Lezárult a romániai elnökválasztási kampány, hála az Égnek, ugyanis ez még az ottani történelemben is a leghosszabb volt ebben a műfajban, és kezdenek megjelenni az eddig titkosított elemzések. Az alábbiakban ismertetem az OpenMinds vizsgálatának eredményeit, melyekből világosan kitűnik, hogy Moszkva nem kevés pénzt ölhetett a romániai szavazók befolyásolásába, és csak azért nem járt sikerrel, mert elfelejtette, hogy nem otthon van. Romániában ugyanis – Magyarországhoz hasonlóan – a Facebook a legnépszerűbb közösségi oldal és nem az orosz földön leginkább elterjedt Telegram.
Akkor lássuk, mire jutottak. Az OpenMinds kutatóintézet megvizsgálta a romániai Telegram-csatornákat a választási kampány idején, és megállapította, hogy közülük minden negyedik csatorna az orosz propaganda közvetlen szócsöveként szolgált.
- Az OpenMinds kognitív védelmi technológiával foglalkozó vállalatként határozza meg magát, amely a szabad és nyitott társadalmakért folytatott küzdelemben az önkényuralmi befolyással szemben lép fel.
- Az OpenMinds világszerte több mint harminc kormánnyal és szervezettel dolgozik együtt, köztük Ukrajnával, az Egyesült Királyság és a NATO tagországok kormányaival, vezető StratCom ügynökségekkel és kutatóintézetekkel.
A május elején közzétett elemzés szerint a 2024-es romániai elnökválasztást az alkotmánybíróság december 6-án érvénytelenítette. A törlés egyik oka egy titkosítás alól feloldott hírszerzési jelentés volt, amely szerint egy „állami szereplő” áll Călin Georgescu népszerűségének megugrása mögött, különösen a TikTok-on. Ez a megsemmisítés, valamint a „TikTok-messiásnak” nevezett Georgescu kampányával kapcsolatos jogi problémák és az azt követő vizsgálatok végül oda vezettek, hogy a 2025-ös megismételt választásokon nem indulhatott, és ezt a döntést a román alkotmánybíróság március elején, tüntetések és politikai instabilitás közepette bár, de helybenhagyta.
Georgescu azonban továbbra is befolyásos személyiség maradt a helyi és a nemzetközi politikában. Támogatói hatékonyan mozgósítanak az utcán, „tolvajoknak” nevezik a kormányt, és „államcsíny” elkövetésével vádolják. Néhány héttel ezelőtt Tucker Carlson interjút készített Georgescuval, amelyben azt mondta, hogy a Nato Romániát a „harmadik világháború” kiindulópontjaként használhatja fel – ez a januári, Alex Jonesnak adott interjújában elhangzott állításának megismétlése.
Elon Musk az X-fiókján azt mondta, hogy Georgescu kitiltása a választásokról „őrültség”. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője azt állította, hogy minden Georgescu nélküli választás „illegitim” lenne. Egy másik jelölt azonban előnyös opció lehet a Kreml számára. Az ő neve George Simion.
Simion most Georgescu utódjának szerepét játssza, bár nem csak ennyiről van szó. Ő a szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egységéért (AUR) vezetője. Simion ki van tiltva a szomszédos Moldovából és Ukrajnából, mert mindkét ország területi integritása ellen támadásokat intézett. Pártja az Ukrajnának nyújtott támogatások beszüntetését követelte, és azt állította, hogy elnökké választása esetén megvonja az ukrán menekülteknek nyújtott segélyeket. Esetleges elnöksége a Kreml győzelmét jelentette volna. Simion azt is leírta, hogy pártja „a Republikánus Párt természetes szövetségese”, és „ideológiailag tökéletesen illeszkedik a MAGA mozgalomhoz”.
Simion erősen kritikus a mainstream médiával szemben. X-fiókján rendszeresen szerepelnek kiemelések a „cenzúra” szót hangsúlyozva. Egyik posztja így szól: „A korrupt establishment elrejti és törli a posztjaimat bizonyos közösségi hálózatokon. Ezek a globalisták nem bírják elviselni a gondolatot, hogy legyőzhetik őket és elveszíthetik a hatalmukat. Ezért tiporják el a szabadságot és vezetik be a cenzúrát”. A Telegram ebben a helyzetben menedéket ad a szélsőjobboldalnak és más radikális hangoknak.
Telegram-hálózat Romániában
A Telegram messze nem az első számú közösségi hálózat, ha Romániáról van szó. Egy tanácsadó cég, a Kepios szerint a Telegram messze elmarad az olyan óriásoktól, mint a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a TikTok. A románok 26 százaléka azonban havonta legalább egyszer használja.
A Telegramot a lazább moderálási szabályai miatt gyakran használják szélsőjobboldali és más radikális csoportok az európai országokban, mivel az ilyen posztokat a mainstream platformokon betilthatnák. Gyakori stratégia, hogy széleskörű jelenlétet tartanak fenn az olyan platformokon, mint a Facebook, miközben a Telegramot használják a keményvonalasoknak szánt „cenzúrázatlan” tartalmakra vagy a hatósugaruk növelésére.
Az OpenMinds összesen 202 román nyelvű csatornát azonosított, amelyek különböző csoportokba sorolhatók.
- A legnagyobb csoport, amely a hálózat negyedét foglalja el, a jobboldali és EU-ellenes csatornákból áll (50 csatorna). Tartalmuk nagy része, 42 százaléka Ukrajnával foglalkozik, 30 százalékuk pedig romániai hírekkel.
- A második csoportot az összeesküvés-elméleti csatornák alkotják (39), amelyek tartalmuk egyharmadát összeesküvés-elméleteknek és egyéb alternatív, ellenőrizhetetlen információknak szentelik különböző témákban, például egészségügy, politika vagy vallás témakörében.
- A harmadik csoportba a helyi Kreml-barát tényezők tartoznak (39) – olyan csatornák, amelyek belpolitikai szempontból némileg hasonlítanak a szélsőjobboldalhoz, de nemcsak Ukrajnával (43 százalék), hanem a nemzetközi politikával (18 százalék) kapcsolatban is több tartalmat szentelnek a Kreml-barát szemléletnek. Ebbe a csoportba tartozik három olyan orosz csatorna is, amelyek a románokat célozzák meg: a Szputnyik moldovai és romániai változata, valamint a romániai orosz nagykövetség.
- A negyedik csoport a viszonylag semleges médiumokat és híraggregátorokat (30) foglalja magában, amelyek tartalmának több mint 80 százaléka román, ukrán és nemzetközi hírek között oszlik meg.
- Az ötödik a román Telegram-hálózat egyik jellegzetessége – a vallási csatornák (15). Bár tartalmuk többsége nagyrészt apolitikus, mégis konzervatív politikai nézeteket közvetítenek a román politikáról.
A Kreml-barát klikk a szélsőjobboldallal együtt a Románia „diktatúrává” válásáról szóló narratíva fő terjesztője. A választások elmaradását követő időszakban az OpenMinds több mint 1500 említést észlelt arról, hogy Románia „a globalista maffia irányítása alatt álló diktatúrává” változott, és átlagosan naponta csaknem tizenhárom ilyen említést talált a különböző kormányellenes csoportokban. A növekedés nyilvánvaló – az egyik csúcshéten 38 százalékkal több említés történt, mint az egész előző hónapban. A tartalmak 63%-át a Kreml-barát csatornák tették közzé.
A „diktatúrával való szembenállás” ürügye a választók mozgósításának taktikájává vált. A vallási csatornák azzal vádolták a kormányt, hogy „államcsínyre” készül, és azt tervezi, hogy megsemmisít minden „hazafias és keresztény szervezetet”. Diana Șoșoaca szélsőjobboldali politikus, akit már kétszer is felfüggesztettek a választásokon való részvétel alól, március 16-án Putyinhoz fordult, és azt mondta, hogy Románia „igazi diktatúra”, amelynek illegitim kormánya nem képviseli a nép akaratát. Más csatornák a szélsőjobboldali pártok által támogatott tömegtüntetésekben látják a „zsarnokság” megdöntésének egyik lehetőségét.
A Kreml-közeli propaganda eszközei
A romániai Telegram-színtéren belül az OpenMinds 48 orosz propagandavektort talált, ami a hálózat 24 százalékát teszi ki. A vektorcsatornák 2022 eleje óta következetesen orosz propagandát posztoltak. A források között szerepeltek az államilag támogatott médiumok, például az RT és a Szputnyik angol vagy román nyelvű változatai, a romániai orosz nagykövetség csatornája, valamint más Kreml-barát csatornák, például milbloggerek és híraggregátorok.
Jó példa erre az orosz tisztviselők nyilatkozatainak megerősítése, például ilyen volt Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivőjének állítása az orosz kultúra romániai „eltörléséről”. Más esetekben az Ukrajnával kapcsolatos híreket népszerűsítik Kreml-barát irányultsággal, például Ukrajnát hibáztatják az orosz gáz tranzitjának leállításáért.
Az OpenMinds összesen több mint 4000 egyedi, orosz propagandaszervezetektől származó újraközlést talált, ami átlagosan 103-at jelent havonta. A romániai vektorok „toplistájának” vezetői között többnyire olyan csatornák vannak, amelyek hajlamosak az oroszbarát optikát összeesküvés-elméletekkel (például a catrinaLudwig és a cathysoim csatornák) vagy jobboldali nacionalizmussal (DanMVChiticNecenzurat, dianafangrup) kombinálni. Ez a kontextus az európai országok esetében gyakori, mivel a Telegramot a „cenzúra” elleni menedéknek tekintik.
A Kreml-párti tartalmak közvetlen újraposztolásán túl egy finomabb taktika a viszonylag „tiszta” csatornák posztjainak megosztása. Ezek kihagyhatják a nyilvánvalóan Kreml-barát nézeteket (pl. a tűzszüneti forgatókönyvekről vagy az EU szerepéről), de így is hozzájárulnak ahhoz, hogy a rosszindulatú narratívák szélesebb közönséghez jussanak el. Az OpenMinds 48 vektort és 58 kapcsolódó csatornát azonosított – a teljes romániai Telegram 52%-át. A valós szám még ennél is magasabb lehet, mivel egyes csatornák kevésbé nyílt módszereket használhatnak a Kreml álláspontjának terjesztésére.
A Telegram-csatornák által támogatott „rendszerellenes” jelöltek
A legtöbb csoportban széleskörű elégedetlenség mutatkozik a kormánnyal szemben. A kormányhoz és a jelöltekhez való viszonyulás felmérése érdekében az OpenMinds a szélsőjobboldali, EU-ellenes, összeesküvés-elméleti és vallási csoportokat politikai tartalmuk alapján a „rendszerellenes” kategóriába sorolta. Ezután hangulatelemzést végzett az egyes csoportok nézőpontjának vizsgálatára.
A jelenlegi kormányt ért kritikák elsősorban Klaus Iohannis volt elnököt és Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt célozták. Iohannist széles körben vádolják – még a rendszerellenes szereplőkön kívül is – azzal, hogy nem tudta kezelni a korrupciót. Ciolacut és pártját pedig azzal vádolták, hogy a jobboldali jelöltek kezére játszottak, és nem tudtak egységes alternatívát felmutatni a populista mozgalmakkal szemben.
A legtöbb csoport viszonylag semleges álláspontot képvisel az egyik fő jelölttel, George Simionnal szemben. Néha még a jobboldali szereplők is bírálják őt, és a „rendszer” részének állítják be, amiért részt vesz az általuk illegitimnek tartott választásokon. Ez a „belső ellenzék” megkérdőjelezi azt is, hogy őszintén támogatja Georgescut, és azt sugallja, hogy ez csupán taktika a szavazatok megszerzésére.
Crin Antonescut a híradók és az EU-párti csoportok pozitívabban ábrázolták, míg a rendszerellenes csoportban kritizálták. Az EU-párti csoport hozzáállása azonban inkább negatívabb, mint a hír-csoporté, mivel azt gyanítják, hogy nem független politikai személyiség, hanem Ciolacu befolyása alatt álló „báb”.
A legpozitívabb képet az EU-párti csoportosulásban Elena Lasconi képviselte, annak ellenére, hogy nem volt reális esélye a választások megnyerésére. Annak ellenére, hogy kívülálló, a jelöltek közül őt mutatták be a jelenlegi kormány egyetlen megfelelő alternatívájaként.
Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatásokban előkelő helyen szerepeltek, Nicușor Dan és Victor Ponta kapta a legkevesebb figyelmet a Telegramon, ami a hangulat ingadozását jelzi. A legtöbb említésük hírközpontú, míg az érzelmekkel teli hozzászólások általában vagy a szélsőjobboldalt dicsérik, vagy a kormányzó elitet bírálják élesen.
A Kreml-párti csatornák következetes összhangot mutatnak mind a Simionról (és a szélsőjobboldalról), mind a „rendszerről” szóló narratíváikban. A háborúval vagy nemzetközi ügyekkel kapcsolatos orosz tartalmak újraközlésén túlmenően egyesek közvetlenül is átveszik a romániai választásokkal kapcsolatos orosz nézőpontokat.
Oroszország aktívan támogatta Georgescu kampányát, és bírálta a kormányt a 2024-es választások törlése miatt, a helyi Kreml-barát és szélsőjobboldali csatornák pedig átvették ezen narratívák nagy részét.
A @Wallachian_Gazette román jobboldali hírösszefoglaló újraposztolta a Rybar (az orosz kormány szigorú felügyelete alatt álló propagandaorgánum) egyik publikációját, amely Georgescu elképzeléseit támogatta. Egy másik példa a jelenlegi román kormány összehasonlítása Ion Antonescu kormányával, aki a második világháború idején diktátor volt, és a holokauszt egyik felelőse. Az összehasonlítás annak kapcsán hangzott el, hogy Klaus Iohannist, Románia korábbi elnökét azzal vádolták, hogy háborúba sodorta Romániát Oroszországgal. Hasonló jellegű a Szputnyik reposztja arról, hogy a NATO „második frontot” tervez nyitni Oroszország önjelölt szatellit-állama, a Transznisztriai Köztársaság ellen.
Az elnökválasztási kampány idején az államilag támogatott orosz média nem volt ennyire aktív. A Simionhoz való kedvezőbb hozzáállásuk azonban nyilvánvalóan megfigyelhető. Például a közelmúltbeli bukaresti tüntetések idején a RT őt állította a középpontba, kiemelve állításait, miszerint a jelenlegi kormány „banánköztársasággá” változtatja Romániát. Újabb példák közé tartozik Tucker Carlson Gerogescuval készített interjújának idézése, aki azt állította, hogy a NATO-nak „nincs szüksége egy szabad Romániára” – amely, bár nem említi közvetlenül Simiont, de finoman játszik a narratíváival.
Összességében elmondható, hogy a romániai csatornák minden rétegét aggasztja Románia jövője.
„Diktatúrává” válás
A jelenlegi román kormány „diktatúrának”, „maffiának”, „globalistáknak” és „mélyállamnak” való nevezése rendszeres részévé vált a Georgescu-pártiak forgatókönyvének. George Simion a választások elmaradását a „demokrácia végének” nevezte, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi romániai politikai helyzet nem csak az országról, hanem a demokrácia jövőjéről is szól egész Európában.
A Romániából „diktatúrává” váló országról szóló történetek egybecsengenek az orosz vezetők által az eseményekről alkotott véleménnyel. Dmitrij Medvegyev úgy kommentálta Georgescu üldözését, hogy „a mély állam gyakorlatilag hat lábra állította a demokráciát”, és szarkasztikusan Nicolae Ceauşescu rendszeréhez hasonlította a román kormányt.
A választások kapcsán a kormányellenes erők némileg ellentmondásosan viszonyultak a Ceausescu-képhez és tágabb értelemben véve a romániai kommunista rendszer örökségéhez is. Az eredmények megsemmisítése után az egyik tábor a jelenlegi kormányt az előző rendszerhez kezdte hasonlítani. Dan Chitic, a szélsőjobboldali Nemzetért Koalíció egyik vezetője egy transzparenst tett ki a Facebookra, amelyen két dátum szerepelt: az első 1945 márciusa (a kommunista rendszer megalakulása), a második 2025 márciusa (Georgescu újraválasztási pályázatának elutasítása). Egy másik tábor tulajdonképpen pozitív értelemben hasonlítja Georgescut Ceaușescuhoz – azzal érvelve, hogy mindketten bizonyítékok nélküli vádakkal szembesültek. Mindkét tábor ellentétesen viszonyul Ceaușescu imázsához, de egy dologban mégis egységesek: Georgescu támogatásában.
Míg George Simion egyre nagyobb lendületet vett és vezetett az első fordulóban a romániai „demokrácia helyreállítása” mellett kampányolva, a közelgő választások döntő fontosságúak voltak a NATO regionális pozíciója szempontjából. Románia kulcsfontosságú szerepe a szövetség keleti szárnyának logisztikai központjaként, valamint a NATO legnagyobb európai katonai bázisának Constanta közelében történő megépítése ezt a jelentőséget hangsúlyozza.
Szerencsére azonban Nicusor Dan nyerte a választásokat, ma már a köztársasági elnöki esküt is letette, így a veszély látszólag elhárult.
Nem véletlenül használom a „látszólag” kifejezést. Arról van ugyanis szó, hogy ha a Kreml nem kalkulálja el magát, és nem a Romániában kevésbé népszerű Telegramot választja legfőbb szócsövének (a TikTok Georgescu bukása után háttérbe szorult és ráadásul el is kezdte időnként ellenőrizni a botrány miatt a romániai eredetű posztokat), hanem az X-et vagy a Facebookot, akkor sokkal komolyabb előnyre tett volna szert Simion, és talán még győzhetett is volna, aminek beláthatatlanok volnának a következményei.
Egy dologban biztosak lehetünk: Moszkva a mostani helyzetbe nem fog belenyugodni. Fut is a pénze után, a befolyási övezetének növelésére is szüksége volna, arra pedig főleg, hogy Románián keresztül ne érkezhessen fegyver és lőszer Ukrajnába. Sőt, voltaképpen emiatt lett volna annyira fontos nekik Simion elnöksége.
Hallani fogunk még Simionról is, Moszkváról is, Bukarestről is, attól tartok.
Forrás: Zóna
