Visszautasította a Központi Választási Iroda (BEC) az Egyesült Jobboldal nevű választási koalíció bejegyzését. Az indoklás szerint azért, mert a szövetség egyik tagpártja, a Népi Mozgalom (PMP) nevében az alapító okiratot Eugen Tomac és Ionuţ Simionca írták alá, holott a párt törvényes képviselője a politikai pértok jegyzéke szerint Cristian Diaconescu, következésképp a megállapodás nem tesz eleget a törvényes követelményeknek.
Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, valamint Ludovic Orban szerint a BEC politikai nyomásra döntött, előbbi szerint egyenesen Klaus Iohannis államfő, Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nicolae Ciucă a Nemzeti Liberális Párt (PNL) állnak a szerintük antidemokratikus határozat mögött, és fogadkoztak, hogy fellebbezéssel élnek, a Legfelsőbb Bíróságon támadják meg a döntést. Marcel Ciolacu újságírói kérdésre reagálva azt mondta, hogy nem
szokta kommentálni a bírósági döntéseket, semmi köze a végzéshez, azt sem tudja hogy hívják az ügyben döntő bírákat, mi több még arról sincs fogalma, hogy milyen indok alapján zárták ki az Egyesült Jobboldalt a választásokról. Ez utóbbi állítása azért különös, mert a Választási Irodában épp a PSD képviselője óvta meg a választási koalíció bejegyzését, persze lehet, hogy Viorel Mocanu, aki foglalkozására nézve ügyvéd és a szociáldemokraták jogi szakértője úgy óvott meg egy készülő határozatot, hogy nem konzultált a főnökével.
Az Egyesült Jobboldal egyébként három pártból áll: a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR), a Népi Mozgalomból (PMP) és a Jobboldal Ereje nevű alakulatból. Ez utóbbi kettőnek abban az esetben, ha külön indulnak, inkább csak elméleti esélye lenne az idén esedékes bármelyik választáson.
Számukra tehát a választási koalíció egyben a lenni vagy nem lenni kérdése is. Újabban az USR sem érzi jól magát, azt követően, hogy a szocdemek és a liberálisok az európai parlamenti választásokon közös listán indulnak, és nagy valószínűséggel közösen támogatnak egy bukaresti főpolgármester-jelöltet, aki hírek szerint a fővárosi egyetemi kórház igazgatója, Cătălin Cîrstoiu lehet.
Ami a politikai beavatkozás vádját illeti, a Központi Választási Irodában a Legfelsőbb Bíróság hét bírája hozza meg a döntéseket, akiket sorshúzással jerlölnek ki erre a feladatra. Nehezen képzelhető el, hogy az elmozdíthatatlansággal rendelkező független bírák többségét dróton lehetne rángatni akár a cotroceni-i, akár a Victoria palotából. A BEC által felhozott indok ugyanakkor igencsak meggyőző, a párttörvény értelmében a politikai alakulatokat az elnök képviseli, illetve az a személy, akit az elnök ezzel írásban megbízott. Minthogy Eugen Tomac és Ionuţ Simionca nem rendelkeztek semmilyen
felhatalmazással, egyértelműnek tetszik, hogy nem képviselhették pártjukat. Mindazonáltal az igazságügy politikai befolyásolásával való vádaskodásnak Romániában hitele van, gondoljunk csak a Traian Băsescu fémjelezte időszakra a bíróságok és a titkosszolgálatok közötti megállapodásokra, független bírók meghurcolására (lásd: Stan Mustaţă volt bíró esetét, aki végül a börtönben halt merg), vagy Mircea Negulescu (Portocală) manipulációira.
A BEC döntésének ugyanakkor van egy másik vetülete is. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság megerősíti az Egyesült Jobboldal kizárását, akkor a két törpepárt aligha éri el a bejutási küszöböt, embereik legfeljebb néhány tanácsosi mandátumot fognak begyűjteni a nagyobb városokban. Szavazataik az európai parlamenti és a törvényhozási választásokon visszakerülnek a kosárba, ahonnan a nagyobb pártoknak újraosztják őket. Ez pedig kétségtelenül a kormánykoalíciónak, illetve a Románok Egyesüléséért Pártnak, az AUR-nak kedvez. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a választók, akik esélytelennek érzik a szívükhöz legközelebb eső pártokat, vagy távol maradnak az urnáktól, vagy
az esélyesek közül a számukra még elfogadhatóra szavaznak (a kisebbik rosszat választják). Kérdés: utóbbiak a szélsőjobb AUR, vagy a mérsékelt középerő irányába (PSD-PNL) tájékozódnak-e?
Rovat: VÉLEM ÉN