Kétségtelen, hogy a tegnapi nap híre Biden elnök döntéséről szólt, mellyel engedélyezte Ukrajna számára, hogy amerikai ATACMS-rakétákkal támadja az orosz hátországot a Kurszki Területen. Ez a francia és brit fegyverek használatának engedélyezését is magával hozta, így teljesen új világpolitikai helyzet kezd kialakulni. Elemezzük kicsit, de mindenekelőtt lássuk, mit tudunk.
Az ISW adja a legpontosabb leírást. Eszerint a New York Times (NYT) és a Washington Post arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán erőknek, hogy az Egyesült Államok által biztosított ATACMS-eket korlátozott csapásokban használják az orosz és észak-koreai katonai célpontok ellen a Kurszki Területen belül.
A NYT és a Washington Post november 17-én arról számolt be, hogy meg nem nevezett amerikai illetékesek arra számítanak, hogy az ukrán erők kezdetben orosz és észak-koreai erők ellen fognak csapásokat mérni a Kurszki Területen, és hogy a Biden-kormányzat a jövőben kiterjesztheti ezt a felhatalmazást az ATACMS alkalmazására más oroszországi célpontok ellen is. Az amerikai illetékesek kijelentették, hogy az USA ezeket a korlátozott ukrán csapásokat válaszul engedélyezte az észak-koreai erőknek a Kurszki Területen lévő harctérre való telepítésére, azért, hogy Észak-Koreát elrettentse a további erők Oroszországba való vezénylésétől.
Az amerikai illetékesek kijelentették, hogy a korlátozások részleges feloldásának célja „konkrét és korlátozott” harctéri hatás kiváltása, és nem fogja megváltoztatni a háború menetét. A francia Le Figaro november 17-én arról számolt be, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság (UK) engedélyezte az ukrán erőknek, hogy a SCALP/Storm Shadow rakétákkal Oroszországon belül is csapásokat mérjenek. A Le Figaro nem közölte, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság csak a Kurszki területen belül engedélyezte-e az ukrán SCALP/Storm Shadow rakéták használatát.
Az Ukrajna számára a nyugatiak által biztosított nagy hatótávolságú fegyverek Kurszki Területen belüli, katonai objektumok elleni használatra vonatkozó korlátozások részleges feloldása nem fogja teljesen megfosztani az orosz erőket az orosz területen lévő menedékeiktől, mivel több száz katonai objektum marad ATACMS-hatótávolságon belül más orosz határ menti régiókban. Viszont az orosz erők számára előnyt jelent majd minden részleges menedék, ha a nyugati államok továbbra is korlátozzák Ukrajna önvédelmi képességét, és az USA-nak lehetővé kell tennie Ukrajna számára, hogy a fegyverek hatótávolságán belül az orosz hadműveleti és mély-hátországi területeken minden törvényes katonai célpontra csapást mérjen – nem csak a Kurszki Területen lévőkre.
Észak-Korea a jelentések szerint továbbra is katonai támogatást nyújt Oroszországnak, beleértve rakéta- és tüzérségi rendszerek biztosítását és esetleg további csapatok telepítését, ami rövid távon várhatóan hatással lesz Oroszország katonai műveleteire, de hosszú távú előnyei valószínűleg korlátozottak maradnak. A Financial Times (FT) ukrán hírszerzési forrásokra hivatkozva november 17-én arról számolt be, hogy Észak-Korea fegyvereket szállított Oroszországnak, köztük ötven darab 170 mm-es „Kokszan” önjáró löveget és húsz darab 240 mm-es rakéta-sorozatlövőt. Az FT forrása megjegyezte, hogy ezek a rendszerek, amelyeket az orosz hadsereg állítólag a Kurszki Területre telepített, lehetőséget nyújtanak az észak-koreai csapatoknak, hogy valós harci körülmények között teszteljék képességeiket és fegyverrendszereiket. A Bloomberg november 17-én arról számolt be, hogy Észak-Korea akárszázezer észak-koreai katonát is telepíthet Oroszországba a jövőben, ha a két ország közötti kapcsolatok tovább mélyülnek.
A Kreml által kitüntetett Mihail Zvincsuk, a közismert Rybar Telegram-csatorna és közösségi médiaprojekt alapító igazgatója azt állította, hogy az észak-koreai erők kevésbé tapasztaltak a harcban, mint az orosz alakulatok, de egy észak-koreai bevetés az orosz csapatok oldalán enyhítené az orosz haderőre és az orosz toborzási tevékenységre nehezedő nyomást, és késleltetné az újabb részleges, nem önkéntes, tartalékosok behívásáról szóló esetleges döntést. Észak-Korea drónhasználati képességének fejlődése, kiegészítve a már bejelentett döntéssel, miszerint Észak-Koreában sorozatgyártású drónokat kezdenek termelni, jelentős kihívást jelenthet Dél-Korea és Japán számára.
Az orosz hatóságok szándékosan késleltetik a nem önkéntes tartalékosok behívását, mivel ez rendkívül népszerűtlen lépés volna, és 100 000 észak-koreai katona fokozatos bevetése rövid távon enyhíthetné ezen problémák egy részét, miközben növelné a nyomást az ukrán erőkre. Azonban ennek a kontingensnek a fokozatos bevetése azonban valószínűleg nem oldja meg az újabb orosz nem önkéntes tartalékosok behívásának szükségességét, mivel az észak-koreai katonák bejelentett száma nem lesz elegendő a jelenleg magas orosz veszteségek ellensúlyozására.
Nos, minden arra mutat, hogy Biden elnök még Trump hivatalba lépése előtt akar képességei szerint annyi segítséget nyújtani Ukrajnának, amennyit csak bír. De mit szól ehhez Trump környezete? A Moscow Times szerint nem örülnek túlzottan.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök talán felülvizsgálja Joe Biden döntését, amely szerint engedélyezi Ukrajnának, hogy amerikai ATACMS rakétákat használjon az orosz hátország ellen – közölte a TASZSZ-szal csapatának egyik képviselője.
„Nagyjából mindent újra fogunk gondolni. Az USA-nak egyszerre mindig csak egy elnöke van. Ez az elnök 2025. január 20-án délig (Trump beiktatásáig) Joe Biden. A rakéták bevetéséről szóló döntés az övé volt. De az elnökváltásig már nem sok idő van hátra”
– mondta a hírügynökség informátora. Közben Trump átmeneti csapatának képviselője, Stephen Cheung kommunikációs igazgató bár nem értékelte közvetlenül Biden döntését, de a CNN-nek adott kommentárjában ismét emlékeztetett arra, hogy a megválasztott elnök tárgyalásokat szervez Moszkva és Kijev között. „Ahogy Trump elnök a kampány során mondta, ő az egyetlen személy, aki képes összehozni a két felet, hogy tárgyaljanak a békéről és dolgozzanak a háború és az öldöklés befejezésén” – jegyezte meg Cheung. Arra a kérdésre sem volt hajlandó válaszolni, hogy Trump vagy leendő tanácsadói kaptak-e figyelmeztetést a Biden-kormánytól a kérdésben.
Közben Elon Musk, aki szintén Trump csapatának tagja, arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat számára kockázatot jelentene, ha hagynák, hogy Ukrajna megtámadja nyugati fegyverekkel az orosz hátországot, mivel Moszkva „azonnal válaszolna”. A megválasztott elnök fia, Donald Trump Jr. viszont „idiótáknak” nevezte azokat, akik ilyen döntést hoztak. Szerinte az amerikai hadiipari komplexum azt akarja, hogy megkezdődjön a harmadik világháború, mielőtt apjának „esélye lenne a béke megteremtésére és az emberek életének megmentésére”.
Most már csak egy kérdés maradt: mire képesek ezek a rakéták? Erre a New York Times ad választ.
A rakétákat Army Tactical Missile Systems, azaz ATACMS néven ismerik. Amerikai illetékesek szerint ezeket kezdetben valószínűleg orosz és észak-koreai csapatok ellen fogják alkalmazni, hogy támogassák az ukrán erőket a nyugat-oroszországi Kurszk térségében.
Ukrajna évek óta lobbizik az Egyesült Államoknál, hogy megkapja az engedélyt a támadásokra, amely a Biden-kormányzat utolsó hónapjaiban érkezett meg. Donald J. Trump megválasztott elnök korábban kijelentette, hogy az ukrajnai háború gyors befejezésére fog törekedni.
A Lockheed-Martin által gyártott ATACMS rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek a típustól függően 306 kilométerre lévő célpontok ellen képesek csapást mérni egy körülbelül 375 font robbanóanyagot tartalmazó robbanófejjel. A ballisztikus rakéták sokkal magasabbra és sokszor messzebbre repülnek a légkörben, mint a tüzérségi rakéták, és a gravitáció vonzása miatt hihetetlenül nagy sebességgel térnek vissza a földre.
A rakétákat az Egyesült Államok által Ukrajnának biztosított HIMARS mobil indítóállványokról, valamint a Nagy-Britanniából és Németországból küldött régebbi M270-es indítóállványokról lehet indítani.
Az ATACMS-eket gyakran „nagy hatótávolságú rakétáknak” nevezik, de ez egy szubjektív kifejezés. Bármely más ukrán rakétánál nagyobb a hatótávolságuk, de nem tudnak olyan messzire eljutni, mint egy cirkálórakéta vagy egy interkontinentális ballisztikus rakéta.
Az ATACMS rakétát az 1980-as években fejlesztették ki, hogy nagy jelentőségű szovjet célpontokat semmisítsen meg mélyen az ellenséges vonalak mögött. Ritkaságnak számított akkoriban, hogy irányított fegyverként épült, egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok főként „buta bombákra” és más nem irányított lőszerekre támaszkodott.
Ma a Pentagon készletében az ATACMS-nek két változata létezik – egy fürtös bombákat célba juttató fegyver és egy olyan, amely egyetlen robbanótöltetet hordoz.
Miért várt ennyit az USA az engedéllyel?
A döntés arról, hogy felfegyverezzék-e Ukrajnát ATACMS-sel, kényes téma volt azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kezdete óta olyan fegyverekért könyörgött, amelyek mélyebbre, az oroszok által birtokolt területekre, és végül magára Oroszországra is képesek csapást mérni.
Az Egyesült Államok tavaly szállított Ukrajnának ATACMS rakétákat, de a Biden-kormányzat eddig nem hagyta jóvá a határon túli, Oroszország területén történő használatukat.
A Fehér Ház attól tartott, hogy ha Ukrajna a rakétát mélyen Oroszországon belüli célpontok támadására használná, Putyin elnök esetleg eszkalációval válaszolna.
„Megpróbáljuk elkerülni a harmadik világháborút” – mondta Biden elnök. A Pentagon egyes vezetői is ellenezték, hogy ezeket a rakétákat az ukránoknak adják, mert korlátozottak belőlük a készletek.
Zelenszkij szerint ez a fajta fegyver létfontosságú ahhoz, hogy országa képes legyen szélesebb körű ellentámadást indítani, és hangsúlyozta, hogy nem tervez orosz városok vagy civilek elleni támadást. Vasárnap egy esti beszédében azt sugallta, hogy az amerikai korlátozást feloldották, mondván:
„Az ilyen dolgokat nem jelentik be. A rakéták magukért fognak beszélni.”
Az orosz hadsereg arra készül, hogy nagyszabású támadást indítson a Kurszkban lévő ukrán állások ellen a becslések szerint 50-100 ezer katonával, köztük észak-koreai csapatokkal, azzal a céllal, hogy visszaszerezzék az ukránok által augusztusban elfoglalt teljes orosz területet.
Az ukránok az ATACMS rakétákkal orosz és észak-koreai csapatkoncentrációkat, kulcsfontosságú haditechnikai eszközöket, logisztikai csomópontokat, lőszerraktárakat és utánpótlási vonalakat támadhatnak mélyen az orosz hátországban. Ez segíthetne az ukránoknak tompítani az orosz-észak-koreai ellentámadás hatékonyságát.
Tavaly Biden elnök beleegyezett, hogy több száz ATACMS-t szállítsanak ukrán területre, viszont nem világos, hogy az ukránok mennyi rakétát hagytak az arzenáljukban, amelyeket a kurszki térségben használhatnak.
Az Egyesült Államok bevetette már ezeket harci körülmények között?
Igen. 1991-ben az amerikai hadsereg mintegy 30 ATACMS-t indított a Sivatagi Vihar hadművelet során, a kormányzati feljegyzések szerint. Az iraki közepes hatótávolságú ballisztikus rakétaindító állásokra és föld-levegő rakétaállásokra mértek csapást velük.
Ezek az első generációs kazettás lőszereket hordozó rakéták körülbelül 161 kilométer távolságot voltak képesek megtenni. A célpontok fölé érve 950 bombát bocsátottak ki.
A hadsereg a kormány feljegyzései szerint több mint 400 bombát hordozó taktikai rakétát is indított az Iraki Szabadság hadművelet során, leginkább a 2003-as invázió korai óráiban.
A Pentagon később korlátozta a kazettás bombák használatát, mivel azok gyakran kudarcot vallottak, és a harcmezőket veszélyes robbanóanyagokkal szennyezték el, amelyek a harcok befejezése után katonákat és civileket öltek és sebesítettek meg. A hadsereg a 2000-es években számos korai ATACMS-t felújított, és a bombákat egyetlen robbanófejjel helyettesítette.
Akkor nagyjából teljes a kép, már csak arra kellene rájönnünk, mit ábrázol. Nézetem az, hogy három dolgot látunk.
Először is: Biden valóban segíteni szeretne Ukrajnának, míg képes erre. A fegyverszállítások késlekedéséről nem tehet, azt republikánus obstrukció okozta, belpolitikai céllal, de most már nincs megkötve a keze, bár igaz, hogy csak két hónapja van a cselekvésre.
Másodszor: az ATACMS bevetése az észak-koreai csapatok ellen meglehetősen határozott üzenet Phenjannak arról, hogy hagyja abba az Oroszországi Föderáció nyílt és korlátlan támogatását, ideértve saját csapatainak kivezénylését is az ukrajnai harcterekre. Ha Kim Dzsongun megérti ezt az üzenetet, a Kreml jelentős hátrányba szorul.
A harmadik aspektus a legérdekesebb. Trump választási ígéretével kapcsolatos, mely szerint „egy nap alatt véget vet az ukrajnai háborúnak”. Erre most sem volna képes, de január huszadika után – az előálló új helyzetben – még kevésbé lesz az. Két hónap alatt Ukrajna csak azt nem lövi szét ezekkel az eszközökkel (természetesen hatótávolságukon belül), amit nem akar. Már ma reggel is robbanásokat jelentettek Voronyezsből, bár tény, hogy csak egyetlen, igaz, megbízható forrás írt erről, a liveuamap.com, de tegnap például ukrán dróntalálat ért egy fegyvergyárat Izsevszkben, 1800 kilométerre az ukrán határtól, viszont állítólag nagy kárt nem okozott. Ha én lennék az ukrán hadvezetés, elsősorban a katonai repülőtereket és a fegyverraktárakat támadnám, valamint az orosz hadiipari kapacitást gyengíteném. Könnyen meglehet, hogy mire Trump január 20-án átveszi a hatalmat, az Oroszországi Föderáció helyzete sokkal hátrányosabb lesz.
Biden meg jót nevet a markába, hiszen Trump teljesen más körülmények között tette a békeígéretét, erre az új állapotra nincs felkészülve. És így Biden képes visszaadni a kölcsönt. Ugyanis a – megengedem, elsietett – afganisztáni kivonulást nem ő rendelte el, hanem Trump, csak a végrehajtása esett az ő elnöki ciklusának elejére. Trump meg közben annyira feledékenynek bizonyul, hogy a kivonulásban részt vevő tiszteket hadbíróság elé akarja állítani, holott ő kötötte erről az egyezményt, amit Biden nem írhatott felül. Míg Trump jó néhány belföldi intézkedését sztornózhatta (például intézmények megszüntetését, hivatalnokok elbocsátását), a külföldi egyezményekkel nem tehetett semmit, azok esetében pacta sunt servanda, azokat akkor is be kell tartani, ha nem volt beszámítható, aki aláírta őket. Különben megállna a világpolitika.
Ilyen szempontból tehát Biden és Trump most kvittek, döntetlenre állnak egymással. Biden bosszút állt. Hogy aztán az ATACMS-ek bevetésének milyen következményei lesznek, az egyelőre a jövő titka.
Forrás: Forgókínpad
