Itt, kérem, mindenkinek az agyára ment a kánikula és Freud átvette a hatalmat.
A történet régen kezdődik, de előre szeretném leszögezni a sarokpontokat: a Sátán mint jelenség, nem létezik. Mint személy sem.
Ezzel szemben léteznek nem is enyhén bolond emberek, mindig is léteztek, akik előrángatják. Hát, ha Woland egyáltalán lenne, most jönne el Budapestre, mert Annuska már kiöntötte az olajat és a villamos is már elindult a Patriarsije Prudin.
Szeretném megmutatni – bármennyire is természettől elrugaszkodott – mire reflektálnék. Jeszenszky Zsolt furcsát mondott a Partizán adásában. Nem először, és lefogadnám, nem is utoljára.
„… A gonosz erők igenis itt vannak velünk, van egy szellemvilág, ami nagyon is befolyásolni próbálja nem csak a közéletet, de az egyes embereket is. Ennek a harcnak ma a kultúrharc az egyik manifesztációja (…) Amikor az ember kiveri a farkát, abban a posztkoitális időszakban a férfiban van egyfajta kitisztulás, rádöbben arra, hogy egy olyan késztetés vezérelte őt, amely késztetést egyáltalán nem érdekli az ő szellemi, érzelmi jóléte. Amikor átadjuk magunkat ennek az impulzusnak, az bizony egy nagyon jó bejárat a sátáni erők számára. Én nem gondolom, hogy apám ezt csinálta, de rengeteg hely van, ahol kaput nyitunk a szellemvilágba.”
Mao Ce-tung, gyere le, vagy inkább fel, bár a kínai felfogás ez ügyben kissé bonyolult, ugyanis akár buddhista, akár taoista, akár konfuciánus szempontból veszem, másvilág ugyan van, de másik helyen, tehát nem lent és nem fent. Viszont DJ Jeszy tudtommal keresztény. Akkor Maónak alulról kéne feljönni, ugyanis ő e sorokban a Kis Vörös Könyvecske szellemiségét és a Nagy Proletár Kulturális forradalom világát mutatta be. Bár, volt benne némi bolsevik szellem is, gondoljunk, elvtársaim, Pavlik Morozovra!
Azt nem tudom, mi lelte ezt az embert, csak vélem, hogy elment az esze. Ilyent még a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága is ritkán produkált: az ember természete szerint nem fordul a tulajdon apja ellen. Például én sokkal kevesebbet találkoztam édesapámmal, mint szerettem volna, de hát ennek objektív akadályai voltak: hol őt nem engedték a hatóságok, hol engem, de mindketten politikaiak voltunk. Amikor mégis találkoztunk, mert ez azért időnként sikerült, jókat beszélgettünk a világ minden dolgáról és némely egyebekről, de konkrétan a maszturbáció sosem került szóba. Azt látta rajtam, hogy megnézem a lányokat, mondta is egyszer, hogy azért annyira ne forgolódjak, látják a lányok kevesebből is, hogy tetszenek – de hát ennyi, ilyen szempontból konzervatív nevelést kaptam. Ami a nemiséget illeti, a legtöbb edukációt a hölgyektől kaptam, amit köszönök is, csak hát az egész szexualitásnak az a baja, hogy mire az ember megtanulja, hogyan is kéne tényleg jól csinálni, addigra már érdekli a fenét… Na jó, azért van egy átfedéses időszak az ember életében, amikor még nem, de ez magánügy.
Továbbra is égető tehát a kérdés, hogy honnét a csodából veszi DJ Jeszy, miszerint az édesapja maszturbált volna. Ez kamaszkorban azért hímneműeknek majdnem kötelező, később akkor fordulhat elő, ha az embert becsukják és magánzárkát kap. Megjegyezném, az lenne a természetellenes, ha nem tenne így, de azért nem vagyunk mindannyian Silvio Pellicók, hogy börtönben töltsük az életünket.
Nem is értem. Hogy jön ide a Sátán?
A Sátán – keresztény alapon értelmezve – a Sötétség Hercege, ugyanakkor Lucifer is, a Fényhozó. Női formájában Astarté, a Babiloni Szajha, meg mindenféle ilyen egymásnak is ellentmondó dolgok, szóval nehezen értelmezhető, hogy hogyan jön össze a sötétség a fényhozással, a tudás a tudatlansággal, meg az ész a tokjával. Értelmes ember nem hiheti el, hogy létezik Sötét Hatalom, hacsak nem paranoiás. Az világos, hogy az Ótestamentum bölcsei mindenkit lesátánoztak, aki nem abban hitt, amiben ők, meg néha még egymást is, de hát ez egészen a harmincéves háborúig folytatódott, sőt, máig zajlik, csak most nem szeretnék arabul beszélni.
Akkor tehát mégis, mi a Sátán? Isten ellentéte?
Minden épelméjű ember látja, hogy a természet valamely ősoknál fogva bizonyos harmóniában létezik. Vegyük csak a matematikát, a zenét, a Pitagorász-tételt, a Nikomakhoszi Etikát, a Fibonacci-sort, Bach fúgáit… de akár csak a karsztos sziklaképződményeket is. Ez egy törekvést feltételez a rendezetlenség felől a rend irányába, és ez a rend nem erőszakos, nem természetellenes – hiszen pont az erőszak való a természet ellen –, tehát ezt a dolgot nevezhetjük Isten létezése bizonyítékának, bozonoktól sasmadárig. Na igen, de ebben az is benne van, hogy mi, emberek, nem vagyunk sokkal különbek, mint a hangyák vagy a kósza szellők a sztratoszférában: maximum mi érezhetjük magunkat fontosnak. Nevezzük Taónak, Istennek, Buddhának, Nagy Építőmesternek: az egésznek a lényege az, hogy lassan, sok kanyarral, döcögve, másnaposan, de előbb vagy utóbb a Harmónia a cél. Aztán, ha megérkeztünk, meglátjuk, mi lesz. Valószínűleg aranykapus mennyei Jeruzsálem limitált népességgel nem, de valami jó igen.
De mit keres ebben a történetben a Sátán, aki a f*szom hegyén hatolna belém, vagy hogyan is van ez?
Semmit: ez az ember megőrült. A Sátán létezését én a magam részéről teológiai szempontból általában véve is kétlem, amivel nem vagyok egyedül, de lévén hogy neológ izraelita hitben élek erős lámaista beütésekkel, talán nem fognak érte megkövezni. Azért az továbbra sem fér a fejembe, hogy miképpen beszélhet az ember így a tulajdon apjáról, de ez már tényleg családi ügy. Azért nem ártana egy rendes lámát kihívni, mert még a végén azt látjuk, hogy Jeszenszky Zsolt rolanggá változik vagy lungompává. De ez magándiagnózis.
Különben elég komoly baj lehet, ugyanis a szexualitás belengi az egész hanyatló Kelet ópiumát. Jó, tudom, Nyugat, de ez most Kelet lesz. Arról van szó, hogy egy orosz Duma-képviselő indítványt nyújtott be, miszerint be köll tiltani a Renault gépkocsimárkát Oroszországban és összes csatolt részeiben, mivel a logója női nemi szervet ábrázol, és ez valamiért fasiszta jelkép.
Ezer és egy tévedésben fetrengek, az ember a bűnök edénye, de azért ez enyhén szólva is érdekes kijelentés. Életem folyamán találkoztam néhány hölgy becses kincsével, és szolgáltam is őket legjobb képességeim szerint, de emez szolgálat közben soha, azaz soha nem jutott szembe sem a Renault autómárka, sem a fasizmus. Sőt, mondhatnám, a női jelleg épp pontosan szemben áll a fasizmus lényegét jelentő agresszivitással. Sok furcsa dologra képesek a lányok, de pont erre nem, és az összes többi marhaságukat szeretem bennük, de azt nagyon. Azért elképzelem, ahogy erre az átlagos orosz állampolgár reagál:
– Édes feleségem, maja dusa, Verjusa Vasziljevna, hagyj el engem!
– De hát hogyan hagyhatnálak el, édes férjem, Ivan, Vasziljevics?
– Hagyj el engem, édes lelkem, merthogy nőnemű vagy. Ami neked vagyon, fasiszta szimbólum.
– Ha már kérded, nem tudtam borotválni, az a baj? Szent Olgának is szőrös volt…
– Nem csak. A formája.
– Hát én arról nem tehetek. Mit akarnak?
– Nem tudjuk, de az a lényeg, hogy a p*nának ne legyen p*na formája.
– Izé, segg formája lehet?
Az utóbbi kérdésre talán csak Liszenko akadémikus tudja a választ, akinek iratait épp itt is az ideje felütni, mert nemi ügyekben a Magyar Tudományos akadémiát sztálinistának nevezték. Ami azért érdekes, mert… nos, szóval a vita az Alaptörvény azon kitételén bukkant ki, miszerint az ember vagy férfi, vagy nő. Ez orvosilag nem igaz, sőt, bizonyított tény, hogy ugyan alacsony arányban, de elég sok átmenet létezik a kettő között. Tegyünk rendet: itt arról van szó, hogy aki esetleg nem úgy férfi vagy nő, ahogyan azt az őskonzervatív elképzelés tanítja, az nem lehet sem állampolgár, sem ember.
Feltevődik persze a kérdés, miszerint mitől ember az ember?
Nézetem az, hogy tettei alapján ítélhető meg. Ebből következően teljesen mindegy, mi van vagy mi nincs neki a lába között, amint az is, hogy kivel bújik ágyba, míg az illető nagykorú, önkéntes és nem okoz senki senkinek károsodást vagy szenvedést. Ami a sztálinizmust illeti: hát hiszen Liszenko akadémikus sokat foglalkozott a növények nemiségével és keveset a sajátjával, de amennyiben minden élőlény váltivarú, mi a jó isten csodáját kezdjünk mondjuk a csigákkal, akik hermafroditák vagy a garnélákkal és csikóhalakkal akik életük folyamán nemet váltanak?
Maximum le lehetne őket tagadni.
Összefoglalva: a sztálinisták sztálinistáznak.
Itt, kérem, mindenkinek az agyára ment a kánikula és Freud átvette a hatalmat.
Itt mindenki hülye.
Viszont Annuska már kiöntötte az olajat.
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. június 11-én.
