1987-ben ismertem meg Ágoston Hugót. Egy ismerősöm, név szerint Bodor Tamás mutatott be neki, aki a Scînteia-házban dolgozott. Én ifjúmunkás voltam, ő pedig a hetes. Akkor még nem sejtettem (dehogynem), hogy a szabad sajtó és a felelős újságírás ügynöke.
A Hét című – mint neve is mutatja – hetilap hasábjain rendszeresen számolt be a rothadó nyugati tudomány eredményeiről, amelyeket – mellőzve a pártos, ideológiai helyzetértékelést – objektíven, néha kimondottan kedvező színben mutatott be a gyanútlan (pontosabban már akkor is gyanús) olvasóknak. Nekem akkor tűnt fel először, hogy az A Hét akkoriban a szocialista rend közvetett bomlasztásában jeleskedett. (Apám előfizetője volt ugyan, de csak azért, hogy megbizonyosodhasson ezen feltételezésem helyességéről.)
Nem ismertem Ágostonnál derűsebb, szelídebb, bölcsebb, humorosabb szerkesztőt, de amint az később kiderült, ezen kvalitásait arra használta fel, hogy minél hatékonyabb legyen a kiegyensúlyozott, minőségi lapszerkesztésben. Ebben rendkívüli képességekkel rendelkezett, amint erről bárki megbizonyosodhat, ha fellapozza az Arcanumon a Krónika, majd a Maszol (leánykori nevén Új Magyar Szó, anyja neve: Előre) azon példányait, amelyek szerkesztésében még Ágoston Hugó garázdálkodott.
Nem beszéltem a véleményszabadság, a pluralista lapszerkesztés iránti rendkívül határozott elkötelezettségéről. Ebben odáig ment, hogy az övével homlokegyenest ellenkező véleményeknek is teret adott lapjaiban, amennyiben azokat szerzője érvekkel támasztotta alá.
Ekkor már világos volt számomra, hogy Ágoston Hugó semmilyen politikai önkénynek nem lesz a kiszolgálója. Azt azért még én sem gondoltam róla, hogy amikor a NER – nagyon helyesen – bedarálta a Népszabadságot, tüntetést fog szervezni Magyarország bukaresti nagykövetsége előtt. Ekkor mutatta ki igazán a foga fehérjét, de a rendszer ekkor még türelmes volt vele szemben.
Azonban mindennek van egy határa. Az azért már mégiscsak tűrhetetlenné vált amikor Ágoston a Maszolban már a kedves vezető döntéseit is bírálta, valamint helyt adott cinkosai ilyen jellegű cikkeinek. Ekkor a magyaremberek alapvető érdeke az volt, hogy eltávolítsák a Maszol véleményrovatának vezetői tisztségéből, ami 2016 végén meg is történt. Ma már azt mondom: nem kellett volna. Ugyanis ez az elvetemült, a szakmaiság, becsületesség, szabad és korrekt újságírás megszállottja 2020. október 23-án, az egykori A Hét megjelenésének ötvenedik évfordulóján elindította az Új Hét nevű internetes lapot, amely minden tekintetben megfelel elveinek.
A Transtelex mellett ma az Új Hét a független, kritikus erdélyi magyar értelmiség fóruma. Ezen a portálon Ágoston nemcsak saját kiváló esszéit publikálja, de nem átallja bűntársainak véleményanyagait is közölni. Ezek neveit terjedelmi okok miatt nem közöljük, de tuggyukkik.
Az Új Hét című internetes újságot nevezett Ágoston Hugó egyetlen lej ellenszolgáltatás nélkül, folyamatosan, vasár- és ünnepnapokon is megjelenteti, fáradhatatlanul, minden nap késő éjszakáig dolgozik
Ez az elvetemült, szabad, művelt és velejéig becsületes újságíró május 20-án töltötte be 80-ik életévét.
És nem nyugszik…
A szerkesztő megjegyzése
A szerzőnek: nyilvános feljelentését nyugtáztuk. A jövő gyanúsítgatói számára gondosan iktattuk (19440520 számon), bármikor rendelkezésre bocsátjuk. Szolgálatunk (szerkesztőségünk) tud nevezett Á. H. további éber feljelentőiről, azokat is köszönettel listázzuk.
Érdemben egyetlen kiigazítás: az említett tüntetés a bukaresti magyar követség előtt nem a Népszabadság felszámolása (2016) után volt, hanem közvetlenül a magyar Médiatörvény elfogadása, az orbáni önkényuralom kezdete előtt, 2011. március 15-én. Ez így természetesen önfeljelentés, ami ráadásul felesleges, hiszen igazi – bár átmenetileg bukaresti – bal-jobb-bal-jobb… stb. magyar hazafiak real time-ban már akkor közvetítettek a megmozdulásról.
Emlékeztető a szerzőnek: a krumpligulyást szeretjük.
