Mifelénk nem ritkaság, hogy ellopják a választásokat, hozzá vagyunk szokva, bár most már eléggé nehezen is viseljük az ilyesmit, ha áprilisban megpróbálkozik vele a kormány, valószínűleg szorulni fog. De az Egyesült Államokban ez mostanáig elképzelhetetlen lett volna – Donald Trump mégis megpróbálkozik vele. Úgy sejtem, ha nem sikerül, annak rá nézve rossz vége lesz – és ha sikerül, még rosszabbul jár. De lássuk a jelenlegi helyzetet a The New York Times összefoglalója alapján. Megjegyzéseimet szokás szerint a bekezdések végén, csillag alatt teszem meg.

Trump elnök az elmúlt napokban többször felvetette, hogy azt szeretné, ha a republikánusok vezette szövetségi kormány „államosítaná” vagy „átvenné” a választások lebonyolítását. Álláspontja azonban ellentétes az alkotmánnyal, amely a választások lebonyolítását a tagállamokra bízza.

Trump megjegyzései riadalmat keltettek mindkét párt választási szakértői körében, akik arra hivatkoznak, hogy az elnök megpróbálja felülírni 2020-as vereségét, az amerikai választásokat ócsárolja, és hogy kormánya megpróbál minél erőteljesebben beleavatkozni a választási ügyekbe. A legújabb próbálkozásokra azért került sor, mert a republikánusok egyre jobban aggódnak a kongresszusi többségük megvédéséért. A Fehér Ház tisztviselői azt állítják, hogy Trump szövetségi jogszabályokra hivatkozik, és egyszerűen a választások biztonsága miatt aggódik.

Nézzük, mit mondott és tett Trump, tekintsük a válaszokat és nézzük meg, mi következhet ebből a továbbiakban.

Mit mondott Trump?

Trump már régóta „manipuláltnak” nevezi az amerikai választásokat, de a közelmúltban felerősítette a rágalmait.

„A republikánusoknak azt kellene mondaniuk, hogy „át akarjuk venni a hatalmat„” – mondta nemrég egy podcastben. „Át kellene vennünk a szavazás rendezését, sok, legalább tizenöt helyen. Vagy akár mindenhol. A republikánusoknak államosítaniuk kellene a szavazást”.*

*Államosítani vagy egypárti ellenőrzés alá vonni? Nem mindegy, uram. Már az első is lehetetlen, a második az Alkotmány szellemében pedig egyenesen kizárt.

Másnap Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, hogy Trump valójában a szövetségi SAVE-törvényre utalt, amely előírná, miszerint a választóknak igazolniuk kell, hogy amerikai állampolgárok, amikor regisztrálnak a szavazásra.*

*Leavittől sem irigylem az állását… minden nap újabb és újabb változatos őrültségeket kell kimagyarázzon. Csoda, hogy még ő maga nem került zárt osztályra. A SAVE-törvénnyel egyébként az a baj, hogy mivel az Egyesült Államokban nincsen személyi igazolvány, egy kicsit bonyolultabb igazolni az állampolgárságot, mint más országokban. A jogosítvány nem elég, hiszen külföldieknek is lehet jogosítványa, a társadalombiztosítási szám már inkább volna alkalmas erre.

De néhány órával később Trump tovább tódította kijelentéseit.

„ Nézzünk meg néhány olyan helyet, ahol szörnyű korrupció történt a választásokon – a szövetségi kormánynak nem szabadna ezt megengednie” – mondta a sajtó munkatársai előtt. „A szövetségi kormánynak be kellene avatkoznia”.

Trump úr azzal is érvelt, hogy „minden tagállam a szövetségi kormányt képviseli a választásokon”, és hozzátette: „Egyébként sem tudom, miért nem a szövetségi kormány végzi ezeket a szervezési munkákat”.*

*Azért nem tudja, mert – mint ő maga büszkélkedett vele – életében nem olvasott el egyetlen könyvet sem. Az Amerikai Egyesült Államok egész választási rendszere azért olyan, amilyen, például azért vannak elektorok is, mert 1776-ban, mikor az ország létrejött, nem volt sem távíró, sem telefon, viszont szó szerint hatalmas területről kellett begyűjteni a szavazatokat. Még jó, hogy Washington tagállami hatáskörbe utalta a szervezést, hiszen Georgiától a fővárosig hónapokig tartott az út lóháton vagy postakocsival. Azt a megoldást találták, hogy a tagállamok megrendezték a választásokat, és már csak a szenátorokat, képviselőket küldték Washingtonba, elnökválasztás esetén pedig az elektorokat, így nem kellett folyamatosan a voksolással foglalkozni.

Korábban, a The New York Timesnak adott januári interjújában azt mondta, sajnálja, hogy 2020-as veresége után nem rendelte ki a Nemzeti Gárdát a szavazógépek lefoglalására a csatatér-államokban. A davosi gazdasági fórumon, azt mondta, hogy „hamarosan büntetőeljárás indul a vétkesek ellen azért, amit a 2020-as szavazás idején tettek”, bár soha nem volt bizonyíték semmiféle széles körű bűncselekményre.*

*Semmi baj. Ha nincsenek vétkesek, majd termelnek vétkeseket, az ICE egyre inkább erre kezd specializálódni. Szerintem nyugodtan át lehetne nevezni Csekára.

Abigail Jackson, a Fehér Ház szóvivője közleményben tudatta, miszerint: „Trump elnöknek nagyon fontos a választások biztonsága – ezért sürgette a kongresszust, hogy fogadja el a SAVE-törvényt és más törvényjavaslatokat, amelyek egységes szabványt állítanának fel a fényképes személyazonosító igazolványra a szavazáshoz, megtiltanák a nyomós ok nélküli levélszavazást, és véget vetnének a szavazatgyűjtés gyakorlatának”.

(A szavazatgyűjtés, vagyis az, hogy a szavazók más emberek helyett is leadják a szavazólapokat, egyes államokban legális, más államokban illegális, és kevés bizonyíték van arra, hogy az amerikai választásokon széles körben elterjedt lenne az illegális gyakorlata.)

Ki vezeti a választásokat?

Az Egyesült Államokban decentralizált választási rendszer működik, amelyet az alkotmány határoz meg.

Az alkotmány I. cikkének 4. szakasza szerint az egyes államok határozzák meg a választások „idejét, helyét és módját”. A Kongresszusnak is megadja a választásokra vonatkozó törvények meghozatalának jogát. Ellenben nem említi az elnököt vagy a végrehajtó hatalmat.

Mit tett még a Trump-adminisztráció a választásokkal kapcsolatban?

Tavaly márciusban Trump aláírt egy elnöki rendeletet, amely jelentős változásokat hozott volna a választások terén, többek között az állampolgárság dokumentumokkal való igazolását írta volna elő országszerte. A rendeletet a bíróságok nagyrészt elutasították.

Az Igazságügyi Minisztérium tavaly kezdte el sürgetni a tagállamokat, hogy adják át a teljes, szerkesztetlen választói nyilvántartásaikat. Ezek személyes és bizalmas adatokat tartalmaznak, többek között a gépjármű-vezetői engedélyek számát és társadalombiztosítási azonosítókat. A minisztérium az ország államainak közel felét beperelte a választói névjegyzékekért. A Fehér Ház szerint ezekre az erőfeszítésekre azért van szükség, hogy az államok pontosan vezethessék választói névjegyzéküket.

A Belbiztonsági Minisztérium is nyomást kezdett gyakorolni a tagállamokra, hogy futtassák át szavazóik névjegyzékét egy szövetségi bevándorlási ellenőrző rendszeren a szavazó nem állampolgárok utáni hajsza részeként.*

*Akikből megint csak nem lehet sok, legfeljebb Trump fejében. Ott viszont légiószámra nyüzsögnek.

Augusztusban Trump a közösségi médiában azt írta, hogy mozgalmat akar indítani a levélszavazatok és potenciálisan a szavazógépek használatának megszüntetése érdekében. Más kérdés, hogy nincs felhatalmazása ezeknek a lépéseknek az egyoldalú megtételére.

Január végén, miután az ICE ügynökei megöltek két amerikai állampolgárt Minneapolisban a Trump-kormányzat bevándorlási razziája során, Pam Bondi főállamügyész levelet küldött a minnesotai Tim Walz demokrata kormányzónak, amelyben arra kérte az államot, hogy három „egyszerű lépés” részeként adja át a választói névjegyzékeket, hogy „visszahozza a törvényt és a rendet” a területére. Minnesota legfőbb választási tisztviselője ezt elutasította.

Néhány nappal később az FBI ügynökei lefoglalták a 2020-as választások szavazólapjait a georgiai Fulton megyéből, amely régóta Trump úr és szövetségesei álságos támadásainak, rágalmainak és vizsgálatainak legfőbb célpontja.

Mit mondanak a választási tisztviselők?

Sok demokrata választási tisztviselő erőteljesen visszavágott. „Nem bízhatunk a szövetségi kormányban, amely ráadásul most már ellensége is lett a tagállamoknak” – mondta Shenna Bellows, Maine állam demokrata államtitkára és kormányzójelöltje.

Néhány republikánus választási tisztviselő megismételte, hogy a tagállamoknak kell lebonyolítaniuk a szavazást. Michael Adams, Kentucky republikánus államtitkára szerint az alkotmány egyértelműen az államokra ruházza a választások szervezése feletti hatáskört.

Más republikánus választási tisztviselők azonban támogatásukról biztosították az elnök lépéseit. „Kiállok a Trump-kormányzat és Trump elnök mellett a választások integritása terén végzett nagyszerű munkájáért” – mondta az újságíróknak Chuck Gray, Wyoming republikánus államtitkára.

Mi a helyzet a választott tisztviselőkkel?

Ritka az ilyen alkalom, de az ország minden demokrata kormányzója összefogott a közelmúltban, és közös nyilatkozatot bocsátottak ki, mely szerint:

„Trump elnök fenyegetése, mely szerint elveszi a tagállamok jogát arra, hogy saját választásokat rendezzenek, antidemokratikus kísérlet az amerikai nép elhallgattatására. A demokrata kormányzók ezt nem fogják hagyni.”

Néhány republikánus azt sugallta, hogy Trump szerintük is túl messzire megy. John Thune szenátor, a többség vezetője azt mondta, hogy „nem támogatja” a választások föderalizálását: „Ez alkotmányos kérdés”. (Thune később azt mondta, hogy szerinte Trump a szövetségi törvényhozásra utalt.)

Más republikánusok is hasonló kritikát fogalmaztak meg. „Az alkotmány nem ezt mondja a választásokról” – mondta Rand Paul szenátor, Kentucky állam republikánus szenátora az MS NOW-nak.

Megint más republikánusok viszont nem tágítottak – vagy ha mégis, hát elég kétértelműen tették. Mike Johnson házelnök nemrégiben megismételte Trump egyik kedvenc rágalmát, miszerint amikor a választások éjszakáján a későn érkező szavazólapok miatt a republikánusok javára tolódnak el az eredmények, akkor valami gyanús történt. „Ez látszólag csalásnak tűnik” – mondta Johnson a sajtónak. „Be tudom ezt bizonyítani? Nem.”*

*Ravasz megfogalmazás, sok mindent jelenthet, attól függ, hogyan olvassuk. Olyasmi, mint „a királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem”.

Lehet, hogy Trump valóban nagyobb befolyást szerez a választások felett?

Eddig a legtöbb ilyen jellegű próbálkozása kudarcot vallott, vagy a bíróságok megakasztották.

Az elnöki rendeletének végrehajtását gyakorlatilag megakadályozták. Az arra irányuló erőfeszítések, hogy az államokat arra kényszerítsék, hogy átadják a választói névjegyzéküket, továbbra is pereskedésbe fulladtak, és két államban – Kaliforniában és Oregonban – a szövetségi bírák elutasították az Igazságügyi Minisztériumnak a választói akták megszerzésére irányuló kísérletét. Az alkotmány pedig egyértelműen kimondja, hogy az elnöknek nincs hatásköre a választások felett.

De Trump és kormánya következetesen teszteli az elnöki hatalom határait, és a választásokkal kapcsolatban más lehetőségeket is megvizsgálhatnak.

Arra a kérdésre, hogy szövetségi ügynököket vethetnek-e be a választási helyszínek környékén, Leavitt asszony, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta: „Nem tudom garantálni, hogy novemberben nem lesz minden szavazóhelyiség környékén egy-egy ICE-ügynök”, bár hozzátette: „Nem hallottam, hogy az elnök bármilyen hivatalos tervről beszélt volna azzal kapcsolatban, hogy az ICE-t a szavazóhelyiségeken kívülre helyezzék”. (A szövetségi törvény ugyanis tiltja a „csapatok vagy fegyveresek jelenlétét” a szavazóhelyiségeken kívül. Azokon belül nem, ugyanis mindezidáig fel sem merült, hogy ilyesmi megtörténhetne.)*

*Csak oroszosan, elvtársak, csak oroszosan, ahogy azt Donald bátyuska tanulta. Fegyveresek a szavazóhelyiségekben? Ugyan, mi baj lehet belőle? Maximum kitör a polgárháború. Belaruszban és Oroszországban is bevált az ilyesmi, sőt, az egész harmadik világban így zajlanak a szavazások.

Befolyásolhatja ez a félidős választásokat?

Minden aggodalom ellenére, amit Trump intézkedései okoztak, ez továbbra sem világos. Erősen valószínűnek tűnik a választásokkal kapcsolatos fokozott jogi huzavona a szövetségi kormányzat, valamint az állami és helyi joghatóságok között. Az Atlanta nagy részét magába foglaló Fulton megyében tartott házkutatás pedig újabb bizonytalansági tényezőt vetett fel.

Egyes választási szakértők azonban attól tartanak, hogy az elnök legutóbbi megjegyzései és intézkedései olyan lépéseket alapozhatnak meg, amelyek hatással lehetnek a félidős választásokra, amelyek a kongresszus többségéről döntenek.

David Becker szerint, aki a választási tisztviselőknek tanácsot adó, pártoktól független csoport, a Center for Election Innovation and Research ügyvezető igazgatója, „nagyon valószínűtlen”, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak a választások megtörténte előtt jelentős új bizonyítékai vannak bármiről is. Több vizsgálat, ellenőrzés és újraszámlálás eredményeit idézte, amelyekben nem találtak bizonyítékot a jogsértésre. Mint mondta:

„A kormányzat célja az, hogy egy hamis narratívát hozzanak létre a választások biztonságával kapcsolatban, amelynek célja a 2026-os szavazás destabilizálása, és ezzel a narratívával igazolhassák a tagállamokban a beavatkozást a végrehajtó hatalom részéről.”

Ha Trump tervei valóra válnak, az elnöksége tényleg bevonul a történelembe: ő lesz az, aki megfosztja Amerikát az alkotmányától. És onnantól kezdve már nagyjából mindegy is, mi következik: alkotmány nélkül az az ország sok minden lehet, de Egyesült Államok és világhatalom nem.