Rendőri felügyelet alá helyezték Florian Coldeat, akit az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) korrupcióval, befolyással való üzérkedéssel, zsarolással és pénzmosással vádol. A DNA szerint Coldea 600 ezer eurót kért egy üzletembertől azért, hogy enyhébb büntetést kapjon. A pénzt egy ügyvédi irodán keresztül a Coldea tulajdonában lévő tanácsadói cég kapta volna meg. A kért összegből a vállalkozó 100 ezer eurót ki is fizetett, de ez nem volt elég, mert a megígért felfüggesztett börtönbüntetés helyett négy év letöltendőt kapott. Ekkor fordult a DNA-hoz.
Aki csak egy kicsit is járatos a hazai politikában, erre a hírre egész biztosan felkapta a fejét. Coldea ugyanis nem más, mint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tábornoka, aki a Băsescu-érában és azt követően is hosszú ideig a szolgálat operatív vezetője volt, ami a gyakorlatban teljhatalmat jelentett: a hírszerzés civil vezetőjének és a szolgálatok felügyeletét ellátó parlamenti bizottságnak nem volt rálátásuk az operatív munkára, többen joggal panaszkodtak arra, hogy megszűrt információkat kapnak, közvetlenül nincs lehetőségük betekinteni a megfigyelési dossziékba. A volt államfő mandátumának idején Coldea volt az, aki arra használta az igazságügyet, hogy eltávolítsa a közéletből az elnök politikai riválisait.
Sokatmondó tény, hogy Coldea kollégája, Dumitru Dumbrava – aki maga is vádlott a korrupciós ügyben és szintén rendőrségi felügyelet alatt van – „taktikai mezőnek” minősítette az igazságszolgáltatást, amelyben a szolgálat értelemszerűen érvényesíteni tudja az akaratát. A Băsescu – Coldea – Kövesi tengely több mint tíz éven át bírákat, ügyészeket félemlített meg vagy zárt börtönbe. (Lásd Stan Mustaţă bíró esetét, aki a börtönben halt meg.) Elena Udrea – aki tudott egyet, s mást a párhuzamos állam működéséről – nem véletlenül Coldeat jelölte meg főbűnösként abban, hogy Romániában nem beszélhetünk független igazságszolgáltatásról (pártfogójáról Traian Băsescuról valahogyan megfeledkezett).
Az ügyhöz szorosan kötődik az a körülmény, hogy a DNA egyik ügyésze, Mihaela Iorga-Morar foglalkozik a Coldea-üggyel. Őt szakmailag az egyik legjobban képzett ügyésznek tartják, azonban 2017-ben összetűzésbe került Laura Codruţa Kövesivel, mert nem volt hajlandó felgyorsítani egy politikus ellen a nyomozást, akit többen a miniszterelnöki tisztség várományosának tartottak. Ennek nyomán Kövesi kirúgta a DNA-tól, mi több büntetőeljárást kezdeményezett ellene, a vádat azonban a Legfelsőbb Bíróság ejtette. Idén januárban Alina Gorghiu igazságügyi miniszter javaslatára Klaus Iohannis államfő Mihaela Iorga-Morart visszahelyezte a DNA-hoz, ráadásul osztályvezetői tisztségbe. Neki tehát bizonyára nem rokonszenves Coldea, ugyanakkor tudatában van annak, hogy csakis megalapozottan, bizonyítékok birtokában emelhet vádat ellene.
Az Antena 3 hírtelevízió által idézett politikai kommentátorok, Bogdan Chiriac politikai elemző és Adina Anghelescu oknyomozó újságíró azon a véleményen vannak, hogy a Coldea-ügy túlmutat egy egyszerű korrupciós eseten és a SRI gazdasági tevékenységéről rántja le a leplet. Arról van ugyanis szó, hogy a hírszerző szervek törvényesen működtethetnek gazdasági társaságokat, amelyek az információs asszimmetria okán előnyt élvezhetnek a konkurenciájukkal szemben. Amennyiben a nyomozás erre is fényt derítene, az alapvetően megváltoztathatná a SRI státusát, abban az értelemben, hogy elvesztené a „párhuzamos államban” betöltött vezető szerepét.
A bevezetőben ismertetett hír ebben az összefüggésben válik igazán érdekessé. Mi történik?
- A román igazságszolgáltatás egyik napról a másikra függetlenné vált és megteremti alkotmányos működésének kereteit?
- A szakmai és emberi méltóságában megsértett Mihaela Iorga-Morar bosszújáról van szó, amely mögött azonban nem áll a teljes igazságszolgáltatás és szükségszerűen elbukik, esetleg ő maga is börtönben végzi?
- Vagy az, amit Adrian Severin volt külügyminiszter és volt európai parlamenti képviselő tett közzé az egyik közösségi oldalon: „Amit látunk, az nem a párhuzamos állam felszámolása, hanem csupán a régi gárda rituális kivégzése, amelynek célja, hogy megmutassa az ifjú gárdának, hogy a valódi hatalom máshol van”.
