A Fidesz évek óta megvédi a gyerekeket – legalábbis 2017 óta ezzel kampányol Orbán Viktor. Novák Katalin kegyelme K. Endrének azonban pont ott tett keresztbe a kormánynak, ahol a legkevésbé várták. A Fidesz–KDNP 2021-ben megszavazott gyermekvédelmi törvénye zéró toleranciát hirdetett a pedofil bűnelkövetőkkel szemben. Pedofiltörvénynek hívják, de sokkal jobban bünteti azokat, akiknek semmi közük a gyerekek megrontásához.
A kormány összemosta a pedofilokat az LMBTQ-személyekkel, és ezzel alapjogoktól fosztotta meg a homoszexuális és transznemű embereket. Szakértők szerint összességében még így sem ért célt a propaganda, viszont áttolta a felelősséget a szülőkre, az iskolákra és a pedagógusokra azzal, hogy kitiltotta az iskolákból a civileket, akik két és fél évvel ezelőttig a szexualitásról beszélgettek a gyerekekkel. Milyen hatása van a mindennapi életben a törvénynek? Pontosan kiket és milyen helyzetbe sodort? És vajon hány magyar óvodás esett át nemváltó műtéten az elmúlt években?
Ez a cikk tényfeltáró videós műsorunk, a Szabadon leirata alapján készült.
A törvény sokak szerint leginkább azokat bünteti, akik nem követnek el semmit, csak épp nem heterók, azokat, akiknek szexualitása szembemegy a kormány ideájával. Kövesi Györgyi évtizedekig dolgozott pedagógusként, mellette csaknem húsz évig a Labrisz Melegség és megismerés programjában. Nemrég ment nyugdíjba, de továbbra is önkénteskedik. A Szabadonnak azt mondta: másodrendű állampolgárnak érzi magát Magyarországon.
„Biszexuálisként határozom meg magam. Egy velem azonos nemű kapcsolatban nem alapíthatok családot, nem lehetünk együtt szülők. Nem kapunk annyi támogatást az államtól. Nem vehetem fel a párom nevét. Tudjuk, hol van a helyünk a történetben. Amikor félnem kell, és ez a félelem bennem van, hogy meg fognak verni, és ehhez van egy hatalmi háttértámogatás, van egy oktatási törvény, amiben a homoszexualitás nemkívánatos jelenség, akkor ez elég egyértelmű”
– magyarázta.
Összemosva
Az új törvény rendelkezései gyakorlatilag betiltották a sokszínűséget az országban. A Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa szerint a Fidesz törvénye szembemegy az ENSZ gyermekjogi egyezményével, amely kimondja: gyerekjogokat sért, ha eltiltják őket attól az információtól, hogy tanuljanak a világ sokszínűségéről. Szekeres Zsolt úgy véli, a magyar oktatásból a félelem mára kikoptatta a színeket.
„Olyan rendelkezéseket hoztak ebbe a törvénybe, amiknek semmi közük nem volt a pedofil bűnelkövetőkhöz, egyértelműen a nem heteroszexuális és a transznemű közösség vált a célpontjukká, rendkívül aljas módon összemosva azt, ami össze nem mosható, a pedofil bűnelkövetőket az LMBTQ-közösséggel”
– sommázta véleményét a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.
Orbán Viktor hátán felállt a szőr
A kormány még 2022 tavaszán tartott népszavazást a genderkérdésről, ám a voksolás érvénytelen lett, pedig több mint 3,5 millióan szavaztak. A kormány szerint 99 százalékuk elutasító választ adott, vagyis azt, hogy nem kérnek a genderből, nem akarnak erről még csak hallani sem. A kommunikációs gépezet tovább pörgött, és mostanság is milliárdokból plakátolják tele az országot a genderkérdéssel kapcsolatban. A miniszterelnök pedig ott üti a vasat, ahol tudja.
„Beküldik ezeket a gyanús identitású szexaktivistákat az iskolába, hogy a gyerekeknek tartsanak felvilágosító előadásokat. Nekem a hátamon a szőr áll fel ettől, a magyarok ezt semmiképpen nem akarják”
– mondta Orbán Viktor még a február eleji Kossuth rádiós beszédében.
A kormány szavazatokat akar, és ezért bárkit feláldoznak, ha kell. Árnyékharcoltak már Brüsszel, Soros György és a romák ellen is. Az LMBTQ-emberekkel 2017 óta hergelik a magyarokat. Azt, hogy milyen nehézségeket okozott a törvény bevezetése azok számára, akik ellen irányul, nem biztos, hogy a kormányfő tudja. Vagy ha tudja, úgy tűnik, nem érdekli.
A Bécsi Egyetem adjunktusa szerint Orbán Viktor drámája önmagában hazugság, de a kártyavár alapjainak vannak szilárd, külföldről importált valós elemei, amelyek mindenképpen alapját képezhetik a Nyugattal riogatásnak.
„Komoly viták zajlanak több országban, hogy 8-9-10-11 éveseknek adjanak-e pubertásblokkolót, késleltetni a pubertáció beköszöntét, amíg eldönti, hogy vajon ez a nemi diszfória vagy nemi inkongruencia fennmarad-e. Addig se mélyüljön el a hangja, ha kisfiú, ha kislány, ne nőjenek ki a mellei, tehát olyan dolgok, amiket később már nehezebb vagy nem is lehet megváltoztatni. Tehát tényleg vannak olyan dolgok, amik rárakják a másik nembe tartozónak érző gyerekeket egy útra, amiből van visszaút – ez nem olyan, hogy négyévesen rányomták a bélyeget, vagy tízévesen, pecsét, így van. De ez valami módon mégiscsak befolyásolja”
– magyarázta Kováts Eszter, aki szerint Magyarország még nem tart itt.
„Nem viszik futószalagon a gyerekeket operálni Nyugat-Európába, de vannak olyan jelenségek, amelyekről lehetne kritikusabban beszélni. A magyar kormányzati kommunikációs gépezetnek nem ez az érdeke, nem a differenciált vitát támogatja, nem arról beszélünk – ráadásul plurális módon –, hogy ki mit támogat, mi lenne a helyes a szexuális és nemi kisebbségek jobb kiterjesztésével kapcsolatban, a gyerekekkel kapcsolatban, az iskolai szexuális edukációval kapcsolatban, hanem ezt az egészet belerakja egy nagy képbe: mi vagyunk a gyerekek, a családok, a keresztény civilizáció pártján, és aki nem velünk van – tehát össze van kötve a pártlojalitással –, az a gyerekek ellen van, a családok ellen van, és genderpropagandát folytat”
– folytatta.
Jogfosztva
A négyéves Jázmin beteg lett, ezért Dani nélküle ment oviba. Jázminnak és Daninak két apukája van: apa és apu. Deák-Jancsó István és Deák-Jancsó Tamás ikreket nevel, négy éve fogadták őket örökbe. Azt mondják: nem lettek gazdagabbak a családbarát kormány juttatásaitól; sem csokot, sem adó-visszatérítést nem vehetnek igénybe, mivel hivatalosan ők egyszülős család.
„A mi családi pótlékunk azért, mert én vagyok hivatalosan a szülő, egyedülállóként nevelem őket, azt hiszem, ezer forinttal több. A kiesett másik szülőt a családbarát kormány ezer forinttal támogatja. Hiába élünk itt négyen, hivatalosan gyakorlatilag én egyedülálló szülő vagyok két gyerekkel. Nálunk azért is szomorú ez a helyzet, extrán szomorú, mert mi Skóciában éltünk hét évig, és ott összeházasodtunk, tehát tényleg házasságot kötöttünk”
– mesélte Deák-Jancsó István, aki a joghátrányok ellenére próbál úgy élni a családjával, hogy a politika ne nagyon jusson el a nappalijukba. Azt mondják: éppen a kormány által rájuk ragasztott stigmák miatt döntöttek úgy, hogy megszólalnak a Szabadonban.
Kifejezetten kérték, hogy mutassuk meg a gyerekeik arcát. Nincs titkolnivalójuk, a riportot, mint mondják, edukációs céllal vállalták, hiszen szerintük ők semmivel sem másabbak, mint egy átlagos család.
„Nálunk is vannak nagy hisztik reggel, amikor elindulunk az óvodába, meg utána is. Vannak nagy alkudozások a lefekvésnél, van nagy plüssnyuszikeresés, van, amikor nem lehet elaludni, vannak édességgel elrontott vacsorák, és minden olyan, ami más kisgyerekes családokban is van, semmivel nem vagyunk másabbak. Ugyanazok a félelmeink, ugyanazok az aggodalmaink, ugyanolyan szülők vagyunk. Lehet, hogy nem egy anya és egy apa van ebben a családban, két apa, de ez a két apa ugyanúgy aggódik, mint ahogy egy anya vagy egy apa tud vagy két anya tudna aggódni. Nincs különbség. A szeretetnek nincsen neme, az aggódásnak és a szülőségnek nincsen neme”
– mondja Deák-Jancsó István.
A szexuális kisebbségek elfogadása az elmúlt években a kormány intézkedéseinek köszönhetően alábbhagyott – mondta tapasztalatból Kövesi Györgyi. Az elmúlt húsz év alatt azt látta, hogy négy-öt családból csak egy tudta elfogadni a gyereke másságát.
„Általában tipikus reakció az, hogy majd még meggondolod magad, ez egy divat, el fog múlni, mit néztél már megint, ne nézd azt a hülye filmet, kikkel barátkozol. Megpróbálja lebeszélni, nem tudomásul venni, eltussolni az ügyet. Tudniillik abban a pillanatban, ahogy komolyan veszi, be kell állnia támogatni, és neki is jön egy coming outja, amikor a szülő fogja elmondani, és ettől irtózik. Egyrészt az, hogy neki is elő kell állnia, hogy a gyerekem meleg, ezt iszonyú szégyenbélyegként élik meg nagyon sokan, illetve az alaptézis az, hogy melegnek lenni nem jó, elrontottam valamit. Ebből az következik, hogy rosszul neveltem a gyerekem, és iszonyú erős a bűntudat. Mert nem akartam rosszul nevelni a gyereket, én jól akartam csinálni, szeretni, akkor hogy lehet, hogy a szerencsétlen gyereknek ilyen sors jutott? Van egy erős bűntudat, ami elől menekül minden szülő”
– mondta Kövesi, aki szerint többségében ugyanott tartunk most, mint ötven évvel ezelőtt.
„Én az a korosztály vagyok, aki a szüleivel nem tudott olyan kapcsolatban lenni, hogy el tudjam mondani nekik. Most 65 éves vagyok. Az én eszmélésem ezelőtt jó ötven évvel volt. Akkor még olvasni sem tudtam arról, hogy mi az, hogy homoszexualitás, illetve amit tudtam olvasni, az arról szólt, hogy deviancia és bűn. Úgyhogy én a szüleimet nem tudtam beavatni. Én a férjemet avattam be, akivel komolyan tudtam erről beszélni. Hogy mit szólt ehhez a férjem? Azt hiszem, hogy megittunk egy tekintélyes mennyiségű rumot, és röhögtünk jókat, és megköszönte, hogy őszinte vagyok, így házasodtunk össze. Aztán két gyerekünk született”
– mesélte el személyes történetét Kövesi Györgyi.
Deák-Jancsó István sokévnyi őrlődés és rengeteg öngyilkos gondolat után jutott arra, hogy elmondja az édesanyjának az igazat. Nem volt könnyű.
„Egyik este azt mondtam anyukámnak, hogy meleg vagyok, és holnap elköltözöm. Azt gondoltam, hogy megkímélem őket attól, hogy velem egy fedél alatt kelljen élniük. Másnap reggel költöztem. Le volt szervezve az albérlet. Anyukám megdöbbent, volt nagy sírás meg minden. Közvetlen közelről ő sem találkozott még ezzel. Az első kérdése az volt, hogy akkor én most női ruhákban fogok-e járkálni. Mondtam, hogy dehogyis, én szeretek fiú lenni. Ez nem erről szól, csak az én párom majd egy fiú lesz. Azt hiszem, talán volt egy ilyen, hogy majd hátha elmúlik”
– emlékszik vissza.
Sokan vannak, akik nem ennyire szerencsések, és a családjuk úgy gondolja, hogy a homoszexualitást lehet gyógyítani, vagy visszafordítható. Magyarországon legális a meleggyógyítónak mondott, úgynevezett reparatív terápia, amelynek célja a kliens károsnak ítélt szexuális orientációjának megváltoztatása – magyarázza Rédai Dorottya, a Labrisz ügyvezetője.
„Mivel ez egy elég komoly manipulálás, ezért vannak, akik tényleg utána megpróbálnak heteróként élni, de nagyon sok információ van arról, hogy nem megy. Most képzeld el fordítva. Mi lenne, ha valaki heteró, és megpróbálná vele egy pszichológus elhitetni, hogy meleg? Az milyen már? Ez ugyanaz, csak visszafelé”
– mondja .
A reparatív terápia legális, de a tudomány szürkezónájába esik.
Szexelni lehet, de nézni és hallani róla tilos
A kormány megtiltotta, hogy az iskolákban a 18 éves kor alattiak információt szerezzenek a szexuális kisebbségekről és az LMBTQ-témákról. Ennek némiképp ellentmond az, hogy 14 éves kor felett a fiatalok már élhetnek szexuális életet.
Szexualitás ide vagy oda: a törvény szerint csak olyan civil szervezetek mehetnek be az iskolákba felvilágosítani, amelyeket valamelyik minisztérium vagy háttérintézménye akkreditál. Ilyen viszont nincs, pedig két és fél éve lennie kellene.
„Nincs olyan végrehajtási rendelet, ami meghatározza, hogy hogyan kell eljárni ebben a helyzetben. Mondhatjuk, hogy nem tartja be a törvényt, hiszen kötelező lenne megalkotni, kiadni ezt a rendeletet. Viszont ez visszavezet ahhoz a problémához, hogy itt nem egy olyan jogszabályról beszélünk, aminek a célja a közjó előmozdítása”
– mondja Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.
Kerestük a Belügyminisztériumot is kérdéseinkkel, de válaszokat nem kaptunk.
Mosom kezeim
A kormány a homofób törvénnyel a szülőkre tolta a felelősséget azzal, hogy 2021-től nekik kell eldönteniük, mennyire és hogyan avatják be a gyerekeiket a genderkérdésbe – magyarázza Deák-Jancsó István.
„Ez egy lehetőség elvétele. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok szülőnek akár ez a felvilágosítás, akár az, hogy beszélnek a szexualitásról, tényleg levesz egy nagy terhet a válláról, hiszen nem tudnak beszélgetni a gyerekekkel. A magyar emberek ötven százaléka nem olvas könyveket, vagy nem kommunikál, vagy mesét nem olvasnak a gyerekeknek, nemhogy ilyenekről beszélnének”
– mondja.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon az elmúlt években megháromszorozódott a szivárványcsaládok száma. 2022-ben már csaknem 2200 egynemű pár mondta azt, hogy kiskorú gyerekei vannak. Ezek a családok több mint négyezer gyereket nevelnek. Joghátrányban.
Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
