Székely Ervin: Tiszának, Pecének egy a hangja?

Nagyváradon járt szombaton Magyar Péter, az a politikus, akinek jelenleg a legnagyobb esélye van arra, hogy leváltsa az Orbán-kormányt. Mint ismeretes az Egymillió lépés a békéért és a nemzeti összefogásért akció keretében a Tisza Párt elnöke Tihanyból két héten át gyalogolt el a Pece-parti Párizsba.
A dolog előzménye az, hogy május 9-ei beszédében – amit a Tihanyi Bencés Apátság
felújítása okán szervezett ünnepségen mondott – a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy egyetért a szélsőséges román elnökjelöltnek, George Simionnak a nemzetek Európájáról, illetve a keresztény Európáról tett kijelentéseivel, hozzátéve, hogy hajlandó megvédeni „Románia népét és eljövendő elnökét” az Európai Unióban.
Eközben az RMDSZ erejét megfeszítve kampányolt Simion ellen, s az Orbán-nyilatkozat – amint arra Markó Béla, a Szövetség volt elnöke is rámutatott – zavart keltett a
romániai magyarok körében.
Magyar Péter azonnal ráérzett a lehetőségre, hogy rés támadt a Fidesz és az RMDSZ között, és megpróbált ebbe beférkőzni. Ennek az érzelmi töltetén kívül politikai jelentősége is van. A magyar kormány ugyanis azt fontolgatja , hogy külföldön is egyéni választókörzeteket hoz létre, ahol az ott élőmagyar (vagy kettős) állampolgárok szavazhatnak. Ily módon a nem Magyarországon élő magyarok hat-nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba, és könnyen meglehet, hogy épp ők lesznek a mérleg
nyelve, akik eldönthetik: ki alakíthat kormányt 2026-ban. Ez már elég komoly tét ahhoz, hogy Magyar Romániában is frontot nyisson a Fidesz ellen. Ez pedig már korábban, április 5-én megkezdődött, amikor Kátai István vezetésével Kolozsváron megalakult az első, úgynevezett Tisza-sziget.
Magyar a nagyváradi várban több mint ezer híve előtt szólt az itteni magyarokhoz. Arról beszélt, hogy a jelenlegi kormányt csak a szavazatok érdeklik, megosztást és gyűlölködést hoz Erdélybe. Ezzel szemben ő szolidaritásra és nemzeti egységre szólít fel. Beszédében, majd az azt követő sajtótájékoztatón Magyar Péter ismertette politikai ajánlatát nemcsak a romániai magyar közösségnek, de egyben az ország politikai vezetésének is, hangsúlyozva, hogy elkötelezett az Európai Unió iránt, és együttműködésre törekszik Romániával.
Magyar Péter közvetlenül a románokhoz is szólt, kifejezve örömét, hogy az elnökválasztásokon „az erdélyi magyarok és a románok többséget alkottak, és
elutasították a gyűlöletet” és a szélsőséges beszédeket. Nyitott és együttműködő hozzáállásra szólított fel: „Kérem, ne ellenségként tekintsék az erdélyi magyarokat, hanem értékes partnereknek egy jobb Európa építésében. Megérdemeljük, hogy közel legyünk egymáshoz, megérdemeljük, hogy partnerek legyünk Európában, békében és jólétben”. „A románok és a magyarok együtt elutasították a gyűlöletet. Megérdemeljük, hogy jó kapcsolatokban éljünk, békében éljünk egymás mellett. A fizikai határok eltűntek, ideje eltávolítani a lelki határokat is, amelyek még mindig elválasztanak minket” – mondta.
Magyar nem kerülte meg a kényesebb kérdéseket sem, nevezetesen viszonyulását az RMDSZ-hez.
Elmondta, hogy az Európai Néppártban csak a Szövetség két képviselője szavazott a Tisza felvétele ellen, akik mellesleg csak kémkednek a magyar kormánypártoknak a konzervatív frakcióban.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy szeretne találkozni és egyeztetni Kelemen Hunorral. Mint emlékezetes, korábban a Fidesznek is gondot okozott az, hogy az RMDSZ nem követte szolgaian azutasításait. Először azzal próbálkozott, hogy alternatív magyar szervezeteket hozott létre, amelyektől azt remélték, hogy átveszik a romániai magyar érdekképviseletet. A konfrontatív próbálkozások csődöt mondtak és a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt, majd
ezek közös produkciója, az Erdélyi Magyar Szövetség is zátonyra futott a választásokon. Úgy tűnik, Magyar mindkét lehetőséget mérlegeli.
Egyfelől létrehozta a Tisza-szigetet, de számít arra, hogy az RMDSZ is átáll hozzá, ha azt látja, hogy a Fidesz számára bukást hoz a jövő évi választás.
Persze, dőreség lenne azt hinni, hogy a nagyváradi fellépés valamiféle döntő fordulatot hozott volna az erdélyi magyarok viszonyulásában. Nagy többségük még mindig az orbáni propagandát szajkózó magyar közmédián függ. Nagyváradon provokátorok egy kisebb csoportja megpróbálta megzavarni az ellenzéki politikus beszédét, de ez elég vérszegényre sikeredett.
Ugyanakkor tény, hogy a repedések az erdélyi magyar Fidesz-falanxban egyre inkább mélyülnek, és a Tisza elnökének sikerült hídfőállást kiépítenie Romániában. Orbán tihanyi beszéde után az RMDSZ-ben is mind többen teszik fel a kérdést, hogy nem kellene-e új alapokra helyezni a Szövetség és a mindenkori magyar kormány együttműködését.