Kommunizmus? A Csillagflotta világa? Utópia? Anarchia? Dekadencia? Akármi lehet még ebből.
Azt mindannyian tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése és széleskörű alkalmazása gyökeresen átalakíthatja az emberi társadalmat, azt nem tudni még, javára vagy kárára. Annyi viszont bizonyosnak tűnik, hogy komoly munkanélküliséggel kell majd számolnunk, különösen a kreatív és értelmiségi szakterületeken.
Ugyanakkor elvileg komoly gazdasági fellendülést is várnak egyesek az új technológia bevezetésétől, és gyakori az a nézet, miszerint a munkanélküliség problémáit megoldhatja a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése. Nem csoda tehát, hogy pont az OpenAI finanszírozta azt a három éves társadalmi kísérletet, amelynek kissé meglepő eredményéről a WIRED magazin beszámol*.
Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman évtizedes kísérlete, amelynek célja annak megértése, hogy az ingyenes pénzosztás hogyan hat a kedvezményezettekre és a gazdaság egészére, hétfőn hozta meg első komoly eredményeit. Az OpenResearch megállapította, hogy amikor a legszegényebb amerikaiak közül néhányan három éven át havonta ezer dollárt kaptak, és nem kötöttek ennek elköltéséhez semmilyen feltételt, a pénz nagy részét olyan alapvető szükségletekre fordították, mint az élelmiszer, a lakhatás és a közlekedés. A 36 ezer dollár azonban nem volt elég ahhoz, hogy jelentősen javítsa fizikai jólétüket vagy hosszú távú pénzügyi helyzetüket – állapították meg a kutatók.
Az OpenResearch, az Altman által finanszírozott kutatólaboratórium által a „feltétel nélküli alapjövedelemmel” kapcsolatos legátfogóbb tanulmányként jellemzett első eredmények azt mutatják, hogy bár a támogatásoknak megvoltak a maguk előnyei, és nem pazarolták drogokra vagy alkoholra, aligha jelentettek csodaszert a jövedelmi egyenlőtlenséggel és a mesterséges intelligencia és más automatizálási technológiák miatti munkanélküliséggel kapcsolatos legnagyobb aggodalmak kezelésében.
Egyes progresszív szervezetek az Egyesült Államokban és máshol is a szegénység elleni küzdelem mellett érveltek a feltétel nélküli pénzbeli juttatások olyan formái révén, mint például az általános alapjövedelem. A konzervatív csoportok nagyrészt úgy ítélték meg ezeket a projekteket, mint a munkát megtagadó, arra érdemtelen emberek alamizsnáját. Az OpenResearch munkatársai és egyetemi munkatársai két hétfőn közzétett és egy jövő hónapban megjelenő harmadik tanulmányban olyan adatokat közölnek, amelyek segíthetnek a vélemények teljes spektrumának megismerésében.
Az OpenResearch, amely olyan szervezetektől is kapott támogatást, mint az OpenAI és az amerikai kormány, 2020 novemberétől 2023 októberéig osztotta ki a feltétel nélküli ezer dolláros átutalásokat. A készpénz 40 százalékos jövedelemnövekedést biztosított ezer 21-40 éves állampolgár sokszínű csoportjának, akik Illinois és Texas egyenként tíz megyéjében évi 30 ezer dollár körüli jövedelemmel rendelkező háztartásokból indultak. Kontrollcsoportként kétezer hasonló jellemzőkkel rendelkező ember kapott havi 50 dollárt. A résztvevők kérdőívekre válaszoltak, hiteljelentéseket osztottak meg, és vérvizsgálatot végeztek.
A havi ezer dollárt kapók érzékelt előnyei az élet különböző területein eltérőek voltak. A legnagyobb ugrás a költekezésben az volt, hogy havonta átlagosan 22 dollárral többet adtak másoknak, például segítettek a rászoruló rokonoknak vagy megajándékozták a barátaikat. Az emberek több egészségügyi ellátást, például fogszabályzót kezdtek el igényelni, és jobban feltöltötték hűtőszekrényüket és éléskamrájukat.
Néhányan fontolóra vették, hogy indítanak egy startupot, vagy vállalkozásba kezdenek. Az egyik tanulmány szerint a kifizetések harmadik évében „a fekete bőrű kedvezményezettek 9 százalékponttal nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy vállalkozást indítanak vagy segítenek indítani, a nők pedig 5 százalékponttal nagyobb valószínűséggel, mint a kontrollcsoport többi résztvevői”.
A résztvevők emellett korábbi lakhelyükről is elköltöztek, különösen azok, akik a legalacsonyabb jövedelemmel kezdték, és új lakásukban jobban érezték magukat. A hamarosan megjelenő tanulmány, amelynek tervezetét az OpenResearch megosztotta a WIRED-del, nagyjából úgy becsüli, hogy minden átutalt dollárból 81 centet fordítottak magasabb kiadásokra, például lakhatásra, 22 centet szabadidőre, és mínusz 3 centet a megnövekedett hitelfelvételre, mivel a kedvezményezettek több autóhitelt és jelzálogkölcsönt vettek fel.
A megnövekedett adósság a három év alatt csökkentette a résztvevők nettó vagyonát. A hitelhez jutás, a csődök és az árverések terén bekövetkezett csekély változással együtt a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy „az adományozás nem javította a résztvevők hosszú távú pénzügyi helyzetét”. Az emberek több pénzt fektettek megtakarításokba, és kezdetben jobban érezték magukat új pénzügyi helyzetükben. De kissé visszafogták a munkát is, és hagyták, hogy az ingyenes készpénz töltse ki a hiányt. Az OpenResearch-től kapott minden egyes dollár után a résztvevők keresete az ingyenes juttatás nélkül legalább 12 centtel csökkent, a háztartás teljes jövedelme pedig legalább 21 centtel esett vissza.
„A készpénz rugalmasságot kínál, és növelheti annak lehetőségét, hogy a kedvezményezettek egyéni körülményeikhez, céljaikhoz és értékeikhez igazodó foglalkoztatási döntéseket hozzanak” – írták a kutatók. Lehet, hogy „több időt szánnak arra, hogy munkát találjanak, olyan alacsonyabb fizetésű állást vállalnak, amelyet értelmesebbnek találnak, vagy egyszerűen csak munkaszünetet tartanak”.
A segélyprogramok kritikusai azonban attól tartanak, hogy ahelyett, hogy a jövőbe fektetnének be, az emberek végül teljesen lemondanak a munkáról, és egyre inkább rászorulnak majd a támogatásra. Az OpenResearch megállapította, hogy „a piacról kivont munka teljes mennyisége” „meglehetősen jelentős” volt a kísérletében.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kutatók „semmilyen hatást” nem találtak a készpénznek a fizikai egészség számos mutatójára, akkor a jóléti jövedelem kritikusainak bőven van okuk a fanyalgásra. A tanulmányok szerzői szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy a résztvevők a költéseikkel azt mutatták meg, hogy mit becsültek a legjobban. „A politikai döntéshozóknak figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a kedvezményezettek saját döntéseikkel bizonyították, hogy a munkától távol töltött idő olyasmi, amit nagyra értékelnek” – írták a szerzők. Ha valami, akkor az OpenResearch igazolta a mondást: a pénzen időt lehet venni.
Vagyis az idő: voltaképpen pénz.
Összességében tehát az a végeredmény, hogy ha az emberek ingyen kapnak pénzt, attól gazdagabbak nem lesznek, sőt, valamivel még szegényebbekké is válnak – viszont idejük annyi lesz, mint a pelyva.
Érdekes egy társadalom lesz ez a már nem is holnaputáni, hanem inkább holnapi. Képzeljünk el pár milliárd embert, aki nem tud mihez kezdeni a rengeteg idejével, és habár nincsenek megélhetési gondjai, gazdagnak sem mondhatók.
Kommunizmus? A Csillagflotta világa? Utópia? Anarchia? Dekadencia? Akármi lehet még ebből. Csak a mai, szabadversenyes gazdaságra alapuló parlamenti demokrácia fog eltűnni – pont a gazdasági szabad verseny miatt, amely kiirtja önmagát?
*Here’s What Happens When You Give People Free Money
Forrás: CyberThreat.Report
