Tényleg, mi lesz, ha véletlenül mégis Trump győz, és másodszor is az Egyesült Államok elnöki székébe ülhet? Azt senki sem tudja, jelenleg valószínűleg ő maga sem, de hogy külpolitikai káosz várható, és az amerikai diplomáciai szövetségek felbomlása vagy erős romlása, az nagyon valószínű. De hogy gazdasági és belpolitikai szempontból mi várható, arról többet tudunk a WIRED magazin jóvoltából.
(Képünk illusztráció)
A lap szerint bárki belebotolhatott már a Project 2025-ről szóló, a Heritage Foundation közel ezeroldalas politikai tervezetébe, amely a kormány radikális átalakítását vázolja fel egy második Trump-kormányzat alatt. Csakhogy azért ilyen terjedelmes, hogy senkinek se legyen kedve elolvasni. Ennek ellenére a terv néhány legriasztóbb eleme – köztük az abortusz szigorú korlátozása és az LMBTQ+ állampolgárok jogainak megnyirbálása – máris az elnökválasztási kampány fő beszédtémáivá vált.
A Technology Oversight Project új elemzése szerint azonban a 2025-ös terv nagy összegű segélyeket és deregulációt tartalmaz a nagyvállalatok számára, és ez alól a technológiai ipar sem kivétel. A terv visszavonná a környezetvédelmi szabályozást a mesterséges intelligencia és a kriptoipar érdekében, felszámolná a munkavállalói jogokat, és egész szabályozási ügynökségeket törölne el, hatalmas előnyöket biztosítva a nagyvállalatoknak és a milliárdosoknak – köztük Trump saját támogatóinak a tech-ágazatban és Szilícium-völgyben.
„Az a törekvésük, hogy egész szerveket számoljanak fel, amelyek a trösztellenes tevékenység és a fogyasztóvédelem érvényesítői, hatalmas, óriási ajándék a technológiai iparnak úgy általában véve” – mondja Sacha Haworth, a Tech Oversight Project ügyvezető igazgatója.
A Project 2025 egyik legdrasztikusabb javaslata a Szövetségi Jegybank teljes eltörlését javasolja, ami lehetővé tenné a bankok számára, hogy kriptovalutákkal fedezzék a pénzüket, ha úgy kívánják. És bár egyes konzervatívok a Big Tech dominanciája ellen lármáznak, a Project 2025 azt is javasolja, hogy egy második Trump-kormányzat eltörölhetné a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot (FTC), amely jelenleg a trösztellenes törvények érvényesítésére jogosult.
A Project 2025 drasztikusan csökkentené a Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testületének szerepét is, amely egy független szerv, és az a feladata, hogy védje a munkavállalók szervezkedési jogát és érvényesítse a tisztességes munkaügyi eljárásokat. Ennek jelentős kihatása lehet a technológiai vállalatokra: például januárban a Musk-féle SpaceX pert indított egy texasi szövetségi bíróságon, azt állítva, hogy a Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testülete (NLRB) alkotmányellenesen cselekedett, miután az ügynökség szerint a vállalat jogellenesen bocsátott el nyolc alkalmazottat, akik levelet küldtek a vállalat testületének, amelyben azt írták, hogy Musk „zavaró és kínos tényező”. A múlt héten egy texasi bíró úgy döntött, hogy az NLRB felépítése – amelynek része egy olyan igazgató, akit az elnök nem rúghat ki – alkotmányellenes, és szakértők szerint az ügy a Legfelsőbb Bíróságig is eljuthat.
Darrell West, a Brookings Institution’s Center for Technology Innovation vezető munkatársa szerint a Project 2025 javaslata segíthet elfojtani a technológiai szektoron belül kialakuló szakszervezeti törekvéseket. „A technológia természetesen nagymértékben támaszkodik a független vállalkozókra” – mondja West. „Sok olyan munkahelyük van, amely nem kínál külön juttatásokat. Ez valóban fontos része a technológiai ágazatnak. És ez a tervezet – úgy tűnik – jutalmazza az ilyen típusú vállalkozásokat.”
Az olyan feltörekvő technológiák, mint a mesterséges intelligencia és a kriptográfia esetében a Project 2025 által javasolt környezetvédelmi előírások visszavágása azt jelentené, hogy a vállalatok nem lennének felelősek a bitcoin bányászatával, valamint a mesterséges intelligenciát lehetővé tevő adatközpontok működtetésével és hűtésével kapcsolatos hatalmas energiaköltségekért és környezeti károkért. „A technológiai ipar így visszaléphet a kibocsátási ígéreteitől, különösen annak fényében, hogy mindannyian részt vesznek az MI-technológia fejlesztésében” – mondja Haworth.
A Republikánus Párt hivatalos programja a 2024-es választásokra még ennél is egyértelműbben fogalmaz, és azt ígéri, hogy visszavonja a Biden-kormányzat korai erőfeszítéseit az MI biztonságának garantálása érdekében, és „megvédi a Bitcoin-bányászat jogát”.
Mindezek a változások alkalmasint Trump néhány leghangosabb és legfontosabb támogatójának kedveznének a Szilícium-völgyben. Trump jelöltjelöltje, J. D. Vance ohiói republikánus szenátor régóta kapcsolatban áll a technológiai iparral, különösen korábbi munkaadója, a Palantir milliárdos alapítója és a Trumpot régóta támogató Peter Thiel révén. (Thiel kockázati tőkecége, a Founder’s Fund az év elején 200 millió dollárt fektetett be a kriptóba).
Thiel egyike a Szilícium-völgy számos más nehézsúlyú szereplőjének, akik a közelmúltban Trump mögé álltak. Az elmúlt hónapban Elon Musk és David Sacks is hangot adott a volt elnök támogatásának. Marc Andreessen és Ben Horowitz kockázati tőkebefektetők, akiknek „a16z” nevű cége több kripto- és MI-startupba is befektetett, szintén közölték, hogy adományozni fognak a Trump-kampánynak.
„Úgy látják, hogy ez az esélyük arra, hogy megakadályozzák a jövőbeli szabályozást” – mondja Haworth. „Megvásárolják a felügyelet elkerülésének lehetőségét”.
A Bloomberg tudósítása szerint a Project 2025 egyes részeit a Meta, az Amazon és egyes, nem nevesített bitcoin cégek volt munkatársai vagy lobbistái írták. Trump és a független jelölt, Robert F. Kennedy Jr. is megkörnyékezte a kriptopénzek adományozóit, és májusban a Trump-kampány bejelentette, hogy kriptopénzben is elfogadja az adományokat.
A Project 2025 azonban nem feltétlenül kedvezne minden technológiai vállalatnak. A dokumentumban a szerzők azzal vádolják a nagy techcégeket, hogy megpróbálják „kiszorítani a digitális térből a nekik nem tetsző politikai nézeteket”. A terv olyan jogszabályokat támogat, amelyek megszüntetnék a közösségi médiaplatformoknak a 230. szakasz által biztosított mentességeket, ami megvédi a vállalatokat attól, hogy jogi felelősségre vonják őket a felhasználó által az oldalukon létrehozott tartalmakért, és olyan „diszkriminációellenes” eljárásokat szorgalmaz, amelyek „tiltják az alapvető politikai nézetekkel szembeni megkülönböztetést”.
Emellett átláthatósági szabályokat kívánna előírni a közösségi felületekre, kijelentve, hogy a Szövetségi Hírközlési Bizottság (FCC) „megkövetelhetné ezektől a platformoktól, hogy pontosabban határozzák meg szolgáltatási feltételeiket, és felelősségre vonhatná őket azáltal, hogy megtiltja az olyan tevékenységeket, amelyek nincsenek összhangban ezekkel az egyszerű és konkrét feltételekkel”.
És annak ellenére, hogy Trump maga is ígéretet tett a TikTok visszahozatalára, a Project 2025 azt javasolja, hogy a kormányzat „tiltsa be az összes kínai közösségi média alkalmazást, például a TikTokot és a WeChatet, amelyek jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, és az amerikai fogyasztókat adat- és személyazonosság-lopásnak teszik ki”.
West szerint a terv tele van ellentmondásokkal, amikor a szabályozáshoz való hozzáállásáról van szó. Szerinte emellett feltűnően engedékeny azokkal az iparágakkal szemben, amelyekbe technológiai milliárdosok és kockázati tőkések jelentős összegeket fektettek be, nevezetesen a mesterséges intelligenciával és a kriptopénzekkel szemben. „A 2025-ös projekt nem csupán politikai nyilatkozat, hanem pénzgyűjtő eszköz is” – mondja. „Úgy gondolom tehát, hogy a finanszírozási szempont fontos a szabályozási megközelítés néhány látszólagos következetlenségének feloldásában.”
Még nem tudni, hogy a 2025-ös projekt milyen hatással lehet egy jövőbeli republikánus kormányzatra. Kedden lemondott Paul Dans, a Heritage Foundation 2025 projektjének igazgatója. Bár Trump maga is igyekezett elhatárolódni a tervtől, a Wall Street Journal beszámolója szerint a projekt, bár lehet, hogy kevésbé lesz nyilvános, nem fog eltűnni. Ehelyett a Heritage Foundation arra összpontosít, hogy listát készítsen azokról a konzervatív munkatársakról, akiket egy republikánus kormányban alkalmazni lehetne a párt elképzeléseinek megvalósítására.
Röviden összefoglalva: Donald Trump gyakorlatilag a „nemzeti nagytőke” egyes elemeinek rendszerét kívánja megvalósítani, a polgári jogok és a gazdasági szabályozások megnyirbálása árán, az esetleges (vagy inkább: biztos) negatív következményekkel nem törődve. Ehhez ugyan nem kéne amerikai elnöknek megválasztani, Trumpnak elég volna, ha kapna egy magyar állampolgárságot, eljönne Budapestre és itt élne egy kicsit.
Nálunk ugyanis már megvalósult a Project 2025. A közismert eredménnyel.
Forrás: Forgókínpad