Sajnos itt az ideje, hogy egy kicsit rendet csináljunk a fejekben, mivel még csak nem is a magyar sajtónak, hanem a közvéleménynek sikerült félreértenie egy hírt. Maga a sajtó most vétlen: kevés kivétellel minden orgánum, pártállástól függetlenül szikár és tárgyszerű módon tudósított arról, miszerint Kolozsváron előfordult két leprás megbetegedés, de a hatóságok urai a helyzetnek. A kevés kivételt a bulvársajtó egy része és a politikailag radikális médiumok jelentették.

Ez a hír azonban nagyon különös reakciókat váltott ki, akadtak a Facebookon olyan posztok, amik már a betegség Magyarországra való „behurcolásával” riogattak, megint mások a vendégmunkásokat hibáztatták, a vélemények legalja az volt, amikor egyesek elkezdtek kommentjeikben még örvendezni is a jelenségnek. A közhangulatot az a hozzászólás fejezte ki a leghívebben, amelyik így szólt: „Magyar földre magyar leprást!”. Azokat már említeni sem érdemes, akik „ukrán biolaboratóriumokra” fogták a fertőzést, azokkal foglalkozzon az elmegyógyászuk.

Akkor most kezdjük azzal, hogy megnyugtatok mindenkit: nincs baj és nem is lesz. Itt szerencsétlenül keveredett a jelenlegi esetekkel az a tény, hogy Romániában régen – nagyon régen, az utolsó megbetegedést 1981-ben jelentették – valóban volt lepra, sőt, ennek megfelelően lepratelep is, a Duna-delta térségében, Tichileşti faluban. A diktatúrák sajátos logikájára jellemző, hogy ennek létezése szigorúan őrzött államtitok volt, még említeni sem volt szabad, tehát – valószínűleg az ország összes polgára tudott róla. Csakhogy ez már nagyon régen történt. A mostani megbetegedések nem is helyi eredetűek. Lássuk azonban a romániai Press One nyomán, hogy igazából miről van szó. Néhány megjegyzést is fűzök majd az adatokhoz, szokás szerint a bekezdések végén, csillag alatt.

Elsősorban az a probléma, hogy Romániában nincs szűrőrendszer a munkaerőpiacra befogadott gazdasági bevándorlók „importált” betegségeinek szűrésére.*

*Ez Magyarországon kissé felemásan van: az 1980-as évek végén például szó szerint kínosan komolyan vették a szűrővizsgálatokat, nekem például két átfogó tesztet is kellett csináltatnom, az elsőt az állandó tartózkodási engedélyhez – melynek birtokában nem csak tartózkodhattam, de munkavállalási engedély birtokában már dolgozhattam, sőt, adózhattam is, hurrá, épp akkor vezették be a progresszív jövedelemadót, amit nem csak én nem értettem, hanem az ország lakosságának többsége sem – a másodikat az állampolgári eskü letétele előtt. Mindkettőt a saját költségemre kellett elvégeztetni és egyik sem volt olcsó, körülbelül a félhavi munkabérembe kerültek. Ez a helyzet azóta sokat változott, az általános munkaköri alkalmassági vizsgálat már 2024 szeptemberétől megszűnt a legtöbb munkakörben a 2023. évi CIX. törvény alapján, bár egyes szakmákban, például az egészségügyben vagy a honvédelemben most is kötelező.
Ez annak ellenére is így van, hogy az elmúlt években a román kormány évente 100 000 munkavállalási engedélyt hagyott jóvá főként délkelet-ázsiai országokból érkező munkavállalók számára.
2025. december 11-én az Egészségügyi Minisztérium két leprás megbetegedést észlelt Kolozsváron. Az Indonéziából származó betegek egy munkaközvetítő ügynökségen keresztül érkeztek Romániába.*

*Tehát nem a Duna-deltából érkezett a fertőzés, hanem Indonéziából, ami azért jelentős különbség. És járvány sem alakult ki.
A WHO jelentései szerint Indonézia a leprafertőzések számát tekintve globálisan a harmadik helyen áll, India és Brazília után. A 2025 elején közzétett elemzésből kitűnik, hogy a lepra diagnosztizálásának problémája Indonéziában évek óta húzódik-halasztódik, és az ország egészségügyi rendszere számára az egyik legnagyobb problémának nevezhető.
2023-ban Indonézia 14 376 új lepraesetet jelentett. Ezek közül 8,2% gyermekeknél fordult elő, és közel 6% másodfokú fogyatékosságot okozott. A WHO szakértői szerint ez a betegség aktív terjedésére és a diagnózisok késedelmére utal.*

*Megjegyezném, hogy ezzel szemben Mongóliában gyakran jelentenek bubópestises eseteket, ugyanis annak kórokozója egy ottani mormotafélében őshonos. Minden európaira vonatkozik, hogy Mongóliában nem eszünk mormotapörköltet. Különben nem is túl finom, nem sokat veszít vele az ember. De ez azért mégis sokkal veszélyesebb, mint a lepra.
A romániai szűrési protokollok elmaradása viszont nem egyébnek köszönhető, mint a jogszabályok hiányosságának.
A konkrét kolozsvári esetben a két hölgy, akiknél december 11-én leprát diagnosztizáltak, november 27-én jelentkezett a kórházban. Dr. Mihaela Lupșe, a kolozsvári Fertőző Betegségek Klinikájának osztályvezetője elmondta, hogy a betegek „helyesen cselekedtek”, amikor felkeresték a szakrendelőt, mert „senki sem kereste őket”, viszont megtudták, hogy édesanyjukat egy hónappal korábban Indonéziában leprával diagnosztizálták. A tüneteik „nagyon diszkrétek” voltak, tette hozzá Lupșe, ezért a felvételkor elvégzett foglalkozás-egészségügyi (munkaalkalmassági) vizsgálat során nem vették észre őket. A hatóságok szerint a két lányt 2025 februárjában alkalmazták.*

*Tehát nem „felfedezték” őket, hanem maguktól jelentkeztek, mert nem lehettek biztosak abban, hogy egészségesek-e és nem akartak senkit sem megfertőzni. Ami erős érv amellett, hogy igen lelkiismeretes emberekről van szó.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e konkrét jogszabályok és protokollok, amelyek egészségügyi védelmet biztosítanak az importált fertőző betegségekkel kapcsolatos kockázatok megelőzése érdekében, tekintettel arra, hogy a munkaerő olyan területekről érkezik, ahol endemikus betegségek vannak jelen, a kolozsvári közegészségügyi osztály vezetője, Corina Criste azt mondta a Press One-nak, hogy „nincs ilyen jogszabály”, és hogy ez „a törvény hiányossága”. Hozzátette, hogy ezt megbeszélte az Egészségügyi Minisztérium képviselőivel is a hatályos jogszabályok módosítása céljából. A nyilatkozatok a megyei prefektus kezdeményezésére tartott sajtótájékoztatón hangzottak el, amelynek célja az volt, hogy tisztázza a lepra romániai újbóli megjelenésével járó járványügyi kockázatokat, ugyanis az országban utoljára 1981-ben jelentettek ilyen esetet.
A Kolozs megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) bejelentette, hogy nincs jogi eszköze a Romániába érkező gazdasági bevándorlók egészségi állapotának ellenőrzésére, kivéve a speciális kórházak által jelentett esetek utólagos kivizsgálását. A DSP rendelkezésére álló beavatkozási protokollok csak akkor lépnek hatályba, ha egy problémás fertőzési esetet igazoltak.*

*Tehát röviden, de pontosan: nincs járvány. Még időben izolálták a betegeket.

A DSP kérte, hogy a két leprás hölgyet foglalkoztató gyógyfürdő-központ összes alkalmazottját vizsgálják meg, majd a tünetmentes közvetlen kontaktusok számát nyolc főre korlátozta. E-mailben tájékoztatták a gyógyfürdő és a kapcsolódó masszázsszalon összes ügyfelét, körülbelül kétezer embert, akiknél elméletileg nem áll fenn a leprához hasonló fertőző betegségnek való hosszan tartó kitettség kritériuma.
A tankönyvi definíció szerint három hónapig heti húsz óra érintkezés szükséges ahhoz, hogy valaki tünetmentes kapcsolatnak és ezál a betegségl potenciális hordozójának minősüljön.
„Meg kell vizsgálnunk az ilyen típusú betegségeket, hogy tisztában legyünk mindennel, ami máshonnan érkezik. Délkelet-Ázsia az egyik olyan terület a világon, ahol a lepra elterjedt és őshonos. Természetesen Romániában is létezik idegenforgalmi gyógyászat, de ez inkább azokra a romániaiakra vonatkozik, akik egzotikus régiókba utaznak a világban.” – mondta Mihaela Lupșe, a Fertőző Betegségek Osztályának munkatársa.
Az állam listát ad ki az utazás előtti oltásokról és a kemoprofilaxisról azoknak a román állampolgároknak, akik külföldre utaznak, különösen turisztikai célból, olyan területekre, ahol trópusi fertőző betegségek terjednek, és azt tanácsolja nekik, hogy a választott úti céljuknak megfelelően mérjék fel a kockázatokat. Másrészt a speciális munkaközvetítő cégeken keresztül Romániába érkező külföldiek esetében elfogadják a munkavállalási engedély kérelmezőinek önbevallásait. Az egyetlen egészségügyi szűrés, amelyen a külföldi munkavállalóknak Romániába érkezésük után át kell esniük, a munkaalkalmassági vizsgálat, amely a munkaszerződés jogi megkötéséhez szükséges.
Eközben a két leprás hölgyet felvették a Fertőző Betegségek Klinikai Kórházába, és már megkezdték a kezelésüket, amely három antibiotikum kombinációjából áll, hasonlóan a tuberkulózis kezeléséhez. Az orvosok megerősítették, hogy már nem fertőzőek, de a kezelés legalább egy évig fog tartani. Kórházból való kiengedésük után már nem jelentenek járványügyi kockázatot, és a szakértők hangsúlyozzák, hogy a lepra ma már teljesen gyógyítható betegség, amelyhez azonban továbbra is szociális stigma tapad.*

*Ami egy ma már könnyen és tökéletesen kezelhető betegség esetében elég baj, de nagyon nehéz megváltoztatni a közgondolkodást.

Az indonéziai nők a ThaiCo Spa masszázsszalonban dolgoztak. A ThaiCo több vállalatot magában foglaló üzleti név, az Oriental Thai Spa SRL, a Vip Events SRL, a ThaicoWellness SRL és a ThaicoSpa SRL, amelyek mindegyike Bukarestben, az Intrarea Sevastopol utca 1. szám alatt van bejegyezve.
Két személy kapcsolódik az Oriental Thai Spa SRL-hez, Marilena-Camelia Pătru és Cătălin Adrian Cruceanu. Marilena-Camelia Pătru egy másik Cruceanuval, Alexandru-Nicolaeval közösen vezet egy olyan vállalatot, amely afrikai és ázsiai munkaerőt toboroz a romániai munkaerőpiacra, ennek neve United Recuitement SRL. Többek között Indonéziából, a Fülöp-szigetekről, Indiából, Nepálból és Srí Lankából közvítítenek munkavállalókat. A másik két vállalat egy olyan kereskedelmi vállalatok hálózatának része, amelyek ugyanazon Cruceanu család tagjai közül származó partnereket és ügyvezetőket osztanak meg egymás között. Ezzel szemben Marilena-Camelia Pătru a 2020-ban létrehozott Munkaerő-importőrök Foglalkoztatói Szövetségének alapító tagjai között szerepel.*

* A munkaközvetítő cégek ellenben sokat tehetnének a hasonló esetek ellen, például ha már a vendégmunkás származási országában elvégeztetnék a szűréseket – de az pénzbe kerülne.

Egyszóval: lepra ugyan még létezik a planétán, de Indonéziát, Brazíliát és Indiát kivéve egyre kevésbé. Ragályosnak is mondható, de minket a legkevésbé sem fenyeget. Ráadásul az emberek 95 százaléka egyszerűen és spontán módon immunis a kórokozóra.

Nincs járvány, hiába sikít pár szalagcím és felesleges a közhangulatot ezzel hiszterizálni. Mi olyan szegények vagyunk, hogy még a lepra is elkerül bennünket. Így jártunk.

Forrás: Zóna