Moldova rövidesen történelmi döntést fog hozni: választania kell Moszkva és Brüsszel között. Az előrejelzések szerint az uniós csatlakozással egy időben rendezett elnökválasztás valószínűleg nem dől el az első fordulóban, de az unióhoz való csatlakozás kérdése igen. És ez nagyon nem tetszik Moszkvának, ugyanis a lakosság bizony erősen nyugatos érzelmű.
Márpedig ha valami nem tetszik a Kremlnek, akkor harcba kezd ellene. Voltak fogalmaink arról eddig is, milyen az orosz beavatkozás a külföldi választásokba, de most apait-anyait bevet az Oroszországi Föderáció, minden eszközt felhasznál, hogy meggátolja befolyási övezetének csökkenését. Lássuk tehát – többek között a Vazsnije Isztorii nyomán –, hogy néz ki, amikor össztüzet nyitnak egy ország közvéleményére. Előre kell azonban jeleznem: ez egy hosszú írás lesz, több forrással. A részletes elemzés alapos ábrázolást kíván. Akkor tehát tekintsük a moldovai helyzetet!
Szavazatvásárlások és egyéb korrupciós eszközök
Október 20-án, vasárnap Moldovában elnökválasztást és népszavazást tartanak az ország európai uniós csatlakozásáról. Ha a szavazók többsége igennel voksol, az európai integráció bekerül a köztársaság alkotmányába.
A helyi rendőrség azonban máris elismerte, hogy vereséget szenvedett a választásokon zajló nagyarányú szavazatvásárlás elleni küzdelemben.
Október elején a moldovai rendfenntartók bejelentették, hogy több mint száz házkutatást tartottak egy – politikai pártok illegális finanszírozása miatt indított –büntetőügyben. A leleplezett bűnözői csoport tagjai állítólag tiltakozó szavazást szerveztek volna a népszavazáson, az elnökválasztáson pedig egy olyan jelöltre szavaztak volna, akinek a neve egyelőre ismeretlen (azt a referendumot megelőző napon, egy Telegram-csoporton keresztül akarták bejelenteni).
Összesen 130 ezer embert vontak be a rendszerbe, köztük 50 ezer toborzót és több mint 70 ezer főt, akik díj ellenében vállalták, hogy a „megfelelő” módon szavaznak. Tekintettel arra, hogy például a legutóbbi, 2020-as elnökválasztás első fordulójában Moldovában kevesebb mint 1,4 millió lakos szavazott (a második fordulóban valamivel több), az aktív szavazók voksainak körülbelül tíz százalékáról beszélhetünk.
A moldovai rendőrség és ügyészség adatai szerint csak szeptemberben több mint 15 millió dollár folyhatott be Moldovába erre a célra. A kifizetések a rendszer résztvevőivel készpénzben és az állami tulajdonú orosz Promszvjazbankon (PSZB) keresztül is történtek. A Pjotr Fradkov, a Külföldi Hírszerző Szolgálat korábbi igazgatójának, Mihail Fradkovnak a fia által vezetett pénzintézet az orosz katonai-ipari komplexum gerincbankja. Feladata volt, hogy ne csak a Krímben, hanem az Oroszországi Föderáció által elfoglalt összes ukrán területen is nyisson fiókokat.
A Ziarul de Gardă című moldovai kiadvány (figyelem, románul értők számára jelzem, hogy a lapnak semmi köze a Vasgárdához, a sajtó „őrkutya” szerepére utal a címe, ahogyan az emblémája is, amely fülét hegyező farkaskutyát ábrázol) egyik munkatársának sikerült beépülnie a rendszerbe. Az Európai Unióról szóló valótlanságokat tartalmazó és az EurAzEC-et (Eurázsiai Gazdasági Közösség) dicsőítő szórólapokat terjesztett, és fizetett gyűléseken vett részt. Feltehetően másokat is agitált, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Havonta 50 és 250 dollár közötti összeget keresett.
Az újságíró belülről is megismerte az agitációs gépezetet. Még 30 ezer rubelt is sikerült keresnie, amit egy Promszvjazbanknál vezetett számlára utaltak. Ilyen számlákat a program minden résztvevője számára nyitnak anélkül, hogy a bankhoz bármilyen kérelmet kellene benyújtaniuk. Az újságíró számláját egyébként álnéven nyitották meg. Egy ilyen számláról úgy lehet pénzt felvenni, hogy az ember átutalja azt egy transznisztriai bankba, és odamegy a készpénzért ( Chişinău és Tiraspol között kevesebb mint száz kilométer a távolság).
A szökevény „filantróp”
A bűnszervezetet a rendőrség szerint Ilan Shor vezeti. Ez az üzletember és politikus 2017-ben menekült el az országból, miután hét és fél év börtönbüntetésre ítélték azért, mert egymilliárd dollárt sikkasztott moldovai bankokból. Egy fellebbviteli bíróság később távollétében ugyanebben az ügyben már tizenöt év börtönbüntetésre ítélte.
Shor a vele azonos nevű oroszbarát párt alapítója. Ezt 2023-ban a moldovai alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánította.
A jelek szerint 2024 tavaszán kezdődött Shor „moszkvai” korszaka. Az Oroszországi Föderációba költözött, találkozni kezdett kormányzati tisztviselőkkel, orosz útlevelet szerzett, és megalakította az oroszbarát politikai erők „Győzelem” nevű szövetségét.
Egy október eleji tájékoztatón a moldovai rendőrség az Oroszországban bejegyzett „Eurázsia” pártot is Shor agyszüleményeként említette. Az Eurázsia vezetője, a 62 éves Nelly Parutyenko valóban Shor pártjának korábbi pénztárosa. Ő maga inkább a szervezet kuratóriumi tagjának nevezi magát.
Alena Arshinova, az Állami Duma képviselője lett a szervezet médiaarca és a tanács elnöke.
Az „Eurázsián” átfolyó összegek igen jelentősek. Így Shor megállapodást írt alá ezzel a szervezettel, hogy 250 millió dollárt juttat nekik egy moldovai „infrastrukturális forradalomra” (sem Shor, sem Arshinova nem pontosította, hogy milyen projektekről van szó).
Amikor a moldovai rendőrség azzal vádolta Short és az Eurázsiát, hogy legalább 15 millió dollárt költöttek szavazatvásárlásra, Shor azt mondta, hogy „alulbecsülte a számokat”. „Úgy számolnak, mint az óvodások. Ez szégyen: mi nagyobb léptékben gondolkodunk”.
Nem tudni, hogy pontosan ki finanszírozza az „Eurázsiát”: maga az üzletember vagy valaki más. Ilan Shor azonban idén két céget is alapított Oroszország területén, amelyekben kormányzati ügynökségek a társalapítók. Így az Exim Internationalban az engedélyezett tőke 75 százaléka Shoré, míg 25 százaléka a VEB.RF állami vállalaté, amely szociális és gazdasági projektek finanszírozását biztosítja. Az A7-ben Shor 51 százalékkal rendelkezik, a további 49 százalék a Promszvjazbank tulajdonában van. Az A7 határokon átnyúló fizetési rendszert fejleszt az orosz vállalatok külkereskedelmi szerződéseinek kiegyenlítése céljából. A Promszvjazbank közleményében azt írta, hogy a rendszer az orosz üzletembereket fogja támogatni „az oroszellenes szankciókkal szembeni nyomással szemben”.
Van egy másik pénzügyi áramlat is, amely Oroszországból Moldovába a Promszvjazbankon keresztül húzódik. A Moldován belüli autonóm régió, Gagauzia nyugdíjasai és állami alkalmazottai havonta mintegy 100 eurót kapnak Promszvjazbank-kártyáikra. A szponzorok: Shor és az Eurasia. Az autonómia vezetője, Eugenia Gutsul szerint eddig mintegy 25 ezer lakos, vagyis a terület lakosságának 20 százaléka tartozik a program hatálya alá, ezt szeretnék kiterjeszteni Moldova több más településére is.
„Eurázsia. Béke, barátság, rágógumi”
2024 októberében a Telegram blokkolta Moldovában a Shorhoz és csapatához kapcsolódó 15 csatornát és 95 chatbotot.
A moldovai rendőrség a maga részéről elismerte, hogy képtelen megbirkózni a külföldről indított oroszbarát kampány nyomásával. „Sajnos a jelenlegi szakaszban a bűnüldöző szervek nem tudnak teljes mértékben megbirkózni a jelenség kivizsgálásával kapcsolatos feladataikkal” – mondta Arcadi Catlabuga, a Moldovai Nemzeti Nyomozói Felügyelet vezetője egy sajtótájékoztatón. – „Több száz, több ezer bűncselekményről van szó. Ezt egyszerűen lehetetlen kezelni”.
Közben az Eurázsia elindított egy programot, amely a posztszovjet köztársaságok fiataljait juttatja el Moszkvába, hogy eurázsiai konferenciákon és kongresszusokon vegyenek részt. Emellett az ANO finanszírozza az otthoni kulturális és politikai kezdeményezéseiket.
„Azon dolgozunk, hogy ne csak Moldovából jöjjenek ide fiatalok, hanem más országokból is – Örményországból, Üzbegisztánból, Tádzsikisztánból, Kazahsztánból, Fehéroroszországból” – mondta Arshinova az egyik ilyen rendezvényen. – A mi feladatunk, hogy Vlagyimir Putyin elnökünk nyomdokaiba lépjünk, aki mindent megtesz azért, hogy eurázsiai kontinensünk a béke, a biztonság és a jólét bástyája legyen”.
A posztszovjet köztársaságokból érkező fiatal férfiak és nők az Arshinovával való találkozókon ajándékokkal teli táskákat kapnak. Ezt hívják ellenlábasaik némi iróniával, a jelszót kiforgatva úgy, hogy „Eurázsia. Béke, barátság, rágógumi”.
Bértüntetők Nyugaton
Ugyancsak a Ziarul de Gardă négy nappal ezelőtti vezércikke említi, hogy állítólagos moldovai állampolgárok hangos és feltűnő demonstrációkat tartottak Londonban és Düsseldorfban. Lássuk a részleteket.
„A résztvevők – többnyire csuklyás, azonosíthatatlan arcú férfiak – azt kiabálták, hogy „Le a kormánnyal”, és bírálták az európai uniós csatlakozás lehetőségét. A tüntetéseket a moldovai diplomáciai intézmények előtt szervezték ezekben a városokban. (…) Egyes források azt állítják, hogy ezekben az Ilan Shor által szervezett csoportokban a tüntetők eltakarják az arcukat, és nem hajlandóak kommunikálni a médiával. Ráadásul a Moldovai Köztársaságnak nincs diplomáciai képviselete Düsseldorfban, így nem tudni, hogy a tüntetésről készült felvételeket hol forgatták ebben a viszonylag nagy német városban. Egyre növekvő tendencia a fizetett tüntetések szervezése és a bértüntetők történő exportálása Moldovából Európába, de az európai államok rendvédelmi szervei nem engedik meg a tüntetők lefizetését, a jognak a demokrácia rovására elkövetett kétes üzletté alakítását. (…) A tüntetések vezetőinek és szervezőinek büntetése azonban nem az egyetlen ellenük alkalmazott intézkedés. A Moszkvából érkező destabilizáló parancsok végrehajtóit továbbra is megbüntetik, egytől egyig.
Például beazonosították Anatolie Prizenco moldovai oroszbarát üzletembert, aki moldovai állampolgároknak fizetett azért, hogy Dávid-csillagot fessenek párizsi épületek falára. Az általa fizetett embereket felderítették, őrizetbe vették, kettőnek sikerült elmenekülnie, de minden bizonnyal elvágták az útjukat az EU-ban.
Szerdán az Európai Parlament plenáris ülésen vitatta meg Oroszország moldovai beavatkozását, elítélve a szavazók megvesztegetését, a digitális támadásokat és az információs hadviselést, és jelezve, hogy Oroszországnak tiszteletben kell tartania Moldova szuverenitását és ki kell vonnia csapatait az országból. Az orosz érdekekért az EU-ban tevékenykedő bértüntetők mostantól könnyebben szankcionálhatóak lesznek.”
Nos, az elmondható, hogy sem Londonban, sem Düsseldorfban nem fognak Moldova uniós csatlakozásának ügyében szavazást rendezni. Chișinăuban annál inkább, ott kéne tüntetni – de ez is része az orosz játéknak.
Egyházi befolyásolás
Újból a Ziarul de Gardăt kell idéznem: bizony, a templomok sem maradtak politikamentesek. És a pópák valamiért nem az Unió mellett prédikálnak. Jobban is teszik, mert irtóztató ostobaságokat képesek elhinteni a falvak szegény népe között.
A korábbi figyelmeztetések és szankciók ellenére egyes, a moszkvai patriarchátushoz kötődő egyházi személyek a moldovai metropólián belül továbbra is a Kreml propagandájára emlékeztető EU-ellenes üzeneteket terjesztenek. Egy friss példa a Fălești járásbeli Ilenuța faluból származik, ahol a Szent Dumitru-templom papja, Ghenadii Țugui október 13-án a vasárnapi misét hazugságokkal teli beszéddel ötvözte. A prédikáció során Țugui pap ellentmondásos kijelentéseket tett a demokráciáról, azt állítva, hogy az egy olyan államforma, amely szegénységhez vezet.
„Ha megnézzük a nyelvtörténetben vagy a szótárban, a »demokrácia« szó a »demon« + »krácia« szóból származik, vagyis ha demokráciában élünk, akkor egyesek a többiek fölött állnak, mások pedig nagyon-nagyon alacsony szinten, szegénységben élnek” – mondta az istentiszteleten. A pap az európai értékeket is bírálta, ennek keretében kifejezetten elítélte az LMBT közösséget. A forrás szerint negatív utalásokat tett az olyan országok helyzetére, mint Hollandia, Anglia és Franciaország, és ezeket az országokat a „drogfüggőséggel” és más társadalmi problémákkal hozta összefüggésbe.
Ghenadii Țugui plébános folytatta a balti-i és fălești-i püspök, Marchel kritikus irányvonalát, verbálisan támadva az újságírók munkáját: „Bennünket rengeteget rágalmaznak, innen és onnan, holott nekünk nincs semmink. Engedjék meg, hogy imádkozzunk, és ne ellenőrizzenek minket a templomban, ne filmezzenek, hagyjanak békén!” – mondta. Higgye el, amíg csak imádkoznak, az Unióban nyugodtan megtehetik. Hanem azt mégsem gondoltam volna, hogy az ortodox papneveldében nem tanítanak görög nyelvet – ugyanis a „demokrácia” szó nem a „demon”-ból, hanem a „demos”-ból ered, ami „népet” jelent, így tehát nem a démonok hatalmáról, hanem néphatalomról beszélünk. Ez azért van akkora különbség, mint a „Bors őrmester” és a „bor-sör mester” között.
Mikor megérkeznek a szamarak is
Moszkva gátlástalan beavatkozását mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a kampányban bevetették egy közkedvelt rajzfilmsorozat deepfake meghamisítását is. Az „Agentsztvo” („Ügynökség”) című orosz ellenzéki lap vette észre a kampányvideót.
A Kreml-barát Telegram-csatornák egy olyan propaganda-videót terjesztettek, amelyben a moldovai lakosokat arról győzködik, hogy ne szavazzanak az uniós tagságra az október 20-i népszavazáson. A videóban az európai integráció támogatóit szamarakhoz hasonlítják. A bejátszás egy népszerű rajzfilmsorozat, a „Szmesariki” mintájára készült, és a rajzfilm egyik fő szinkronszínésze, Mihail Csernyak hangjához hasonló orgánummal vették fel – mondták az „Agentsztvonak” a szinkronizálás szakértői. Maga Csernyak az „Ügynökségnek” azt mondta, hogy nem ő szinkronizálta a videót, ami arra utal, hogy a hangját neurális hálózat segítségével hozták létre.
A karikatúrában az európai integráció támogatóinak szamarakkal való összehasonlítása a következő szavakkal történik: „A kemény munka az olyan szamarakat, mint Ukrajna és Moldova, a kimerüléshez és a kihaláshoz vezeti el. És nem kapják meg a beígért répát”. A videó egy felhívással zárul:
„Arról álmodtatok, hogy szamarak lesztek? Vagy állampolgárok vagytok? És képesek vagytok azt mondani: „Nemet az EU-ra, igent Moldovára”?”.
A videót a kormánypárti Cárgrád televíziós hírcsatorna (307 ezer Telegram-előfizető) és a Pool No. 3 tette közzé. (342 000 előfizető), Diana Pancsenko oroszbarát ukrán újságírónő (340 000 előfizető) is megosztotta, valamint néhány Moldovával foglalkozó tévécsatorna úgyszintén, köztük a WTF Moldova?! (11 400 előfizető).
Három szinkronszakértő is azt mondja, hogy a videón hallható hang hasonlít Mihail Csernyak szinkronszínész hangjára, aki a Szmesariki című filmben Loszjasz, Kopityics, Pin és a narrátor hangját adja. Alekszej Erohin rendező és szinkronszínész úgy véli, hogy a videón vagy egy mesterséges intelligencia, vagy egy imitátor szólaltatta meg a hangot. Ő maga a második lehetőség felé hajlik.
Egy névtelenséget kérő hangmérnök szintén azt sugallta, hogy a szamarakról szóló videót egy ember szólaltatta meg. „A videó hangja katasztrofálisan hangzik, olyan, mintha egy neurális hálózat hangja lenne, de szerintem csak egy telefonnal vették fel, majd megpróbálták megszűrni” – mondta.
️Erohin megjegyezte, hogy a szamárvideó készítői valószínűleg szándékosan próbáltak a gyerekek és a felnőttek által egyaránt kedvelt stílust használni, „amely általában egy idősebb barát jóindulatú modorában tisztáz valamit”. „Egy ideje kiderült, hogy a Szmesarikinak nagyon is van felnőtt közönsége. A politológus Jekatyerina Sulman is beszélt erről, és a YouTube-on egyes videóesszéisták szintén” – tette hozzá Erohin.
Maga ️Csernyak azt mondta, hogy a videón nem az ő hangja szerepel. „Ha hasonlít – akkor az valószínűleg egy neurális hálózat „munkája”” – ismerte el.
Üzletemberek, álpártok, csuklyás latrok, papok és szamarak – mind együtt menetelnek a Kreml seregében. Mind együtt harcolnak Moldova uniós csatlakozása ellen, együtt akarják azt a szegény kis országot visszarántani a meotiszi mocsárba (igen, az arrafelé volt, bár kicsit keletebbre). Nos, kérem, így néz ki, amikor a Kreml ideológiai össztüzet nyit.
Elég ronda és ostoba kísérlet, de talán még sikerrel is járhat. Döntenie ugyanis a moldovai választóknak kell. És ez a döntés most sorsfordító lesz számukra.
Forrás: huppa.hu, Facebook-bejegyzés 2024. október 16-án.
