Képernyőfelvétel: Служба безпеки України / Youtube
Borzasztóan kényes ügy, bár valódi bizonyítékokat még nem láttunk – így összegzett lapunk kérdésére Kis-Benedek József, akit az Ukrajnában leleplezett, állítólagos magyar kémekről kérdeztünk.
Mint a Magyar Hang is beszámolt róla, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) pénteken bejelentette: magyar kémhálózatot lepleztek le, amely fizetségéért Kárpátalja ukrán rendvédelmi erőiről, a légelhárító rendszerek pontos adatairól gyűjtött adatokat a magyar katonai hírszerzésnek. A lebuktatott ügynökök állítólagosan arra is kíváncsiak voltak, hogyan fogadnának a kárpátaljaiak egy (részben) magyar katonai békefenntartó kontingenst.
Az egykori katonai hírszerző Kis-Benedek József szerint megszokott dolog, hogy a szomszédos országok megfigyelik egymás haderejét, ütőképesebb fegyverrendszereit, különösen akkor, ha az a szomszéd épp háborúban áll valakivel.Ha valóban magyaroknak dolgozó ügynököket buktattak le, akkor most is erről lehetett szó – véli a szakértő, aki szerint a malőrt a politika tette igazán hangsúlyossá. „A magyar-ukrán kormányzati kapcsolatok mélyponton vannak, Kijevet komolyan bosszanthatja az Orbán-kormány Ukrajna-ellenes propagandája. Az, hogy az ügyet így és éppen most tálalták, politikai támadás, az említett ügynököket jó eséllyel évek óta figyelhette már az SZBU” – mondta Kis-Benedek József.
Nem kizárt, hogy hogy az ukrán fél a Tisza Párt leleplezőnek szánt hangfelvételére próbált építeni az időzítéssel. Magyar Péterék csütörtökön mutattak be egy hangfelvételt, amin Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kijelenti, hogy szakítani kell a békepárti mentalitással.
„Szakítsunk a békementalitással” – mondta a honvédelmi miniszter Magyar Péter felvételén
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2023-as szavaiból tett közzé részletet a Tisza Párt elnöke.
Kis-Benedek elképzelhetőnek látja, hogy az ukrán gyanúsítás miatt eddig csak visszafogottan tiltakozó Orbán-kabinet válaszként maga is előránt egy-két régóta megfigyelt, Magyarországon aktív ukrán ügynököt a tarsolyból. Abban ugyanis biztos, hogy Kijev maga is számos fedett ügynököt, kollaboránst dolgoztat nálunk, akár olyanokat is, akik legendájuk szerint menekültként érkeztek hozzánk. Beszélgetésünk után szinte azonnal meg is valósult a szakértő által jósolt forgatókönyv, Szijjártó Péter külügyminiszter két – a magyarországi ukrán nagykövetség állományában diplomáciai fedésben dolgozó – kémet utasított ki az országból, a hírt pedig ukrán propagandának nevezte, ami szerinte óvatossággal kezelendő.
Szijjártó Péter: Magyarország kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet
Kocsis Máté szerint pedig nyilvánvaló lett, hogy a Tisza Párt összejátszik az ukrán titkosszolgálattal.
A legrosszabb eshetőség viszont az lenne, ha a lebuktatott ügynökök vagy magyar összekötőik – tudatosan az oroszoknak próbáltak volna gyűjteni hadi titkokat. Kiss-Benedek szerint erre kevés az esély, hiszen az orosz katonai hírszerzés, a GRU maga is százával szervez be kollaboránsokat – másrészt, a magyar szolgálatok is tudhatják, mekkora botránnyal járna egy ilyen lelepleződés. Ha azonban mégis megtörténne, az maga lenne a tragédia –mondja a katonai szakértő – hiszen ezután Magyarországot kizárnák a NATO hírszerzési hálózatából, semmilyen információt nem osztanának meg velünk.
Oroszország járhat jól?
Egy másik, de ugyan csak nyomasztó alternatívára mutatott rá lapunknak Takácsy Dorka Oroszország szakértő, aki telefonos interjúnk során éppen Ukrajnában vett részt egy konferencián. Bár a kémügy hátteréről keveset tudni, Takácsy akár még azt is elképzelhetőnek tartja ezen a ponton, hogy az ügy valójában orosz hamis zászlós akció volt, amivel a magyar-ukrán viszonyt próbálták tovább élezni. „A lebuktatott ügynököket főleg arra képezték ki, hogy a felmérjék, mit szólna a kárpátaljai lakosság egy magyar vagy magyarokat is tartalmazó katonai kontingens bevonulásához. Bár itthon ez elég hihetetlennek tűnik, Ukrajnában nagyon tartanak attól, hogy Magyarország váratlanul hátba támadja őket, és megpróbálja elcsatolni Kárpátalját. Logikus, hogy az erre irányuló adatgyűjtés – főleg, ha fény derül rá – csak tovább rontja a két ország közötti viszonyt, ami az oroszoknak kedvezne” –,mondta az Oroszország-szakértő.
Erről érdemi információk hiányában még nem lehet biztosat mondani. Az viszont, hogy az ukrán hírszerzés nyilvánosan beszámolt a leleplezésről, nagyon is tudatos döntés volt – egyben válasz a magyar kormány évek óta tartó konfrontatív és destruktív hozzáállására. Az Takácsy szerint sem különösen meglepő, ha a magyar katonai hírszerzés vagy felbérelt ügynökeik Ukrajnában kémkedtek: lényegében ezt csinálják más NATO-országok is a háború sújtotta államban.
Tovább mélyül a szakadék
„Hitelesnek tűnnek az Ukrán Biztonsági Szolgálattól származó információk, a részletek túl alaposak ahhoz, hogy puszta légből kapott sajtós szenzációnak, esetleg dezinformációnak tekintsük őket” – vélte Jeszenszky Géza, azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna bejelentette, magyar kémeket fogtak el az országban.
A volt külügyminiszter azt mondta a Magyar Hangnak, szerinte önmagában nem meglepő, hogy egy ország katonai hírszerzést folytat, akár egy szomszédos állam területén is, ez egyáltalán nem szokatlan a nemzetközi gyakorlatban. Ami azonban súlyossá teszi a mostani esetet, az az, hogy a feltételezett magyar hírszerzési akció nem általános kémkedésnek tűnik az eddig információk alapján, hanem olyan tevékenységnek, amely konkrétan Oroszország érdekeit szolgálhatta. Szerinte ezzel a magyar kormány tovább mélyíti a diplomáciai szakadékot Ukrajna és Magyarország között. Sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország, legalábbis a kormányzati retorika és lépések alapján, egyértelműen Oroszország oldalán áll. Különösen szomorúnak tartja ezt annak fényében, hogy Magyarország 1956-ban hasonló helyzetben volt, mint most Ukrajna: kis országként küzdött a szovjet elnyomás ellen, és akkor a világ rokonszenvvel figyelte harcát. Szerinte Magyarországnak is ez lenne most a kötelessége Ukrajnával szemben.
Jeszenszky Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani ügy felerősítheti a szomszédos országokban régóta meglévő, szerinte többnyire alaptalan félelmeket a magyar revíziós törekvések iránt. Az a feltételezés, hogy Magyarország katonai jelenlétre készült volna Kárpátalján, szerinte rendkívül káros, még akkor is, ha hivatalosan „békefenntartás” címszó alatt történt volna mindez. Békét fenntartani ilyen helyzetben ugyanis inkább az orosz-ukrán határon kellene. Súlyos következményként említette, hogy ha valóban magyar nemzetiségű személyek is érintettek az ügyben, az tovább növelheti az Ukrajnában élő magyar kisebbséggel szembeni bizalmatlanságot. Ez szerinte olyan veszélyes következmény, amely miatt a magyar kormánynak eleve tartózkodnia kellett volna minden hasonló lépéstől.
Jeszenszky Géza még egy ok miatt tartja nehezen elképzelhetőnek, hogy ukrán dezinfomációról lenne szó: nem áll Ukrajna érdekében, hogy rossz viszonyt ápoljon velünk, az ország vezetése számos jelét adta annak, hogy rendezni kívánja kapcsolatát hazánkkal. A volt külügyminiszter a kormány várható tagadását – miszerint mindez alaptalan vádaskodás – előre borítékolhatónak tartotta, de úgy véli, a bizonyítékok és vallomások alátámaszthatják az ukrán álláspontot.
