A Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat cikke 2025. március 15-én.
A Magyar Nemzetiszocialista Mozgalom napilapjának, a Magyarságnak az 1942. július 31-i lapszáma közölte a napilap nagyváradi tudósítójának részletes beszámolóját Szálasi Ferencnek, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének Nagyváradon tartott beszédéről.
A nyilas pártvezető beszéde a zsidókérdést is érintette.
A tudósítás szerint Szálasi Ferenc a következőket mondta: „Beszéde végén a zsidókérdést egy viccel intézte el, amely szerint ha egy háziasszony a lakását ciánoztatja, nem fogja megkérdezni a poloskákat, hogy ’te megcsíptél-e, te nem’, hanem elpusztítja az egészet. Ez a része a beszédének nagy tetszést váltott ki.”[1]
Szálasi Ferenc poloska-metaforája dehumanizálta, emberi mivoltuktól fosztotta meg, személytelenítette a zsidókat. Ráadásul abban az évben, amikor a wannseei konferencián a náci Németország eltökélte magát az Endlösung, azaz a zsidókérdés „végső megoldása” mellett.
A kortárs jogirodalom az általános értelemben vett dehumanizálás jelenségét az emberi méltóság sérelmével, semmibe vételével hozza összefüggésbe:
„A dehumanizáló szabály, az ember ember voltának kétségbe vonása nyilvánvaló, hogy az emberi méltóság súlyos sérelmével jár. A népirtással foglalkozó irodalom egy része azt állítja, hogy a népirtás egyik előfeltétele az áldozatok dehumanizálása, azaz emberi lényük kétségbevonása majd megtagadása. Tipikus formája ennek az ellenfél állatként való megnevezése. A következtetés adódik: mivel az ellenfelek nem emberek, bármit meg lehet velük tenni.”[2]
Nem árt, ha ezt valamennyien jól megjegyezzük!
Jegyzetek
[1] Magyarság, 1942. július 31. p. 5.
[2] Balog Zsolt: Az emberi méltóság: jogi absztrakció vagy alanyi jog. Iustum Aequum Salutare, 2010/4. szám. p. 40.
