Lúzerek vagytok – mondta egy lengyel néhány éve magyar ismerősének, és mostanra bizony igaza lett.
A zloty árfolyama a közelmúltban négyéves csúcsra ugrott arra a hírre, hogy az igazságügyi rendszer reformjával jelentős összeget, 137 milliárd eurót szabadított fel Lengyelország számára az Európai Unió. Mindeközben idehaza egyéves mélypontra zuhant a forint kurzusa, mivel nálunk egyáltalán nem látszik, mi lesz a befagyasztott uniós forrásokkal. Jelenleg még a tavaly decemberben jóváhagyott 10,2 milliárd euró sem jár biztosan, az Európai Parlament (EP) ugyanis beperli az Európai Bizottságot a Magyarország számára zárolt uniós pénzek részleges feloldása miatt. A bizottság még tavaly decemberben – az EP feltételezése szerint politikai alku miatt – döntött arról, hogy megnyitja Magyarország számára a blokkolt pénzek egy részét, ez volt a fent említett 10,2 milliárd euró. A perről szóló hír hallatára az utoljára 2023 januárjában tapasztalt, közel 400 forint/eurós szintig gyengült az árfolyam, ami egy nap alatt csaknem másfél százalékos forintromlást jelentett.
A magyar valuta árfolyama azóta is hullámzik, elemzők szerint előbb-utóbb megint elérjük a négyszáz forintos euróárfolyamot. Sőt, lehet rosszabb is: jól emlékezhetünk, hogy mintegy másfél éve egy euróért közel 433 forintot adtak.
A forint látványos vergődése nap mint nap sokba kerül a magyaroknak. Nemcsak a boltokban, amikor importárut veszünk, vagy külföldön, amikor nyaralunk.
A GKI becslése szerint egy 5 százalékos forintleértékelődés önmagában 2 százalékponttal növelheti az inflációt. De további veszélyekkel is fenyeget az immár hivatalosan is kilátásba helyezett uniós per.
Mint ismert, az Európai Unió 2022 vége óta több különböző eljárásban blokkolta a magyar pénzeket, miután úgy ítélte meg, hogy a magyar igazságügyi rendszer nem volt teljesen független, de gondja támadt a jogállamiság érvényesülésével a közbeszerzések, az ügyészségi eljárás, az összeférhetetlenség vagy a korrupció elleni küzdelem területén is. – Tavaly decemberben csak annyi történt, hogy a sok retesz közül a bizottság egyet kinyitott. Ám a fontos közlekedési, energiahatékonysági vagy területi fejlesztéseket finanszírozó operatív programokra szánt pénz 55 százaléka, vala-mint a Helyreállítási Alap mintegy 2800 milliárd forintja még mindig zár alatt van, mert az Orbán-kormány nem teljesíti a feltételeket – magyarázta lapunknak Jávor Benedek, a Párbeszéd–Zöldek európai parlamenti listavezetője. A befektetők is tartanak az uniós per következményeitől: ha a bíróság egyetért az Európai Parlament álláspontjával, akkor újra zárolhatják a pénzeket, és gyakorlatilag megszűnnének a Magyarországnak szánt kifizetések. Persze nem biztos, hogy a parlament nyer, illetve a per évekig is elhúzódhat. Ám már önmagában a jogi eljárás kezdeményezése is fokozott óvatosságra késztetheti a bizottságot, és a többi felfüggesztett forrás esetleges felszabadítását is szigorúbban ítélheti meg, hiszen nem akar emiatt megint bíróság elé kerülni. Eközben hazánkat szorítja az idő: 2026 nyaráig le kellene zárni a Helyreállítási Alapból finanszírozható projekteket. Márpedig 2800 milliárd forintnyi nagyberuházás lebonyolításához már akkor is késő van, ha holnap elindulnának a munkák. Jávor szerint ha az év végéig vagy a jövő év elejéig nem születik megállapodás, akkor a hátralévő másfél év alatt lényegében nincs esély a beruházások megvalósítására, így végleg elúszhatnak a pénzek.
Az operatív programok keretében 2022 decemberében felfüggesztett összegek még ennél is hamarabb elveszhetnek – figyelmeztetett az egykori európai parlamenti képviselő. A szabályok szerint ugyanis két évig lehet zárolni ezeket a forrásokat, vagyis ha 2024 végéig nem teljesülnek a kifi zetésekhez szabott feltételek, akkor a befagyasztott pénzek visszakerülnek az EU költségvetésébe.
A befektetők is végiggondolták ezeket az eshetőségeket, ezért is roggyant meg a per hírére egyből a forint. A gyengülés további nagyon is kézzelfogható és rövid távon veszélyes következményeként hazánk mintegy 28 milliárd eurónyi devizaadóssága egyetlen nap alatt közel 200 milliárd forinttal nőtt. Az már csak pluszadalék, hogy az uniós pénzek hiánya miatt a költségvetés folyamatai elúszni látszanak az első két hónap adatai alapján. Rekord államháztartási hiányra kell felkészülni, miközben eddig arról volt szó, hogy idén már szigorú költségvetési gazdálkodás kezdődik. Nem segíti a forint árfolyamát az sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét az utóbbi időben folyamatosan megkérdőjelezte a kormány. A devizabefektetők mindebből azt látják, hogy a magyar forint eddig nagyon magasan tartott kamata a kormány nyomására gyorsuló ütemben csökken, így egyre kevesebb okuk van arra, hogy forintban tartsák a pénzüket.
Róna Péter közgazdász, a Jobbik – Konzervatívok EP-listavezetője még egy szempontra hívta fel a figyelmet: várakozásokat felülmúló inflációs adat érkezett az Egyesült Államokból, ahol februárban 3,2 százalékkal nőttek az árak. Az amerikai jegybank ezért most nem tud érdemben kamatot csökkenteni, így a dollár erős marad, ami automatikusan gyenge magyar valutát jelent.
A közgazdász szerint egyelőre nem állunk hatalmas forintösszeomlás előtt, de az már baj lehet, hogy a magyar kamatok beragadnak egy viszonylag magas szinten, így a várt növekedés sem tud elindulni.
Forrás: a Magyar Hang VII. évfolyama 12. számának (2024. március 22–28.) nyomtatott változata.
A szerkesztő megjegyzése
A cikk március 22-én jelent meg, nyomtatásban. Az utóbbi napokban a lapok a forint erősödéséről számoltak be.
