Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba
Székelyföld egyik elitiskolájának, a Tamási Áron Gimnáziumnak a felújítását a magyar állam finanszírozta: előbb a dombra épült impozáns főépület újult meg teljesen, aztán nekifogtak a kétszintes kollégium belső hálózatainak, valamint külső területének felújításának is. Erről egy tábla tájékoztatta az arra járókat román nyelven, csak a legvégén van pár magyar szó: „Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával”, majd címeres logó, alatta „Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság”, tőle jobbra pedig a Bethlen Gábor Alap logója.
A külső munkálatok során érthetetlen módon egy mély sáncot ástak az épület külső falánál, aminek következtében a kollégium egy része 2023. december 8-án délután beomlott, maga alá temetve több gyereket. Két tizenhét éves középiskolás diák, egy farkaslaki fiú és egy segesvári lány elhunyt.
A tragikus esetről mi is többször írtunk, kiderítve, hogy a magyarországi elszámolási határidő miatt lehetett sürgős a munka: a Bethlen Gábor Alap által adott 807 millió 600 ezer forinttal december végéig kellett befejezni a munkát és január végéig elszámolni. Ezért nem várhatták meg az iskolai szünetet a szakszerűtlen építkezéssel, és úgy ásták ki a gödröt az épület mellett, hogy diákok tartózkodtak a kollégiumban. A székelyföldi eset a magyar kormány figyelmét is felkeltette – a héten elhunyt Potápi Árpád nemzetpolitikai ügyekért felelős államtitkár személyesen tekintette meg a helyszínt az év elején és arról beszélt, a magyar kormány minden segítséget meg fog adni az iskolának – vagy a jelenlegi épület helyreállításához, vagy egy új kollégium építéséhez.
A tragédia miatt büntetőeljárás indult, egy időre őrizetbe vették a munkálatok kivitelezőjét, és több embert is gyanúsítottként hallgattak ki, de azóta csend van, nem tudni, hogy áll az ügy. Egy területen mutatnak különös aktivitást a román hatóságok: az esetet feltárni igyekvő oknyomozó újságíró, Egyed Ufó Zoltán és az uh.ro szerkesztőségének vegzálásakor. A kollégát előbb a székelyudvarhelyi rendőrségre hívták be, ahol különböző módszerekkel próbálták rávenni arra, hogy adja ki a forrásait, akik a tanúvallomások tartalmáról tájékoztatták őt, majd a Maros Megyei Ügyészség hivatalos levélben fenyegette meg őt három hónaptól egy évig terjedő börtönnel és pénzbüntetéssel, ha nem adja ki az általuk kért adatokat. Mivel Romániában is erős a forrásvédelem, és egy újságírót csak jogerős bírói végzéssel, különleges, a törvény által jól meghatározott esetekben lehet kényszeríteni a forrás kiadására (ezek a feltételek most nem állnak fenn – a szerk.), a kolléga megtagadta az adatszolgáltatást.
A tragikus ügy feltárásában már nem volt ilyen aktív az ügyészség: a vádirat azóta sem készült el, így jó eséllyel a tragédia egyéves évfordulóján sem leszünk okosabbak az ügyben, ki a hibás a két fiatal haláláért.
