12-én közzétette a Putyin által javasolt kabinetminiszterek listáját, amely nevezetesen megerősíti, hogy Putyin Belouszovot „javasolta” új védelmi miniszternek (Putyin javaslatai parancsok) Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Kreml hírügynökségének, a TASZSZ-nek azt mondta, hogy Sojgu – aki 2012 óta orosz védelmi miniszter – a Biztonsági Tanács titkári pozícióját fogja betölteni, és Putyin helyetteseként fog tevékenykedni az Orosz Katonai-ipari Bizottságban. Peszkov azt is bejelentette, hogy Putyin felmentette Patrusevet a Biztonsági Tanács titkári posztjáról „más munkakörbe való áthelyezése miatt”, amelyet nem részletezett, és hogy a Kreml „a közeljövőben” majd bejelenti új szerepét. Peszkov azt is megjegyezte, hogy Valerij Geraszimov hadseregtábornok marad az orosz vezérkari főnök, és egyelőre nem várható változás ebben a pozícióban. Geraszimov jelenleg is az ukrajnai orosz erők átfogó hadműveleti parancsnoka.
Belouszov kinevezése az orosz védelmi miniszteri posztra jelentős fejlemény Putyin azon törekvéseinek szempontjából, hogy megteremtse a gazdasági feltételrendszert egy elhúzódó háborúhoz. Belouszovnak nincs semmiféle katonai tapasztalata, közgazdász végzettségű – 2012-2013 között orosz gazdaságfejlesztési miniszter volt, miután 1981 és 2006 között karriert futott be a gazdasági elemzések és prognózisok területén. Katonai tapasztalatának hiánya nem rendkívüli – Sojgu szintén nem rendelkezett katonai múlttal, mielőtt átvette volna a védelmi minisztériumot. 2020-tól a 2024-es új kinevezéséig Belouszov ezután első miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be. Belouszov ismert szószólója a gazdaságba való nagyobb kormányzati beavatkozásnak. Peszkov május 12-én jelentette be Belouszov kinevezését a TASZSZ állami hírügynökségnek, és kifejtette, miszerint „nagyon fontos, hogy a biztonsági blokk gazdasági tevékenysége illeszkedjen az ország gazdaságába”, utalva arra, hogy a Kreml szándéka szerint Belouszov a DIB-et és az orosz biztonsági és védelmi erőkhöz kapcsolódó iparágakat integrálja és racionalizálja a szélesebb belföldi gazdaságpolitikával.
Több orosz bennfentes forrás hasonlóan reagált Belouszov új pozíciójára, és azt állította, hogy kinevezése azt mutatja: Putyin komolyan aggódik az orosz hadseregen belüli korrupció szintje és a pénzeszközökkel való visszaélés, a hadsereg és az orosz DIB közötti konfliktusok, valamint az orosz védelmi minisztérium egészének világosan érzékelhető eredménytelensége miatt. Egy meg nem nevezett orosz szövetségi tisztviselő a Vazsnije Isztorii orosz ellenzéki kiadványnak azt mondta: Belouszov új szerepkörében azon fog dolgozni, hogy „hozzáértően megszervezze a munka- és logisztikai folyamatokat, biztosítsa a szükséges termelést és ellátást, a gazdaságot a „különleges katonai művelet” felé orientálja, és a technológiai maximumot préselje ki a védelmi iparból.” Egy neves, a Kreml által kitüntetett milblogger megjegyezte, hogy Belouszov új szerepe „az orosz Védelmi Minisztériumban az összes pénzügyi modell nagyszabású felülvizsgálatának és átalakításának kezdetét jelenti”.
Belouszov közel egy évtizedes, az orosz szövetségi kormányban gazdasági miniszterként eltöltött szolgálati ideje, valamint a közelmúltban a különböző belföldön végrehajtott katonai innovációs és drónprojektek irányításában való részvétele jól felkészíti őt a nehézségekkel küszködő orosz védelmi apparátus vezetésére. Az orosz Védelmi Minisztériumnak Sojgu idején a magas szintű korrupció és a bürokratikus tehetetlenség vádjaival kellett szembenéznie, és az orosz katonai kommentátorok állandóan éles kritikával illették. Belouszovnak jobb híre van, állítólag hatékony technokrata, és bennfentes források azt állítják, hogy jó kapcsolatot ápol Putyinnal. Például 2023 novemberében találkozott az elnökkel, hogy megvitassák a DIB-projekteket és a technológiai együttműködést, és beszélt Putyinnal az orosz hazai dróngyártással kapcsolatos problémákról. Belouszov a közelmúltban egy állami megrendelés tervezetét is kidolgozta, amely 4,4 milliárd rubel (nagyjából 48 millió dollár) állami támogatást jelentett a hadseregnek drónfejlesztési célokra, 2030-ig. Az orosz DIB technológiai innovációjának és teljesítményének maximalizálására való összpontosítás, különösen a drónok területén, valószínűleg rendkívül értékes lesz a Kreml háborús erőfeszítései számára – a Kremlnek a közelmúltban számolnia kellett az orosz dróngyártás és a jelenlegi harctéri realitások közötti szakadékkal. Belouszov személyesen jelentette be 2023 januárjában, hogy Oroszország véglegesítette a „Pilóta nélküli repülőgép-rendszerek” projektet, amely 2030-ig évi 32 000 drón gyártására 696 milliárd rubelt (kb. 7 milliárd dollár) biztosít (ez nem azonos az előbb említett, fejlesztési projekttel). Putyin valószínűleg azt tervezi, hogy Belouszov felhasználja civil kormányzati pozícióban szerzett tapasztalatait a szövetségi gazdaságpolitika és az orosz védelmi minisztérium programjának összekapcsolására, ezáltal nagyobb és hosszabb távon teljesebben mozgósítja az orosz DIB-et, és integrálja azt a belföldi gazdaságpolitikába. Ez az erőfeszítés megteremti a feltételeket a teljesebb gazdasági mozgósításhoz, ami arra utal, hogy a Kreml továbbra is egy elhúzódó ukrajnai háborúra készül.
Az, hogy Sojgu leváltotta Patrusevet a Biztonsági Tanács titkáraként, összhangban van Putyin általános gyakorlatával, miszerint magas rangú biztonsági tisztviselőket csendben háttérbe szorít azáltal, hogy az orosz biztonsági szférán belül periférikus szerepet biztosít számukra, ahelyett, hogy egyszerűen kirúgná őket. Az orosz Biztonsági Tanács tanácsadó testület, amely a biztonsággal kapcsolatos politikai döntések végrehajtásában és az orosz stratégiai kultúra fejlesztésében is szerepet játszik, így kevésbé megalázó, hogy Sojgut a Biztonsági Tanács titkárává nevezték ki és de facto lefokozták az orosz védelmi miniszter rangos posztjáról. Putyin eltávolította Sojgut a közvetlen védelmi minisztériumi parancsnoki láncból, de a biztonsági térben továbbra is befolyást biztosított neki. Sojgu fontos és lojális beosztott, néha kiváló bűnbaknak bizonyult, és Putyin valószínűleg hasznot húz abból, hogy Sojgu vezető szerepét és tapasztalatát valamiféle hivatalos minőségben fenntartja. Sojgu eltávolítását két nagy visszhangot kiváltó esemény is megelőzte – helyettesének és szövetségesének, Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettesnek korrupciós vádakkal történő eltávolítása, valamint Putyin találkozója Sojgu politikai ellenfelével és a Tulai Terület kormányzójával, Alekszej Djuminnal a DIB frissítéseinek megvitatása céljából, amelyek valószínűleg intő jelek voltak a Kreml azon előkészületeire, hogy eltávolítsa Sojgut a régóta betöltött pozíciójából.
Putyin eddig is hasonlóképpen háttérbe szorította bukott tábornokait azáltal, hogy a közvetlen parancsnoki láncon kívüli, biztonsággal és védelemmel kapcsolatos periférikus pozíciókba nevezte ki őket, néha lehetővé téve számukra, hogy jóvátegyék hibáikat és visszatérjenek a kegyeibe. Patrusev eltávolítása a Biztonsági Tanácsból azonban figyelemre méltó, mivel több nyugati és orosz jelentés szerint Patrusev Putyin közeli személyes szövetségese – a Wall Street Journal 2023 decemberében azt állította, hogy Patrusev volt a felelős Jevgenyij Prigozsinnak, a Wagner-csoport pénzemberének 2023. augusztusi meggyilkolásáért. A WSJ arról számolt be, hogy Patrusev 2008-as kinevezése a Biztonsági Tanács titkárává nagyrészt formalitás volt, és ő de facto az összes orosz biztonsági szolgálat vezetőjeként szolgál, ami által Oroszország második legbefolyásosabb személyévé vált. Az említett írás arról is beszámolt, hogy Patrusev „hibrid hírszerző tisztviselőként és diplomataként” tevékenykedik, és rendszeresen látogatást tesz a világ vezetőinél Putyin nevében. Azt még nem lehet megállapítani, hogy mi lesz Patrusev új szerepe, de figyelembe véve személyes fontosságát Putyin rezsimjének stabilitása szempontjából, és Putyin régóta tartó tendenciáját, hogy az orosz szilovikok (politikai befolyással rendelkező erős emberek), mint Patruhev, egyensúlyt teremtsenek a hatalmi vertikumon belül, Patrusev következő pozíciója fontos jelzése lesz Putyin szándékainak. A Kreml új szerepet vagy hivatalt hozhat létre Patrusev számára, például egy magasabb rangú pozíciót hozhat létre a szilovik frakció irányítására.
Van azonban egy másik lehetőség is. Elképzelhető, sőt, majdnem biztos, hogy Patrusev nem vált kegyvesztetté, hiszen a fia, Dmitrij Patrusev, az eddigi mezőgazdasági miniszter továbbre is kormánytag, sőt, felfelé bukott: most a mezőgazdasági szektorért felelős miniszterelnök-helyettessé lépett elő. Ellenben nem zárható ki, hogy a hatalmát és befolyását rajta keresztül megőrző Nyikolaj Platonovics Patrusev látszólag átvonul az üzleti szektorba, és hivatalosan ugyan nem nevezik ki semminek, de egyszer csak valamelyik félállami óriáskonszern élén látjuk viszont. Ilyen lehet a Roszatom, a Rosztech, a Gazprom vagy a Roszkozmosz. Így a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, bár pont ezért – konszenzuálisan nyereséget jelentene minden résztvevő félnek – Oroszországban nem valószínű, hogy így fognak dönteni. De mondjuk még kinevezhetik a mozambiki követség élére, az ottani orosz nagykövet ugyanis épp tegnap hunyt el, állítólag agyvérzésben, de valószínűbb, hogy udvariasságban: helyet akarhatott adni a nagy Patrusevnek. Aki, mondom, talán igényt sem tart arra, hogy ő legyen a maputói excellenciás.
Patrusev elbocsátásától eltekintve Putyin nagyrészt helyükön hagyta az alapvető orosz biztonsági szolgálatok vezetőit, ami arra utal, hogy továbbra is fenntartja a lojális szilovikok magját. Putyin újra kinevezte Vlagyimir Kolokolcevet belügyminiszternek, Szergej Nariskint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatójának, Alekszandr Bortnyikovot a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójának és Viktor Zolotovot a Roszgvargyija igazgatójának. Az orosz biztonsági szolgálatok és a hozzájuk kapcsolódó szilovikok, különösen Bortnyikov, kulcsfontosságú támogatói voltak Putyin ötödik ciklusra történő megválasztásának, és Putyin nagymértékben támaszkodott az említett biztonsági ügynökségek munkájára a rezsim stabilitásának fenntartásában, különösen a Wagner-csoport sikertelen lázadása után. Kolokolcev fontos szerepet játszott a Kreml migrációs politikájának koordinálásában (ami különösen fontos volt a Crocus City Hall elleni, március 22-i IS-támadás után); Nariskin fontos szereplője volt a dezinformációs feltételek megteremtésének és a háború indoklásának propagálásában; Putyin személyesen dicsérte Bortnyikovot és az FSZB-t az orosz szuverenitás védelméért; Zolotov pedig élen járt az egykori Wagner-csoport harcosok Roszgvargyijába való beolvasztására irányuló törekvésekben. Ezek a szilovikok alkotják Putyin magkabinetjének gerincét, és újbóli kinevezésük arra utal, hogy Putyin a következő ciklusában is rájuk fog támaszkodni.
Mindenkinek felhívnám a figyelmét arra, hogy a fentiek nem jelentenek többet egy pillanatképnél: a következő másodpercben már megváltozhat minden, akár gyökerestől is.
Ilyen az, mikor Moszkvában ármánykodnak a bojárok. Ezt ott kormányalakításnak nevezik.
Forrás: Forgókínpad
