A két nagy tömb számára a mozgósítás az egyik legfontosabb kérdés október 23-án – véli a lapunknak nyilatkozó elemző. Magyarországon a nemzeti ünnepek nem összekötik, hanem még inkább szétválasztják a más-más politikai térfélen állókat.
Orbán Viktor miniszterelnök zárt helyen, a Millenárison, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Tisza szimbolikus budapesti közterületeken emlékezik meg holnap 1956-ról a forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján. A nemzeti ünnepre a kisebb parlamenti pártok is nyilvános eseményekkel készülnek, kivéve az LMP-t, mely Facebook-videóban ünnepli október 23-át.
– Nem újdonság, hogy minden párt külön emlékezik meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, hiszen a rendszerváltás óta ez a jellemző – mondta a Népszavának Nagy Attila Tibor politikai elemző. – Idehaza a nemzeti ünnepek nem összekötik, hanem még inkább szétválasztják a más-más politikai térfélen állókat, legalábbis azokat bizonyosan, akik érdeklődnek a közélet iránt és elkötelezettek valamelyik oldal irányában. Ebből fakadóan a nemzeti ünnepekre szervezett rendezvények egyfajta versenyt is jelentenek, ki tud több szimpatizánst mozgósítani. A politikai elemző szerint az idei október 23. újdonságát a Tisza Párt megjelenése adja, ugyanis a közvéleménykutatók szerint a kormánypártokat mind inkább megközelítő formáció ezen a néven, ebben a szervezeti formában először lép be a versengésbe. Március 15-én az Andrássy úton Magyar Péter még szólóban – és néhány támogatójával – lépett fel, vagyis nem állt mögötte valódi politikai szervezet.
IDEA: 39 százalékon a Fidesz, 37-en a Tisza – Magyar Péterék pártja már a Fidesz nyakában liheg, miközben négy parlamenti párt is 0 százalékon áll – derül ki az…
– Ebből a szempontból ez lesz az első „hivatalos” versenye az Orbán Viktor által összehívottakkal – jegyezte meg Nagy Attila Tibor –, és aki nagyobb tömeget tud mozgósítani, ezt a versenyszakaszt megnyeri.
A kormánypártok hívei október 23-án délelőtt 11 órától a Millenárison hallgathatják meg a kormányfőt, aki az elmúlt években rendre vidéken ünnepelt az 1956-os forradalom évfordulóján: tavaly Veszprémben, egy évvel azelőtt pedig Zalaegerszegen mondott beszédet, azzal az indokkal, hogy „hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló főváros forradalmának látja”. Az idén aztán a miniszterelnök visszatér Budapestre, és a politikai elemző szerint a helyszínválasztás tudatos, hiszen a létesítmény az első Orbán-kormány, vagyis tulajdonképpen a Fidesz egyik szimbóluma. Felvetésünkre, hogy a hely befogadóképessége egyfajta tömegkorlátot is jelent, ami remek hivatkozási alap lehet utólagosan az esetlegesen elveszített „számháborúra”, Nagy Attila Tibor úgy reagált: mivel parlamenti választásokat elvileg csak 2026 tavaszán tartanak legközelebb idehaza, ennek a mostani sikernek azért nem lesz túl nagy jelentősége, inkább csak pillanatnyi marketingértéke. (A napokban kiderült, hogy a rendezvényre például vízügyi dolgozókat és tűzoltókat is meghívtak családjukkal együtt. Az a korábbi években sem volt ritka, hogy szervezett buszoztatással gondoskodtak jó előre az „érdeklődőkről a fideszes rendezvényeken).
A Fidesz-KDNP-hez hasonlóan nem kevésbé szimbolikus helyszíneket választott a megemlékezésre a Tisza Párt: Magyar Péter és hívei a Bem téren találkoznak, majd onnan vonulnak át a Széna térre, ahol fél öttől folytatódik a megemlékezés.
– Egyértelmű, hogy a helyszínválasztással a Tisza Párt jelezni akarja, ő az igazi örököse ’56 szellemiségének és értékeinek, egyúttal szembeállítja magát Orbán Balázsnak, a kormányfő politikai igazgatójának elhíresült beszédével, amelyre vélhetően a megemlékezésen is hangsúlyosan kitérnek majd – mondta Nagy Attila Tibor. (Orbán Balázs lényegében az 1956-os eseményekkel indokolta, hogy Magyarország miért nem védekezne Ukrajna helyében egy orosz katonai agresszióval szemben).
Publicus: Még a fideszesek relatív többsége sem tartja elfogadhatónak Orbán Balázs 1956-ra vonatkozó szavait – Többen vannak, akik azt gondolják, a Fidesz álláspontja…
Két súlyos állítást is tett Orbán Balázs, de csak az egyikért kért bocsánatot – Azt fenntartják, hogy a megtámadott Ukrajna elnöke „felelőtlenül” belevitte…
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a többi parlamenti párt nem is álmodozhat róla, hogy tömegeket mozgósítson, éppen ezért a politikai elemző szerint kockázatot vállalnak a nyílt rendezvényekkel. Kivéve az LMP-t, melynek sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy csak videóban ünnepel a legnagyobb közösségi portálon.
A Momentum fáklyás megemlékezést tart a Magyar Rádió épületénél október 23-án este fél nyolctól, 19 óra 56 perckor pedig egy perces csenddel emlékeznek a forradalom hőseire és áldozataira.
A Demokratikus Koalíció az 56-osok terén tartja délelőtt 11 órakor a megemlékezését, melyen Gyurcsány Ferenc tart majd beszédet, a Jobbik a Mansfeld Péter parkban délelőtt 10 órakor ünnepel, az eseményen Adorján Béla pártelnök és Brenner Koloman elnökhelyettes szól az egybegyűltekhez. A Párbeszéd az első szabadon választott köztársasági elnök, Göncz Árpád sírjánál, az óbudai temetőben emlékezik meg nemcsak az 56-os forradalomról, hanem a köztársaság kikiáltásának 35. évfordulójáról is. Az MSZP a hagyományoknak megfelelően, ahogyan évtizedek óta, úgy az idén is október 22-én este, Kaposváron, Nagy Imre szülővárosában a mártír miniszterelnök szülőházánál, majd szobránál tart megemlékezést, míg egy nappal később Budapesten Nagy Imre-szobrát koszorúzza meg a pártvezetés. A Mi Hazánk a nemzeti összefogás seregszemléjét hirdette meg az ünnepre a XII. kerületi Turul-szoborhoz, ahol délután 3 órától „17 hazafias szervezet eddig nem látott összefogásával” – a hazai szélsőjobb szinte minden szervezete képviselteti magát a Betyárseregtől a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmon, a Légió Hungárián, a Magyar Önvédelmi Mozgalmon át a Vitézi Rendig – tartanak erődemonstrációt hagyományőrző ágyútűzzel és sólyomröptetéssel a sok vitát kiváltott szobor „védelmében”.
– A DK és a Mi Hazánk kivételével a többi párt komoly kockázatot vállal, hiszen nincsenek abban a helyzetben, hogy komolyan vehető tömegeket tudjanak megszólítani a rendezvényeikre – magyarázta Nagy Attila Tibor. – Ebből a szempontból az MSZP szerencsés helyzetben van, hiszen hagyományosan nem a fővárosban, s nem a forradalom napján ünnepel, így nem kell beszállniuk a számháborúba. A Mi Hazánk az ünnep és a turulszobor védelme összekötésével okosan megszólította a többi szélsőséges formációt, s így jól jöhet ki a nagyjából hasonló támogatottságúnak mért DK-val szembeni létszámversenyből. Ráadásul nem is róható fel nekik, hogy aktuálpolitikát visznek az ünnepbe, hiszen ezt az elmúlt harminc évben már minden párt megtette, sőt az elmúlt években már elképzelhetetlen ezek nélkül egy-egy nemzeti ünnep.
„A Tisza Párt helyszínválasztása is biztonsági játék”
– Nincs különösebb oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal ismét Budapesten ünnepel október 23-án – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. – A kormányfő az elmúlt években vidéki megemlékezéseken vett részt, s ezzel jelezte, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei, hősei, mártírjai nemcsak a fővároshoz köthetőek, ahogyan más nemzeti ünnepeken is vidéken mondott beszédet.
A politikai elemző szerint a Millenáris, mint helyszín jó választás a kormánypártok részéről, hiszen köthető a Fideszhez, könnyen megközelíthető, emellett a szomszédságában szimbolikus 56-os helyszín található. Felvetésünkre, hogy a befogadóképessége viszont korlátozott, azaz könnyen előfordulhat, hogy a Tisza Párt közterületekre szervezett rendezvényén többen lesznek, Kiszelly Zoltán úgy reagált: a számháború mindig a kihívónak, jelen esetben a Tisza Pártnak fontos, Orbán Viktor megteheti, hogy a mondanivalójára koncentráljon, ne a hallgatóság létszáma érdekelje. Ezzel szemben a Magyar Péteréknek elsődleges érdeke a minél nagyobb részvétel, s csak másodlagos, miről beszél majd a Tisza elnöke. Akinek azt kell megmutatnia, hogy egyértelműen ők az ellenzék vezető ereje, valósak az adatok, melyeket a közvélemény-kutatók velük kapcsolatban mérnek, a mind nagyobb tömeggel pedig a kisebb ellenzéki pártok szavazóit is megpróbálják megszólítani.
Magyar Péterék ideiglenes jelképnek az ’56-os lyukas zászlót választották | Fotó: Huszár Dávid | Forrás: Népszava
– Azért a Tisza helyszín választása is biztonsági játék, hiszen nem nagy, nyílt közterületre hívja a szimpatizánsait, hanem olyan helyszínekre, ahol egy közepes tömeg is nagynak látszódhat – tette hozzá a Századvég elemzője, aki szerint a várható számháború egy pillanatfelvétel lesz csak, abból hosszabb távra, főként a 2026-os parlamenti választásokra semmilyen következtetést nem lehet levonni.
A kisebb parlamenti pártok rendezvényeit Kiszelly Zoltán jó ötletnek tartotta, hiszen a formációk meg tudják mutatni a választóknak, léteznek, ráadásul nem szakítanak a hagyományokkal, hiszen korábban is tartottak 56-os megemlékezéseket. – Ezek az ünnepségek nem is a teljes választói körhöz, sokkal inkább a elkötelezett szimpatizánsoknak szólnak – tette hozzá. Közösségformáló üzenetet hordoznak azok felé, akik aztán a kampányban segítik a munkájukat. Természetesen – fogalmazott Kiszelly – a részvételi számháborúba nem tudnak benevezni, de legalább életjelet adnak magukról. Kifejezetten ügyes húzás a Mi Hazánk részéről, hogy az 56-os megemlékezést összekötik egy másik szimbolikus üggyel, a XII. kerületi turulszoboréval, mivel így nemcsak a párt szimpatizánsait, hanem a teljes radikális jobboldalt meg tudták szólítani, s velük vélhetően nagyobb erőt is tudnak majd felmutatni. Korábban, még a jobbközépre tolódása előtt a Jobbik is megpróbálta becsatornázni magához ezeket a mozgalmakat, most a Mi Hazánk tesz kísérletet egyfajta radikális „néppártosodásra”.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2024. október 22-én.