Az országos átlagkeresetet meghaladó bérezés jár a pedagógusoknak Albániában, Bulgáriában és Romániában is, Magyarországon azonban nem haladják meg a tanári fizetések az átlagkereset szintjét. Bukarestben tartotta ülését az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottsága (ETUCE) és az Oktatási Munkáltatók Európai Szövetsége.
Egyebek mellett ez is kiderült az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottsága (ETUCE) és az Oktatási Munkáltatók Európai Szövetsége kedden zárult ülésén, amit Bukarestben tartottak. Albániában az országos átlagkereset 110 százalékát, Romániában 120 százalékát, Bulgáriában 130 százalékát keresik a tanárok, ugyanez az arány Magyarországon 90 százalék.
A bukaresti eseményen részt vett a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás is, aki a Népszavának elmondta: elszomorítónak találta a magyarországi adatokat. Bár számos országban komoly tanárhiány van, Magyarországon az egyik legaggasztóbb a helyzet.
A fiatal, pályakezdő tanárok arányát tekintve például a negyedik legrosszabb helyen állunk az uniós országok között.
A PSZ alelnöke ezért arról is próbálta meggyőzni a konferencia résztvevőit, hogy szükség lenne az oktatásban a diplomás minimálbér bevezetésére. Ha ezt uniós szinten elfogadnák, elkerülhető lenne az a megalázó magyarországi helyzet is, hogy a pályakezdő pedagógusok bérét ki kell egészíteni a garantált bérminimumra (ez 2022-től bruttó 260 ezer forint), vagyis a bértábla szerint egy fiatal pedagógus – kiegészítés nélkül – annyit sem keresne, mint egy szakmunkás, miközben hosszú éveket töltött tanulással. Totyik Tamás szerint szükség van arra is, hogy a pedagógusok fizetése értékálló legyen, ne kelljen évről évre az infláció miatt korrigálni.
A tanácskozáson az is elhangzott, hogy számos országban állandó stressznek vannak kitéve a pedagógusok és az oktatásban dolgozók, sokaknak a koronavírus-járvány és a hirtelen bevezetett távoktatás is jelentős megterhelést jelentett. Az EUTCE ezért kezdeményezni fogja, hogy a pedagógusok mentális egészségének megőrzésére, a kiégés megelőzésére külön uniós forrásokat kelljen biztosítani, ezzel együtt a munkaterheket is csökkenteni kell.
A konferencián szóba került az oktatás és a tanárok magyarországi helyzete is, például az, hogy a közoktatásért mostantól belügyminiszterként egy volt rendőrfőkapitány, Pintér Sándor a felelős – ilyenre még nem volt példa Európában. Kitértek arra is, hogy Novák Katalin államfő a minap a szakszervezetek kérése ellenére, szó nélkül aláírta azt a kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely ellehetetleníti a valódi, érezhető sztrájkot az oktatási intézményekben, a tanárokat pedig a “munkabeszüntetés” ideje alatt is munkára kötelezi.
Az ETUCE képviselői jelezték, támogatják a magyar tanári érdekképviseletek lépését, vagyis hogy a sztrájk korlátozása miatt alkotmányjogi panaszt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz. Ha a magyarországi jogi fórumokon nem tudnak eredményt elérni, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is kiállnak majd a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mellett.
Korábbi
Novák Katalin hűséges maradt az Orbán-kormányhoz, aláírta a tanársztrájk korlátozását
Kiakadtak a tűzoltók és a tanárok, Parragh László távozását követelik a sértő megjegyzés miatt
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. május 31-én.
