A világ nagy sporteseményeinek sorából az olimpia mindig is kiemelkedett. A különböző világ- vagy Európa bajnokságokhoz képest az ötkarikás játékoknak mindig is volt egy sajátos történelmi, érzelmi, emberi töltete. Itt nemcsak a sportról van szó, hanem az olimpiai eszméről, szolidaritásról, és igen: szabadságról, egyenlőségről és testvériségről, úgy ahogyan ezt a legutóbbi párizsi játékok megnyitóünnepsége is kifejezte (a széljobb hőbörgése már csak ezért is érthetetlen). Rendkívül aktuális
üzenete volt ez a játékoknak különösen a mostani háborús körülmények közepette.
Eljátszadoztam a gondolattal, hogy vajon milyen üzenete lett volna a megnyitóünnepségnek, ha az olimpiát Budapest rendezhette volna meg, úgy, ahogyan azt az Orbán-kormány szerette volna. A kérdésnek nincs sok értelme, hiszen nem tudhatjuk, de aligha hasonlított volna a párizsira, amely a politika helyett a kultúrára, a hagyomány és a modernitás ötvözésére helyezte a hangsúlyt, és ne felejtsük el megemlíteni, hogy a megnyitóünnepségen a Francia Nemzeti Hangversenyzenekart a
román Cristian Măcelaru vezényelte – ez Budapesten aligha lett volna így.
Mint ismeretes 2017-ben az addig szinte ismeretlen Momentum Mozgalomnak – amely azóta párttá alakult – „pillanatok alatt” sikerült összegyűjtenie 266.151 aláírást a játékok megrendezése ellen. Ez meghátrálásra késztette a kormányt, és Budapest pályázatát visszavonták. Akkoriban a Momentum Mozgalom szóvivője Papp Gergő így összegezte a RADOR Hírügynökségnek, hogy miért nem értettek egyet a budapesti olimpia megrendezésével: „Több okból is. Úgy gondoljuk, hogy Budapest, Magyarország nem áll készen egy olimpia megrendezésére, mert az országban rengeteg a korrupció, az
egészségügyi vagy az oktatási rendszer rossz helyzetben van, és úgy gondoljuk, hogy nem marad pénz ezekre a területekre, ha minden erőforrás az olimpia megrendezésére összpontosul. A másik ok, hogy ez egy gigaberuházás, és egy politikai elit, amelyet senki nem bízott meg egy ilyen felelősség vállalásával, nem dönthet ebben a kérdésben. Sőt, maga Tarlós István [Budapest akkori főpolgármestere sz. m.] is néhány éve még ellene érvelt ennek a kezdeményezésnek. Szerettünk volna országos népszavazást kezdeményezni ebben a kérdésben, de mások már megpróbálták, és a Kúria [a
román Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék magyarországi megfelelője sz. m.] ezt a kezdeményezést elutasította, ezért mi helyi népszavazást kezdeményeztünk”.
A Fidesz és Orbán Viktor kudarcként élték meg az Olimpia-projekt bukását, s a tüske olyannyira ottmaradt bennük, hogy az idei játékok után Gyulai Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy Magyarország százszor jobb olimpiát rendezett volna mint Párizs. A tények ismeretében ez meglehetősen merész állítás.
Elkeseredésre azonban nincs semmi ok, hiszen Budapest 2024-ben mégis rendez Olimpiát. Igaz nem a klasszikus nyári játékokat, hanem sakkolimpiát, amely szeptember 10-én kezdődik és szeptember 23-ig tart. Ez pedig kétségtelenül a ma is világszínvonalú magyar sakkozás elismerése, még akkor is, ha a politika mostohán kezeli ezt a sportágat, és nem neveztek ki kormánybiztost a világ legrangosabb sakkeseményének a megrendezésére.
A Magyar Sakkszövetség honlapja szerint „a 45. Sakkolimpiára legendás játékosok és fiatal reménységek egyaránt érkeznek a világ minden pontjáról. Helyszíne a BOK Csarnok, ahol a verseny mellett egy expó-t is megrendeznek a szervezők. Az expón
megannyi sakkos program kap helyet, amelyek minden korosztály számára lehetőséget adnak arra, hogy közelebb kerülhessenek a sakkhoz. Lehetőség lesz követni az élő közvetítést, amelyet profi kommentátorok tesznek közérthetővé azok számára, akik kevésbé szakavatottak a sakkban, a Magyar Sakk Szövetség szervezésében lesz számos kísérőprogram. Az expó teljes programja ingyenes”.
A Sakkolimpián a magyar színeket olyan kiváló játékosok képviselik mint Rapport Richárd, Lékó Péter, Berkes Ferenc, Gledura Benjámin és Sanan Sjugirov.
Remélhetőleg a sakkolimpia újabb lendületet ad az egyébként is örvendetesen terebélyesedő magyar sakkéletnek.
Romániát a megmérettetésen Dieter Nisipeanu, Constantin Lupulescu, Bogdan Deac, Kirill Shevchenko, Mircea Pârligras és David Gavrilescu képviselik.
