Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba
Mindössze pár órán múlhatott, hogy nem lett több sérültje annak, hogy összeomlott a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumhoz tartozó kollégium épületének egyharmada – tudta meg a Magyar Hang. Az érintett iskola ugyanis lapunk érdeklődésére arról írt: az emeleti részben huszonnyolc lány, a földszinten tizennégy fiú lakott az omlással közvetlenül érintett hálótermekben. Vagyis ha az esti villanyoltás után történik a tragédia, még több diák sérülhetett volna meg. A másfél hete történt balesetben egy középiskolás fiú meghalt, egy diáklány állapota változatlanul súlyos.
Lapunk a baleset kapcsán több az ügyben érintett szereplőnek is küldött kérdéseket, ám a Tamási Áron Gimnázium vezetősége volt az egyetlen, amely korrektül válaszolt. Tőlük többek közt az anyaországi Bethlen Gábor Alappal kötött szerződésekre voltunk kíváncsiak, ugyanis ők finanszírozták azt az építkezést, mely nagy valószínűséggel szerepet játszott abban, hogy összeomlott a kollégium egy része december 18-án. Ugyanis éppen az épület külső fala dőlt össze, amely mellett két méter mély vízelvezető árkot ástak. „Sajnos nem áll módunkban teljesíteni azon kérését, hogy rendelkezésére bocsássuk a Bethlen Gábor Alappal kötött támogatási szerződést, annak minden mellékletével és kiegészítésével együtt, mivel nem vagyunk szerződő felek az említett okiratban. Amint az az Ön által küldött fotóból is kiderül, nem a tanintézmény a beruházás megrendelője és haszonélvezője.” Utóbbit alátámasztja, hogy az építkezés helyszínén a baleset időpontjában látható, majd onnan később eltűnő információs táblán kedvezményezettként a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség volt feltüntetve. Mivel nem ők kötötték a szerződéseket, a Gimnázium vezetősége arról sem tudott beszámolni, mikor kell elszámolni a támogatással. Azt is megírták, hogy a Tamási Áron Gimnázium nem kötött semmilyen biztosítást a bentlakás épületére vagy annak lakóira vonatkozóan.
A sánccal kapcsolatban az válaszolták: „Nem arról van szó, hogy egyik napról a másikra valaki nekifogott bizonyos munkálatoknak és az intézmény részéről nem volt jelen senki. Egy összetett építkezési projekt része az is, hogy meg kell oldani az épület alagsorának ázását”. Szerintük hogy azokat éppen mikor és milyen módon, milyen konkrét munkálatokkal kivitelezik, meghaladja egy iskola vezetőségének feladatkörét. Azért nem volt tudomásuk a konkrétan december 18-án kezdődő munkálatokról, „amelyek vélhetően a cseppet sem kívánt eseményekhez vezettek”, mert másnap lett volna a találkozó, amikor szokás szerint a szakemberek tájékoztatást adnak a munkálatok haladásáról, az elvégzendő feladatokról. – Nem volt abban semmi különös, vészhelyzetet előre jelző vagy gyanút keltő, hogy az építési kivitelező folytatja a megkezdett munkálatokat. Bármely munkálatot és köztük az ázás problémáját megoldó feladatokat a tulajdonos rendelhetette el, az iskolának nem volt erre hatása – írták.
Nagy a hallgatás
Kedden levelet küldtünk az anyaországi Bethlen Gábor Alapnak (BGA). Kíváncsiak voltunk arra, terveznek-e vizsgálatot indítani az építési engedély nélkül folytatott sáncásás miatt, és arra is, mennyi magyar közpénzt adtak az építkezésre. Sok más kérdést is elküldünk, de nem méltattak válaszra – arra viszont volt idejük, hogy egy más témában, korábban küldött közérdekű adatigénylésre a határidőt szerdán meghosszabbítsák tizenöt nappal.
A BGA-hoz hasonlóan lapít a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség is – ők a kollégiumépület tulajdonosai. Tőlük is hiába érdeklődtünk arról, ki rendelte el a végzetes következményekkel járó sánc kiásását. Mindkettőjüktől megkérdeztük azt is: az anyaországtól kapott támogatások elszámolásában van-e 2023 december végi vagy 2024 januári határidő. Utóbbi ugyanis akár magyarázatul szolgálhatna arra, hogy miért december közepén, iskolaidőszak alatt fogtak neki lóhalálában és szakszerűtlenül kiásni azt a sáncot, amely végül minden bizonnyal hozzájárult a százéves épület alapjának meggyengüléséhez, majd az omláshoz vezetett. Amennyiben például az elszámolási határidő közelsége miatt kellett (volna) a munkát gyorsan elvégezni és leszámlázni, az érthetővé tenné, hogy miért nem várták meg ezzel a kéthetes téli szünetet, amikor a diákok hazamennek a bentlakás épületéből.
Uh.ro: Magyar politikusok háttéremberéhez vezethetnek a szálak a székelyudvarhelyi tragédiában – Lapunk már néhány napja megírta, hogy magyar adóforintokból zajlott Székelyudvarhelyen az az építkezés, amely nagy eséllyel közrejátszott a tragédiában.
Erre a kérdésre választ adhat a támogatási szerződések tanulmányozása, de ezt nem hajlandó kiadni sem a BGA, sem a katolikus egyház. Lapunk közadatigénylést is indított az ügyben, ha pedig szükséges, pert is indítunk, hiszen meghalt egy gyerek, és egy másik súlyos állapotban fekszik a marosvásárhelyi kórházban. És mint fentebb írtuk, csak a jószerencsén múlott, hogy nem lett sokkal több áldozat.
Pénteken egyébként kiderült: a helyi polgármesteri hivatal kiállította a bentlakás állagmegőrzési munkálataira vonatkozó engedélyt, de a munka ténylegesen csak akkor indulhat el az épületben, ha erre a nyomozó hatóságok is engedélyt adnak. Korábban pedig a BGA felettes szerve, vagyis a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 20 millió forint sürgősségi támogatás odaítéléséről döntött a károsult diákok számára, akiknek javai a romok között, illetve a lezárt épületben vannak. A támogatást a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségén keresztül juttatnak el az intézménynek, bízva abban, hogy az eszközöket sikerül az új év elejére beszerezni és eljuttatni a bajbajutottaknak – írta az államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében december 23-án.
„Gondatlanságból elkövetett emberölés”
Mint korábban beszámoltunk róla, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kétszintes diákotthonának megközelítőleg egyharmada december 18-án dőlt össze, amikor az épület külső fala, amely mellett két méter mély vízelvezető árkot ástak, leomlott. A törmelék négy diákot temetett maga alá: egy földszinten lakó 17 éves fiú életét vesztette, az emeleti szoba romjai alól kimentett három lány közül pedig kettő könnyebben, a harmadik súlyosan megsérült, őt a Maros megyei Sürgősségi Klinikai Kórház intenzív osztályán ápolják. Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával folytat bűntetőeljárást annak a cégnek az ügyvezetője ellen, amely csatornázási munkálatokat végzett a beomlott diákotthonnál, és több mint két méter mélységű árkot ásatott az épület fala mellett.
Korábbi helyszíni riportunk itt olvasható.
Gyászba borult fehér karácsony Székelyföldön – videós riportunk a helyszínről – Magyar közpénzből zajlott az építkezés, melynek következtében gyaníthatóan bekövetkezett a tragédia Székelyudvarhelyen.
