Tudjuk, persze, a fő indok Putyin kérlelhetetlen harca a nácizmus ellen. Főleg az ukrajnai nácizmus ellen, de nyilván nem tetszik neki a kelet-európai nácizmus sem (kivéve a magyart, mondjuk).
De mi van, ha nem csak az orosz katonák harácsolnak Ukrajnában, hanem magának Oroszországnak is az a balsaja célja? Mint általában a háborúk esetében. Hiszen az uralkodókat a vallási célok mögött még a kereszteshadjáratok idején is mindenekfölött a hódítás, a zsákmányszerzés vágya hajtotta.
Ukrajnában katonák százezrei halnak meg mindkét oldalon, iszonyú tragédiák sújtanak milliónyi embert (az oroszoknak szurkolók végtelen örömére, hiszen az ő oldalukon az Igazság) – de valójában miért is?
Nézzük meg ezt abban az összefüggésben, amit ma, március 15-én Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke mondott Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Tanács februári értekezlete eredményeit összegző, valamint a március végére tervezett EU-csúcs előkészítését szolgáló vitáján: az ukrajnai háború gazdasági következményei ráirányítják a figyelmet az európai gazdaság versenyképességének hosszú- és rövidtávú helyzetére; a háború egy évvel ezelőtti megkezdése óta az európai gazdaság helyzete romlott, az amerikai gazdaság teljesítménye azonban megháromszorozódott.
Előtte a vitán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: tervekre van szükség az unió függőségének csökkentésére a tiszta technológiai iparban szükséges nyersanyagimport területén. Nyersanyagokra van szükség a telefonokban, az elektromos járművekben, a chipekben, az akkumulátorokban, a napelemekben és szélturbinákban. Az EU a ritkaföldfémek 98 százalékát és a magnézium 93 százalékát Kínából kapja, ezért – mint fogalmazott – „több ércet és ásványt szeretnénk kitermelni itt, az Európai Unióban. Feldolgozó kapacitásainkat az éves fogyasztás legalább 40 százalékára akarjuk növelni”. Szép terv, fontos terv.
Hogy mi köze van mindennek Ukrajnához? Lássuk csak.
A Washington Post már tavaly augusztusban arról írt egy riportban, hogyan veszi el Oroszország az ukrán gazdaság építőköveit, természeti erőforrásait. Fél év alatt Oroszországnak sikerült kiterjesztenie ellenőrzését Európa ásványi anyagokban leggazdagabb vidékei felett. Ukrajnában találhatók a világ legnagyobb titán- és vasérckészletei, kiaknázatlan lítiummezők és hatalmas szénlelőhelyek. Ezek együttesen több ezermilliárd dollárt rejtenek. Ha a Kremlnek sikerül annektálnia az általa elfoglalt ukrán területet – ahogy a WP szerint az amerikai tisztségviselők vélik, hogy a következő hónapokban erre törekedni is fognak –, Kijev végleg elveszítheti a hozzáférést lelőhelyeinek csaknem kétharmadához. Ukrajna számtalan más tartalékot is elveszítene, beleértve a földgáz-, olaj- és ritkaföldfém-ásványokat – amelyek nélkülözhetetlenek bizonyos csúcstechnológiai alkatrészekhez –, ami megnehezítheti Nyugat-Európa számára, hogy kiváltsa az Oroszországból és Kínából származó importot.
Mint nyersanyagtermelő országban, a 120 leggyakrabban használt ásványi anyagból és fémből 117 megtalálható itt, és Ukrajna a fosszilis tüzelőanyagok egyik fő forrása. (A hivatalos weboldalakon már nem jelzik e lelőhelyek földrajzi elhelyezkedését, az ukrán kormány a tavasz elején nemzetbiztonsági okokból eltávolította őket.)
A SecDev geopolitikai kockázatokkal foglalkozó kanadai cég elemzése szerint Ukrajna legalább 12,4 billió dollár értékű energetikai lelőhelyei, fém- és ásványkincsei álltak fél évvel ezelőtt orosz ellenőrzés alatt. Az ország szénlelőhelyeinek 63 százaléka mellett Moszkva az olajlelőhelyek 11 százalékát, a földgázlelőhelyek 20 százalékát, a fémek 42 százalékát, valamint a ritkaföldfém- és más kritikus ásványi anyagok – köztük a lítium – lelőhelyeinek 33 százalékát foglalta le.
„A lítium és a kobalt kulcsfontosságú nyersanyagok az akkumulátorcellák gyártásához, például az elektromos járművekhez. A globális kereslet óriási, és egyre magasabbra hajtja az árakat. A magas energiaárak mellett az emelkedő nyersanyagárak is komoly terhet jelentenek” – magyarázta egy független szakember. És ez csak egy példa. Felmérhetetlen gazdasági következményekkel járna Ukrajnában akár egy mostani status quo.
