Louis Armstrong 1900—1971
Egyidős volt századunkkal.
Teremtette a zenét, ünnepnapokon és mindennap.
Úgy szeretett minket embereket, hogy legnagyobb szerelmét, trombitájának hangját hagyta ránk.
Átölel minket ez a dzsessz, és felemel magához.
Csak az ő trombitája mondhatta el, amit ő tudott, mert egyesítette Ella Fitzgerald pacsirta-hangjának szárnyalását és tulajdon rekedtes baritonját.
Páratlan volt és az is marad örökké.
Megjelent A Hét II. évfolyama 28. számában, 1971. július 9-én.
