Nálunk múlt vasárnap lezajlottak a választások, kinek végre, kinek valahára, sokak örömére, mások bánatára, Bulgáriában ma következnek, és nagy a tétjük. Nem csupán az ország népe számára fontosak: az is eldől ma, hogy legalább részben átveheti-e a vezetéssel együtt Orbán Viktor eddigi, az Európai Unióban játszott szerepét Rumen Radev. A helyzetet a The Washington Post összefoglalója alapján mutatom be, megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén lehet majd megtalálni.

Kétségtelen, hogy miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök elsöprő vereséget szenvedett a múlt heti választásokon, a vasárnapi bolgár előrehozott választások további, egészen új jelentőséget nyertek Moszkva számára, amely az Európai Unión belül igyekszik visszaszerezni befolyását.

Bulgária Oroszországgal fennálló kapcsolata már a szavazás előtt is beárnyékolták a választásokat. A januárban bejelentett vasárnapi parlamenti választásokat megelőző hónapokban egy TikTok- és Facebook-fiókokból álló hálózat lépett akcióba, hogy népszerűsítse Rumen Radev Kreml-barát, kormányra törő, újonnan alapított politikai pártját.

A #rumenradev hashtaggel hirdető TikTok-fiókok több mint hatvanszor gyorsabban terjedtek, mint azok, amelyek Radev legközelebbi riválisát, a GERB pártot népszerűsítették, és január és március 17. között több mint 5,5 millió megtekintést szereztek – derül ki a Sensika Technologies kutatóinak adatai alapján, amely cég a választások előtt figyelemmel kísérte az online tartalmakat.

Nem lehetett megállapítani, hogy a növekedés mekkora része valódi, és mekkora részét teszi ki a koordinált álprofilok kampánya. Az elemzők, volt diplomaták és egy európai hírszerzési vezető azonban azt mondják, attól tartanak, hogy a Kreml keze van a dologban, mivel Moszkva igyekszik megújítani befolyását az Európai Unión belül, különösen Orbán veresége után.*

*Ez látszólag hasonlít a romániai Georgescu-kampányra, de távolról sem azonos vele. Egyrészt Georgescut majdnem (de csak majdnem!) a semmiből kellett felépítsék az orosz és orosz zsoldban álló propagandisták, Radevnek mégiscsak van egy létező és komoly politikai múltja, háttere. Azonban TikTok ide, TikTok oda, ne feledjük, hogy az orosz szolgálatoknak egy héttel ezelőttig erősen megoszlottak az energiáik a bolgár és a magyar választási kampányok között és a magyar volt számukra a sokkal fontosabb: így viszont nem biztos, hogy Radevet eléggé népszerűvé tudták tenni a valós, tehát nem botokból álló népesség körében. És egyelőre a hús-vér emberek szavaznak, nem a botok (online robotok).

„Az oroszok nagyon-nagyon szívesen kompenzálnák legalább részben Orbán elvesztését” – mondta Ilian Vasziljev, Bulgária volt oroszországi nagykövete. „Több mint valószínű”, miszerint az oroszok abban reménykednek, hogy Bulgária segíthet kitölteni az űrt.

„Komoly aggályaink vannak azzal kapcsolatban, hogy Radev közösségi médiacsoportjai szervezett orosz befolyásoló kampányként működnek” – mondta Martin Vladimirov, a Demokráciakutató Központ igazgatója, amely szintén figyelemmel kíséri a potenciális online manipulációs kísérleteket. „De nincs egyértelmű bizonyítékunk arra, hogy ez összehangolt vagy szisztematikusan finanszírozott lenne.”

Radev, az egykori vadászpilóta, aki januárig nagyrészt protokolláris szerepet töltött be Bulgária elnökeként, és következetesen ellenezte az Ukrajnának nyújtott segítséget, miközben azt nyilatkozta, hogy helyre akarja állítani a kapcsolatokat Moszkvával, új esélyt jelent a Kreml számára, hogy megerősítse pozícióját az EU-n belül – állítják az elemzők. „A Kreml meg fogja kétszerezni erőfeszítéseit, hogy még több és nagyobb hálózatokat építsen ki” – mondta Nathalie Tocci, az olasz Institute for International Affairs nevű agytröszt igazgatója. „Bulgária pedig mindig is viszonylag könnyű célpont volt.”*

*Célpontnak könnyű ugyan, a lakosság nagy része valóban oroszbarát, de vajon megéri Moszkvának erre az országra koncentrálni? Még ha teljes sikerrel is járnának, Radev akkor is csak mérsékelt támogatást nyújthatna az EU-n belül nekik, és a gyakorlati előnyt – Bulgária támaszpontjainak megnyitását a fekete-tengeri orosz flotta számára – képtelenség volna belátható időn belül elérni, ugyanis az ország NATO-tagállam és erről nem is szándékozik lemondani, ahogyan a NATO sem a kikötőkről. Szóval, könnyen kerülhet többe a leves, mint a hús, lehet drágább Radev győzelme, mint amennyi hasznot hajthat.

A kockázatok annyira magasnak tűnnek, hogy a szófiai külügyminisztérium az Európai Bizottsággal együttműködve létrehozott egy különleges egységet, amelynek feladata a potenciális orosz beavatkozás elleni küzdelem. „Ilyen beavatkozás már korábban is megfigyelhető volt számos európai országban, és Bulgária sem kivétel” – nyilatkozta Andrej Gurov, Bulgária ideiglenes miniszterelnöke a The Washington Postnak. „Mi most minden meghozható óvintézkedésről beszélünk, ami csak lehetséges… és mind a helyszínen, mind az interneten védjük a szavazást.”

Radev azzal vágott vissza, hogy az ideiglenes kormány erőfeszítései az online dezinformáció és manipuláció elleni küzdelemre az Európai Bizottság felügyelő szerveivel történő együttműködés miatt Brüsszel kísérletét jelentik a szavazásba való beavatkozásra. A The Washington Post azon kérdésére, hogy Oroszország remél-e Radev révén partnerséget Bulgáriával, és támogatja-e a jelöltségét, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője így válaszolt:

„Bulgária részéről nem hallottunk semmilyen pragmatikus nyilatkozatot vagy megnyilvánulást arról, hogy készen állna a problémák párbeszéd útján történő megoldására.”

Bár Radev új pártja, a Progresszív Bulgária négy hónappal ezelőtt még nem is létezett, gyorsan növekvő támogatottságra tett szert, mivel Radev kihasználta volt elnöki pozícióját, és úgy pozicionálta magát, hogy átvegye a vezető szerepet azokban a korrupcióellenes tüntetésekben, amelyek decemberben megbuktatták a bolgár kormányt, és rákényszerítették az országot az elmúlt öt év nyolcadik országos választására.*

*Ilyenkor jutnak eszembe a magyar olvasóközönség azon lelkes, de rosszul informált és idegen nyelveket, valamint a helyzetet kevésbé ismerő tagjai, akik az említett tüntetések idején több alkalommal is megkerestek azzal, miszerint „Bulgáriában forradalom zajlik, erről miért nem írsz?” Fel kellett homályosítanom őket: a dologból annyi mindenképpen igaz, hogy tüntetéseket látunk. Csakhogy nem demokraták tüntetnek és nem a szabadságért, egyenlőségért, testvériségért, hanem pánszláv nacionalisták, és egyrészt az euró bevezetése ellen, másrészt az orosz befolyás érdekében. Szóval, ha egy mozgóképen nagy tömeget látunk és hallunk előttünk ismeretlen nyelven kiabálni, még nem feltétlenül igaz, hogy ez forradalom… lehet bármi más is. Talán csak önképzőköri teadélután nem.

Radev kampányát egy olyan hálózat erősítette, amelynek vezetői korábban magas rangú bolgár katonatisztek voltak, akik közel állnak az orosz katonai hírszerzéshez, és Radevet azzal támogatták, hogy népszerűsítették Ukrajna-ellenes nézeteit – állítja egy európai hírszerzési forrás, aki névtelenséget kért, hogy beszélhessen az érzékeny kérdésekről.

Egykori magas rangú bolgár kormánytisztviselők szerint Radev már régóta a Kreml oldalára állt abban az országban, ahol a több évtizedes szovjet uralom öröksége még mindig mélyen gyökerezik. A vezetők sorozata igyekezett a Kreml kegyeibe férkőzni, miközben országukat, az EU és a NATO tagállamát, egyre szorosabb integrációba vezették a Nyugattal, és januárban csatlakoztak az euróövezethez is. Bulgária leghosszabb ideig szolgáló miniszterelnöke, Bojko Boriszov, aki 2009 és 2021 között kilenc éven át vezette a kabinetet, és a GERB párt elnöke, amely a közvélemény-kutatások szerint Radev Progresszív Bulgária pártja mögött a második helyen áll, 2017-ben megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy olyan gázvezeték építéséről, amely a Fekete-tenger alatt Európába szállított orosz gázt szállítja Bulgárián keresztül. Ugyanakkor kapcsolatokat épített ki Donald Trump elnök első adminisztrációjával is, és szerződést írt alá két új, Westinghouse-technológiát alkalmazó atomerőmű megépítéséről.

Radev azonban sokkal nyíltabban áll ki Oroszország mellett: ellenzi a biztonsági megállapodást, amelyet Bulgária ideiglenes kormánya a múlt hónapban írt alá Ukrajnával, valamint az ország euróövezetbe való belépését is visszavonná. Nemrég egy bolgár lapnak adott interjúban kijelentette, hogy Bulgária „az Európai Unió egyetlen olyan tagállama, amely egyszerre szláv és keleti ortodox”.

„Mi nagyon fontos láncszem lehetünk ebben az egész mechanizmusban … az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállításában” – mondta Radev.

„Radev valószínűleg megpróbálja magát az EU új Orbánjaként pozícionálni” – mondta Vladimirov.

Ellentétben Magyarországgal, ahol a Kreml egyértelműen támogatta Orbán kampányát – a szavazás előtt egy hónappal meghívta Szijjártó Péter magyar külügyminisztert Moszkvába, ahol találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel –, az orosz kormány tartózkodott Radev nyílt támogatásától. Oroszországnak azonban mélyen beágyazott befolyása van a bolgár médiára, és számos orgánum terjeszti az Oroszországból származó, Radev kampányát támogató tartalmakat – mondta Rositsa Dzsekova, a Demokráciakutató Központ nevű európai közpolitikai intézet dezinformációs elemzője.

Radev 2016-ban vált országosan ismertté, amikor a posztszovjet kommunista párt utódjának számító, oroszbarát Bolgár Szocialista Párt jelöltjeként elnyerte az elnöki posztot. Úgy tűnt, hogy támogatást kapott az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) elemzési részlegének egykori vezetőjétől, Leonyid Resetnyikovtól, aki később bolgár és orosz médiumoknak elmondta: találkozott a Bolgár Szocialista Párt akkori vezetőjével, hogy megvitassák Radev jelöltségét. Vladimirov szerint Radev azóta orosz kapcsolatokkal rendelkező személyekkel töltötte fel tanácsadói csapatát, köztük Georgi Gergovval, aki Oroszország tiszteletbeli konzulja a bulgáriai Plovdiv városában.

Az elemzők azonban azt is elmondták, hogy Radev, akinek Progresszív Bulgária nevű pártja a közvélemény-kutatások szerint körülbelül 30 százalékos támogatottsággal rendelkezik, és egy másik, nyugatbarátabb párttal kell koalíciót kötnie a kormányalakításhoz, valószínűleg nem lesz képes olyan erős erőt képviselni, mint Orbán tette a Kreml érdekeinek képviseletében az EU-n belül, kihasználva Magyarország vétójogát az EU kulcsfontosságú kezdeményezéseinek – például legutóbb egy Ulrajnánal szánt 90 milliárd eurós hitelnyújtásnak – a blokkolására.

„Radev soha nem fog semmit sem blokkolni” – mondta Ivan Krasztev, egy Bécsben élő bolgár politológus. „Először is, Radevnek nem lesz saját kormánya. Elég nagy hatalomra van szükség ahhoz, hogy valaki szembeszálljon a 26 tagállammal. Radevnek ekkora ereje nincs. Az általa vezetett Bulgária viszont könnyen beléphet egy oroszbarát blokkba. A kérdés az, hogy ki fogja vezetni ezt a blokkot.”*

*Ez viszont magyarázza miért nem kapott nagyobb figyelmet és több forrást Radev kampánya. Hiszen még ha be is segítik a miniszterelnöki székbe, Moszkva akkor sem kap vele sokkal többet, mint egy alkalmi, ingatag pozíciójú szövetségest. Messze áll ő még az orbáni mélységektől. És soha nem is fogja azokat elérni. Kevés hozzá a legitimációja, könnyen leváltható.

„Nem hiszem, hogy bárkinek is megvan az a kockázati potenciálja vagy kapacitása, mint Orbánnak” – mondta Krasztev. Más, oroszbarát irányvonalat követő vezetők, mint például Robert Fico szlovák miniszterelnök vagy Andrej Babiš cseh miniszterelnök, szintén aligha képesek olyan szélsőséges álláspontot képviselni, mint Orbán. Fico Krasztev szerint „nagyon függ az EU-tól, míg Babis egy üzletember, aki valószínűleg képes lenne alkut kötni Oroszországgal hazája érdekében, de mindent Oroszországra alapozni szerintem nem bölcs dolog”.

A bolgár politikai döntéshozók általában óvatosabbak, mivel az ország nagyban függ az EU-támogatásoktól, amelyeket nem akarnak elveszíteni – mondta Vladimirov.*

*Kérem, itt van a kutya elásva. Oroszország reális, anyagi segítséget ritkán ad, akkor is szűkmarkú, az Európai Unióra viszont lehet számítani ebből a szempontból. Az igaz, hogy sem nem szláv, sem nem keleti ortodox, de ezt talán elnézik neki, míg bőkezűen finanszírozza Bulgária gazdaságát.

Amióta Orbánt 2010-ben újraválasztották Magyarország miniszterelnökévé, kormánya – részben az olcsó orosz energia által finanszírozva – pénzt fektetett egy budapesti agytröszt-hálózatba, amely a MAGA és a nacionalista-populista ideológia központjává vált, valamint a Kreml számára eszközként szolgált narratíváinak Nyugat felé történő terjesztéséhez. Orbán választási veresége valószínűleg az ezen agytrösztökön keresztül gyakorolt orosz befolyásra is hatással lesz – állítják az elemzők.

Miután a múlt héten Európa-barát kihívója, Magyar Péter kétharmados többséggel elsöprő győzelmet aratott a választásokon, Magyar megígérte, hogy megszünteti ezeknek a központoknak – köztük a Danube Institue-nak és az MCC-nek – a kormányzati finanszírozását. De a Kreml más utakat is kereshet a finanszírozás fenntartására – mondta Tocci. „Lehet, hogy a pénz nem Budapesten keresztül fog áramlani, ahogy eddig. De ez egy kicsit olyan, mint a víz. Ha az egyik utat elzárjuk, a víz egyszerűen más utat keres, hogy eljusson a céljához” – mondta.

A Kreml valószínűleg arra is törekedni fog, hogy destabilizálja Magyar új kormányát, és meghiúsítsa az erőfeszítéseit, amelyekkel a magyar rendszerben meggyökeresedett Orbán-érdekeket kívánja felszámolni – mondta Telkes András, a magyar külföldi hírszerzés volt helyettes vezetője. „Eddig az oroszok Magyarország stabilitásában és Orbán hatalmon maradásában voltak érdekeltek. Most viszont a káosz áll érdekükben” – mondta Telkes. „Mindent meg fognak tenni, hogy megnehezítsék az új kormány munkáját. … A játék még nem ért véget.”*

*Csak egyetérteni tudok: azt nem mondom, hogy sőt, még csak most kezdődik, de én is úgy látom, hogy valahol a parti közepén járhatunk. Orosz ellenfeleinknek még sok minden van a tarsolyában, jobb lesz tehát, ha vigyázunk velük és mindennel, ami hozzájuk köthető.

Estére kiderül, mennyit ér Moszkvának Radev és lesz-e belőle új – bár lényegesen gyengébb – Orbán.

A bolgár választóknak csak annyit ajánlhatok a figyelmébe, hogy nézzék meg, mi hogyan jártunk az eredetivel és annak alapján döntsenek.

Forrás: Forgókínpad