Mint ismeretes, a november 24-ei választás után két jelölt is az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve az elnökválasztás első fordulójának megismétlését, arra hivatkozva, hogy olyan mértékű csalást tapasztaltak, amely befolyásolta a jelöltek támogatottsági sorrendjének a kialakulását. A részletes indokok között szerepelt az, hogy az egyik jelölt kampányának tisztázatlan az anyagi háttere, továbbá pedig az, hogy egy másik jelölt automatikusan megkapta volna azokat a szavazatokat, amelyeket egy időközben visszalépett politikusra adtak le.
Azt azonban a választásokat megóvó egyik jelölt sem kifogásolta, amit a Legfelsőbb Védelmi Tanács állapított meg, nevezetesen, hogy az egyik jelöltet a TikTok közösségi oldal hozta helyzetbe, oly módon, hogy politikai hirdetéseinek közreadásakor nem jelezte: reklámról van szó, ugyanakkor az illető ellenjelöltjeinek a hirdetéseit a rendszer algoritmusa megszűrte. Magyarán: a kínai tulajdonban lévő Tik-Tok közösségi oldal beavatkozott a romániai elnökválasztás első fordulójába és torzította annak eredményét, s ez befolyásolhatta azt, hogy kik jutottak be a mindent eldöntő második fordulóba.
Az Alkotmánybíróság elrendelte a szavazatok újraszámolását, azonban ennél két sokkal fontosabb elméleti kérdésre is választ kell adnia, amelyekre a Transtelexen megjelent nyilatkozatában Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke is felhívta a figyelmet. Az egyik az, hogy lehet-e az Alkotmánybíróságnak aktív szerepe, azaz foglalkozhat-e olyan érvek figyelembevételével, amelyekkel az óvásokat benyújtók nem keresték meg? Ők ugyanis nem sérelmezték a TikTok közösségi oldal beavatkozását a választásokba. Ezt a Legfelsőbb Védelmi Tanács kifogásolta, amelyik azonban nem óvta meg az elnökválasztás első fordulójának alkotmányosságát. A kézenfekvő választ a Polgári Eljárási Törvénykönyv 22-es cikkelye adja meg, amelyik a következőket mondja ki: „A bíró kötelessége, hogy a tényállás megállapítása és a jog helyes alkalmazása alapján minden törvényes eszközzel törekedjen arra, hogy a megalapozott és jogszerű ítélet meghozatala érdekében az igazság kiderítése során a tévedés minden lehetőségét elkerülje. E célból a bíró a felek által hivatkozott ténybeli és jogi kérdésekre vonatkozóan jogosult arra, hogy a felektől szóbeli vagy írásos magyarázatot kérjen, a felek elé terjesszen bármely ténybeli vagy jogi kérdést, még akkor is, ha az a keresetlevélben vagy a védekezésben nem szerepel, elrendelje az általa szükségesnek tartott bizonyításfelvételt, és megtegye a törvény által előírt egyéb intézkedéseket, még akkor is, ha a felek ellenzik azokat”. Igen ám, csakhogy az Alkotmánybíróság nem része az igazságügyi rendszernek, a testület működését szabályozó 1992/47-es törvényben pedig nem találunk hasonló rendelkezést. Kérdés, hogy a már hivatkozott jogszabály mutatis mutandis alkalmazható-e az Alkotmánybíróság gyakorlatára?
A második kérdés az, hogy mi tekinthető olyan választási csalásnak, amely befolyásolja az voks eredményét? A Románia elnökének megválasztásáról szóló 2004/370. törvény 52-ik cikkelyének első bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság megsemmisíti a választásokat, ha a szavazás és az eredmények megállapítása olyan csalással történt, amely alkalmas arra, hogy megváltoztassa a mandátum odaítélését, vagy adott esetben a második választási fordulóban részt vehető jelöltek sorrendjét.
A szövegből számomra egyértelműnek tűnik, hogy a választási csalás fogalmán nemcsak a szavazócédulák vagy a választási jegyzőkönyvek meghamisítását kell érteni, hanem az állampolgárok visszaélésszerű, vagy törvénytelen befolyásolását, ami már a választási kampány idején megtörténhet. Ezzel az értelmezéssel cseng egybe a kérdés nemzetközi elbírálása is. Történetesen többször is tagja voltam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választásokat megfigyelő csoportjának Moldova Köztársaságban és Koszovóban. Ezek két részre oszlottak. Voltak az úgynevezett „hosszútávú megfigyelők” (long-terme observer), akik már hónapokkal a választások napja előtt az országba érkeztek és ellenőrizték azt, hogy a pártok betartják-e a kampánycsendet, a közszolgálati média pártatlanul viszonyul-e a választásokhoz, a kormány tiszteletben tartja-e a pártok és a jelöltek esélyegyenlőségére vonatkozó előírásokat, stb. Például a 2020-as fehéroroszországi választásokat nemcsak azért nem tartják demokratikusnak, mert vélhetően fizikailag is beavatkoztak az eredmények kialakításába, hanem azért is, mert a média egyoldalúan tájékoztatott, az ellenzéki jelölteket megfélemlítették stb.
Hétfőn tehát az Alkotmánybíróság precedensértékű döntést hoz. Nagyon nagy a taláros testület felelőssége, hiszen az ő határozatuk megfellebbezhetetlen. Jogszerűtlen döntés esetén fennáll a veszélye az alkotmánybírósági diktatúrának, viszont ha nem tesz eleget azon kötelességének, hogy garantálja az alaptörvény betűjének és szellemének a betartását, akkor diktatúrát szabadíthat az országra.
