BABEL – E kézenfekvően jelképes címen jelenik meg a Fordítók Nemzetközi Szövetségének – nyilván soknyelvű – folyóirata, mely mindenegy számával, ha nem egyéb, a szakemberek figyelmét igyekszik fölhívni az újabb nyelvromlási veszélyekre. A fordítók megkülönböztetett felelőssége a nyelvvédelemben nyilvánvaló. Mint a szellemi értékcsere vevő-adó állomásai, a fordítók műszerein múlik a csere színvonala; pontatlanságuk vagy pontosságuk, érzékenységük vagy bárdolatlanságuk, árnyalatgazdagságuk vagy nyelvi képzelőerejük bágyadtsága a befogadó nyelvre meghatározó hatású. Nálunk azonban a fordítás még jószerint egyet jelent a szépirodalmi műfordítással, mindenekelőtt a költői műfordítással.
Az irodalom szerepét a nyelvek életében nem én fogom itt fölfedezni, annyit azonban már nyugodtabb lelkiismerettel jegyzek ide, még ha nem is fölfedezésként: nemcsak irodalmában él a nyelv, következésképp nemcsak az irodalmi műfordítás nyelvártalmi-nyelvvédelmi, gazdagító-szegényitő szerepe az első számú gondunk. Mert gondoljuk csak el, mekkora szerepe van a hihetetlenül megsokasodó nemzetközi találkozók tolmácsainak, a világméretű turisztikai ipart kiszolgáló idegenvezetőknek, és mennyi szaknyelvi terület tüzetes ismeretét igényli e szerep betöltése, többek között a jogit, közigazgatásit, közgazdaságit! De mindenekelőtt ott vannak a tudományos-műszaki forradalom fordítási gondjai. Az újuló vagy új tudományágak és iparágak műszaki terminológiája nem csupán a szűkebb szakma kérdése, hiszen a kifejezések egy része átkerül a köznyelvbe, irodalmi nyelvbe, s egyáltalán nem mindegy, miféle szerzeményekkel vagy saját fiókákkal gyarapul a nyelv. Az információrobbanásban persze a legkényelmesebb egyszerűen átvenni az úttörő tudományág illetőség szerinti anyanyelvének szakkifejezéseit. A Babel (s ekként a Fordítók Nemzetközi Szövetsége) természetesen nem ért egyet ezzel a „nyelvi kölcsönnel”. Ez évi 2. számában hosszú szószedetet közöl (valóságos kis szótárt) az angol–amerikai elektromos mérőszerkezet-ipari szakkifejezések francia megfelelőiről.
TRADUIRE – E szerényebb s tárgyszerű címet viseli a Francia Fordítók Társaságának a folyóirata. Mintegy a Babelben közölt szószedet folytatásaként olvashatjuk legfrissebb számában az angol–amerikai űrtudományi szakkifejezések francia megfelelőinek lajstromát. Találunk benne cikket továbbá a már meghonosodott francia szakkifejezések rossz, ügyetlen és pontatlan használatáról is.
Hasonló tárgyú írásokat évek óta közöl az NSZK-beli Fordítók Társaságának havonta megjelenő kis füzete is, az Übersetzer. Tudunk a francia, sőt az angol Nyelvvédelmi Bizottság munkájáról. És talán fölösleges hangsúlyozni e lapok, társaságok és bizottságok lelkes igyekvésének jelentőségét. Érzésem szerint a nyelvvédelem a természetvédelem szerves része, hiszen a nyelv, amit beszélünk, amit beszélnek körülöttünk, legalább olyan környezetalakító tényező, mint a természet. A nyelvártalom persze a szellemi s nem a fizikai integritásunkat kezdi ki, de az ártalmak végül is közös erővel teszik próbára az emberi személyiséget.
Ha okkal gondunk az ember környezetében megőrizni az egészségi-idegi egyensúlyát meghatározó természetet, éppoly gondunk kell hogy legyen nyelvi környezetében is megőrizni a gondolkodásának tisztaságát, folyamatosságát, árnyaltságát meghatározó nyelvi valóságot is. A maga természetességében nevén nevezhető világban az ember honosságát kevesebb ártalom érheti. De vajon a mi szakembereinknek – nyelvészeknek, műszakiaknak – mi a véleményük minderről?
Megjelent A Hét V. évfolyama 28. számában, 1974. július 12-én.