Ma arról lesz szó, ami nagyjából mindenkit érdekel, vagyis az orosz–ukrán fegyverszünetről. Ezt a jelek szerint senki sem tartja be, ugyanis – meg sem kötötték, és ez egyáltalán nem véletlen. Az események ismertetése során majd bemutatom, mi ennek az oka, és egyéb megjegyzéseket is teszek, szokás szerint csillag alatt, hogy lehessen megkülönböztetni az én meglátásaimat az objektív tényektől. Hát akkor lássuk – az ISW nyomán – mi történt tegnap.
Kezdjük azzal, hogy Oroszország és Ukrajna hivatalosan nem jelentette be a távolsági rakétacsapások végrehajtásának ideiglenes felfüggesztését. A tűzszünetek megtárgyalása, végrehajtása és ellenőrzése időt vesz igénybe, és mindkét félnek meg kell állapodnia abban, hogy a meghatározott célpontok elleni támadásokat egy meghatározott időponttól kezdve beszüntetik. A tűzszünetek megkövetelik továbbá, hogy mindkét fél megállapodjon a fegyvernyugvás ellenőrzésére szolgáló eszközökről, módszerekről és a tűzszünet megsértésére vonatkozó állítások kezeléséről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 19-én kijelentette, hogy ha Oroszország és Ukrajna ideiglenes tűzszüneti megállapodásra jut, akkor Ukrajna elkészíti a „polgári objektumok, energetikai objektumok és infrastrukturális objektumok” listáját, amelyet átad Ukrajna partnereinek – ezzel jelezve, hogy Oroszország és Ukrajna még nem véglegesítette a részleteket azzal kapcsolatban, hogy mely célpontok lennének tiltottak, és nem állapodott meg a végrehajtás időpontjában sem.*
*Első megjegyzésem: Zelenszkij valószínűleg nem felejtette el, mi történt a szíriai polgárháborúban, ahol kizárólag az orosz résztvevő félnek volt légiereje. Kikérték az összes egészségügyi és oktatási intézmény címét, koordinátáit a lázadóktól, állítólag azért, hogy azokat „tévedésből se támadják meg”. Meg is kapták az adatokat, majd rövid időn belül mindegyik kórházat és iskolát megsemmisítették, kivétel nélkül orosz légitámadások útján. Tehát ha Zelenszkij tudja – márpedig tudja, mert az a dolga –, hogy mit kell és érdemes félteni Ukrajnában, akkor érthető, ha az ilyen létesítmények adatait minél később szeretné ismertetni az orosz hadsereggel. Ugyanis volt már példa arra, hogy ebből nagy baj lett.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője március 19-én kijelentette, hogy az ideiglenes tűzszünet csak „az energetikai infrastruktúra létesítményeire” vonatkozik. A Kreml hírügynöksége, a TASZSZ azt jelentette, hogy Peszkov nem kívánta kommentálni a Fehér Ház nyilatkozatát – valószínűleg a Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetést követő március 18-i fehér házi nyilatkozatra utalva –, miszerint a tűzszünet „az energetikára és az infrastruktúrára” vonatkozik. Trump ezt március 18-án mondta a Washington Examiner című lapnak a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után egy interjúban. Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja március 18-án a hívás után hasonlóképpen kijelentette, hogy az ideiglenes tűzszünet „az energetikai hálózatra vonatkozik, és az infrastruktúrára, általában véve”. A washingtoni kormányzat közleménye Trump március 19-i, Zelenszkijjel folytatott hívását követően kijelentette, hogy Trump és Zelenszkij „megállapodtak az energetikát árintő részleges tűzszünetben.” Zelenszkij március 19-én kijelentette, hogy Ukrajna „kész eleget tenni” a tűzszünet feltételeinek.**
**Akkor most lássuk az események időrendjét! Március 18-án Trump megegyezik Putyinnal arról, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői harminc napig nem támadják meg az ukrán energetikai létesítményeket és az infrastruktúrát (nem világos, hogy csak az energetikai infrastruktúráról egyeztek meg, vagy minden fajtáról, tehát mondjuk a közutakról is). Ezek után beszél március 19-én Zelenszkijjel, akinek azt az ajánlatot teszi, hogy ha és amennyiben Ukrajna átadja az Egyesült Államoknak az atomerőműveit – ellentételezést nem is említett – úgy ő hajlandó és képes megvédeni azokat, mert, ahogy a Keresztapában mondanák, „milyen szép erőművei vannak, igazán kár lenne, ha történne velük valami”. Ismétlem: azokról az erőművekről van szó, amelyek sértetlenségéről egy nappal korábban kötött egyezséget Putyinnal, és amelyekről tudja, hogy most egy darabig nem eshet bajuk, de azt fel sem tételezte, hogy erről Zelenszkij is tud. Pedig tudott, mert – olvas újságot. Az már külön világbotrány, hogy Putyin közben felrúgja a tűzszünetet, illetve meg sem kötötték még azt, így még a „védelmi pénzt” sem lehet beszedni Kijevtől. Így néz az ki, amikor két briganti átveri egymást.
Vlagyimir Putyin orosz elnök közben zavart kelt a tűzszünet időzítésével és részleteivel kapcsolatban, hogy megpróbálja Ukrajnát hibáztatni a tűzszünet megsértéséért, mielőtt mindkét ország egyáltalán hivatalosan aláírta volna a megállapodást. A Kreml úgy próbálja beállítani Oroszországot, mintha az már most is betartaná az ideiglenes tűzszünetet, miközben azt állítja, hogy Ukrajna megsérti azt – annak ellenére, hogy még nem állapodtak meg a felek a részletekről, és hivatalosan így meg sem kezdődhetett a fegyvernyugvás. A Putyin és Trump közötti március 18-i telefonbeszélgetés Kreml-kommünikéje szerint Putyin „azonnal parancsot adott az orosz hadseregnek”, amely „megfelelt” a Trump ideiglenes tűzszüneti javaslatára adott „pozitív válaszának.” Az orosz Védelmi Minisztérium azt állította, miszerint hét orosz drón volt úton, hogy a Mikolajivi Területen lévő védelmi ipari vállalatokhoz kapcsolódó ukrán energetikai létesítményekre csapást mérjen, amikor Putyin kiadta az utasítást. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy saját csapataik parancsot kaptak a drónok „semlegesítésére”, így az orosz alakulatok Pancir légvédelmi rendszerekkel lelőttek hat drónt, a hetediket pedig az Orosz Légierő egyik vadászgépe semmisítette meg. Ukrán illetékesek viszont arról számoltak be, hogy az orosz erők március 18-ról 19-re virradó éjszaka drón- és rakétacsapások sorozatát indították Ukrajna ellen, és Zelenszkij március 19-én nyilvánosságra hozta, hogy orosz drónok csapást mértek egy kórházra a Szumi Területen és meg nem határozott helységekre a Donyecki Területen.
Az orosz védelmi minisztérium ezzel szemben azt állította, hogy ukrán drónok a Trump-Putyin-telefonbeszélgetést követően csapást mértek egy Krasznodari Területen lévő olajátrakó létesítményre, és megpróbálta az ukrán csapást a tűzszüneti megállapodás megsértésének beállítani. Az orosz állítások, miszerint Oroszország betartotta a tűzszünetet azáltal, hogy tartózkodott az ukrán energetikai infrastruktúra elleni csapásoktól, és hogy Ukrajna sértette meg az egyezményt, pontatlanok, mivel Oroszország és Ukrajna hivatalosan még meg sem kötötte a megállapodást. Az ilyen orosz állítások a Kreml kísérletét jelentenek arra, hogy kihasználják a tűzszünet részleteinek tisztázatlanságát. Putyin próbálkozása, hogy összezavarja és manipulálja az ideiglenes tűzszünetet, és Ukrajnát hibáztassa a jogsértésekért, még mielőtt a megállapodás hatályba lépett volna, jelzi, hogy az Oroszországi Föderáció valószínűleg hogyan fogja kihasználni a jövőbeni megállapodásokat.
A Kreml verziója továbbra is ellentmond Trump beszámolójának a Putyinnal március 18-án folytatott telefonbeszélgetéséről. A hívásról készült Kreml-közlemény szerint Putyin az Ukrajnának nyújtott összes külföldi katonai segély leállítására szólította fel az amerikai elnököt. Peszkov március 19-én azt állította, hogy Putyin és Trump „érintette” az Ukrajnának nyújtott további katonai segély témáját a hívásuk során. Trump március 18-án ezzel szemben azt mondta, hogy ő és Putyin „egyáltalán nem beszéltek a segélyről”.
A Kreml továbbra is követeli, hogy Ukrajna engedjen át olyan ukrán területeket, amelyeket Oroszország jelenleg nem tart megszállás alatt, és további területi követelésekre is történt utalás. A Kommerszant című orosz üzleti lap március 18-án arról számolt be, hogy forrásai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök március 18-án az Orosz Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének kongresszusán tartott zártkörű megbeszélésen kijelentette, hogy Oroszország nem tart igényt „Odesszára és más területekre”, ha egyes, meg nem nevezett államok – valószínűleg Ukrajna, az Egyesült Államok és/vagy az európai országok – elismerik Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területeket és a Krímet Oroszország részeként.
Putyin és más orosz vezetők nemrégiben megismételték azt a követelésüket, hogy Ukrajna adja át Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területének egészét, beleértve azokat a területeket is, amelyeket az orosz erők jelenleg nem tartanak megszállás alatt. A Kreml talán szándékosan szivárogtatta ki Putyin nyilatkozatát a Kommerszantnak , hogy megpróbálja Oroszország szélsőséges követelését a négy terület egészének elfoglalására ésszerűnek és az alternatíváknál kevésbé radikálisnak beállítani. Putyin nemrég azt állította, hogy „Novorosszija” Oroszország szerves része, és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy határozta meg „Novorossziját”, mint Kelet- és Dél-Ukrajna egészét – beleértve az Odesszai Területet is. Putyin többször is „Novorosszijaként” említette a megszállt Ukrajna egyes részeit, legutóbb március 19-én a főügyészség igazgatóságához intézett beszédében mondott köszönetet az orosz főügyészség számára „Donbássz és Novorosszija” területén dolgozóknak. Putyin azt is állította, hogy Odessza egy „orosz város.”
Az Egyesült Államok, Ukrajna és Európa továbbra is egyetért abban, hogy Ukrajnát és Európát be kell vonni a háborút lezáró béketárgyalásokba, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök igyekszik kizárni őket ezekből. A Bloomberg március 18-án az ügyet ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy egyes amerikai illetékesek azt mondták európai kollégáiknak, hogy az EU-nak részt kell vennie bármilyen jövőbeli békemegállapodásban, mivel a Kreml azt szeretné, ha az EU a békemegállapodás részeként feloldaná az Oroszországgal szembeni szankciókat. A források szerint az Egyesült Államok közölte az EU-val, hogy Amerika első számú prioritása „a harcok leállítása”, majd ezt követően az Egyesült Államok megvitatja az Ukrajnára vonatkozó „lehetséges biztonsági garanciákat”. Donald Trump amerikai elnök március 18-án a Washington Examiner című lapnak a Putyinnal folytatott beszélgetése után azt mondta (a már említett interjúban), hogy mind Oroszországnak, mind Ukrajnának bele kell egyeznie egy „teljes körű tűzszünetbe és egy békekötésbe”. Trump nyilatkozata elutasítja Putyin felhívását, hogy a tűzszünetről folyó tárgyalások és a jövőbeli béketárgyalások „kétoldalú üzemmódban” történjenek az Egyesült Államok és Oroszország között.***
***A maffiapolitika folytatódik: most már az Európai Unió jövőbeli lépéseit is az alku részévé teszi Trump, aki mintha túlzottan is biztos lenne abban, hogy Brüsszel majd kezes bárányként engedelmeskedik neki. Tehát várható, hogy rövidesen Európát is meg kívánja zsarolni valamivel. Mert „kár lenne, ha velünk is történne valami”.
Ukrajna és Oroszország március 19-én hadifogolycserét hajtott végre. Ukrajna és Oroszország egyenként 175 hadifoglyot cserélt, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Oroszország további 22 súlyosan sebesült ukrán katonát engedett haza. Zelenszkij köszönetet mondott az Egyesült Arab Emírségeknek (EAE) a csere közvetítéséért. A Kreml eredetileg Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump amerikai elnökkel folytatott március 18-i telefonbeszélgetését követően jelentette be a hadifogolycserét, amelynek során Putyin azt állította, hogy Oroszország további 23 súlyosan sebesült ukrán katonát ad át „a jó szándék jeleként”.
Az orosz védelmi minisztérium (Védelmi Minisztérium) katonai-politikai főigazgatóságának helyettes vezetője és az Ahmat Specnaz parancsnoka, Apti Alaudinov vezérőrnagy leírta a legfrissebb orosz megtévesztési taktikákat, amelyek egyenértékűek a katonai értelemben vett perfiditással (ez rá a szakkifejezés) – ami a Genfi Egyezmény értelmében háborús bűncselekménynek minősül. Alaudinov a TASZSZ-nak adott március 19-i interjújában azt állította, hogy az orosz erők nemrégiben kék szigetelőszalagot használtak azonosító jelként egy művelet során, amelyben egy földalatti csővezetéket használtak fel arra, hogy lesből támadjanak az ukrán állások mögött Kurszki Területen, és megjegyezte, hogy az ukrán erők is használnak kék szigetelőszalagot jelzésként.
Alaudinov azt állította, hogy az orosz erők azért használták a kék szalagot, hogy „megzavarjék az ukrán hadsereg őrszemeit”, és hogy az ukrán erők „azt gondolják, hogy a saját egységeik nyomulnak előre”. Alaudinov megjegyezte, hogy az ukrán drónoperátorok „láttak kék szigetelőszalaggal ellátott katonákat”, és „úgy döntöttek, hogy ezek a saját egységeik”. Alaudinov azt állította, hogy az orosz erők megpróbáltak „pánikot kelteni az ukránok között”, lehetővé téve az oroszoknak, hogy „maximális károkat okozzanak”, miközben az ukrán erők „rendezik soraikat”. Alaudinov azt állította, hogy az orosz erőknek „a művelet első 24 órájában kék szigetelőszalagot kellett viselniük, majd ezt vörös szalagra cserélniük” – amelyet az orosz erők azonosító jelzésekre használnak. A Genfi Egyezmény a perfiditást úgy határozza meg, mint „az ellenfél bizalmának felkeltésére irányuló cselekményt, amelyekkel elhitetik vele, hogy a fegyveres konfliktusban alkalmazandó nemzetközi jog szabályai alapján a másik fél védelemre jogosult vagy köteles azt nyújtani neki, azzal a szándékkal, hogy ezt a bizalmat elárulják.”
Magyarul: nem szabad egymás egyenruháit, megkülönböztető jelzéseit használni. Bár mondjuk hol érdekel ez egy Apti Alaudinovot? Mindenesetre az eddigi események alapján is láthatjuk: minden, az Oroszországi Föderációval kötött egyezmény kevesebbet ér, mint a papír, amire írták. Soha, semmiféle megegyezést nem tartanak be, ha mégis megteszik, akkor is csak addig, míg abból közvetlen hasznuk származik. De akkor minek tárgyalnak egyáltalán? Azért, hogy a világnak azon részeit, amelyeket egyelőre még nem képesek fegyverrel legyőzni, elfoglalni, arra kényszerítsék, hogy az ő érdekeiknek megfelelően viselkedjenek. Erről bemutatnék egy hátborzongató idézetet a ROSZSZTRAT, az orosz geostratégiai intézet honlapjáról (ami egyébként az SZVR egyik fedőszerve, és a közleményeinek egy részét valószínűleg maga Nariskin írja – az legalábbis gyanús, hogy ha valami ezen a felületen megjelenik, akármekkora őrültség is, azt Nariskin egy napon belül kiadja közleményként, egy szó változtatás nélkül…) Szóval lássuk csak, hogyan látták ők a Trump-Putyin tárgyalást?
„Trump Putyinnal kötött megállapodása annak a folyamatnak a folytatását jelenti, amely Európát a kialakuló világrend perifériájára szorítja. Ez azt jelenti, hogy Trump példátlan provokációkkal néz szembe az Egyesült Államok Demokrata Pártja és az EU várható szövetsége részéről. Ukrajna és az EU egyre inkább Oroszország és az USA közös ellenségévé válik. Ezek új kockázatok, de egyben új lehetőségeket is jelentenek.”
Ijesztő, főleg ha tudjuk, hogy a szignót oroszos szokás szerint mellőző szerző nem azt írja le, amit a tárgyalásokból leszűrt, hanem – a vágyait. Tehát ezt szeretnék, erre törekszenek, ez a Kreml mesterterve: amerikai–orosz összefogás Ukrajna és az Európai Unió ellen. A koncon meg majd osztoznak, mint a rablók.
Ezek tényleg haramiák. És előre vetnek sorsot – a mi köntösünkre. Pedig még ki sem raboltak, de már a zsákmányt számolják, becslik, latolgatják. Tán össze is kapnak rajta. Kérdés, mi lesz a terveikből. Remélem, semmi.
Forrás: Forgókínpad
