Szabó T. Attila: Összeállítás – Új eredmények a Science 6748. száma szerint

A hét harsány tudás-hírei AVAGY Minek a megértéséhez kerültünk ma közelebb?

2025. május 16-án felhívott Dr. Bándi Kund ügyvéd úr. Tudtunk egymásról; mindketten gyermekként éltük át 1956-ot, csak Ő még kisgyermekként, Magyarországon. Én
kiskamaszként, Romániában, Kolozsvárott. Bennünket, akkori tizenöt-tizenhat éves tizedik osztályosokat az 1956/57-es tanévben még egy erőltetett érettségin is átpasszírozott a román tanügy. Ez majdnem végzetes lett számunkra, mert a forradalmi időkben a szeku minden mozdulatunkat figyelte már, és többünk érettségi vizsga helyett börtönbe is került.
Gyorsan tisztáztuk az ügyvéd úrral, hogy 1956 mindkettőnk számára életünk meghatározó élménye volt. Futtában elmondtam azt is, hogy az osztályunk minden bizonnyal bátor igazgatónknak, Székely Ferencnek köszönhette a vészterhes idők sikeres átvészelését. Ugyanis az osztályunkért felelős szekus hadnagy több tanú előtt bemutatkozás és ok nélkül, pusztán megfélemlítési szándékkal, a bentlakás hálótermében leütötte Varga András osztálytársunkat. Varga… már ifjúsági bajnok
ökölvívó volt. Egy mozdulattal az ágy alá ütötte a szekust, aki természetesen rögtön panaszt tett az igazgatónál. Ott viszont kiderült, hogy a hadnagy elvtárs több olyan szakmai hibát vétett, ami akár a karrierjébe is kerülhet. Székely alkut ajánlott: borítsunk fátylat a történtekre és a hadnagy elvtárs ezentúl „vigyázzon jobban” erre az osztályra. Így is történt. A párhuzamos osztályokból többen börtönbe kerültek. Tőlünk senki.
Miután ezeket gyorsan tisztáztuk, az ügyvéd úr rátért a telefonálás tárgyára: tudja hogy jelen vagyok a kibertérben, és szeretné, hogy az ő folyóiratának a 30. évfolyamában is közölnék valamit. [Bándi Kund, 2022, Köd előttem 1956 Köd utánam, Püski Kiadó, Budapest, 360 oldal]
A hívás idején éppen a világ vezető szakmai folyóiratának az amerikai Science-nek a Szemle („In Other Journals”) rovatát böngésztem a képernyőn. Több évtizedes „Copy-Paste” szokásom ez: kijelölöm azt, ami számomra érdekes és „Copy”; megnyitom és megnevezem az új lapot (ÉvHóNap-Forrás-Kulcsszavak) és „Paste”. Majd gyorsolvasás következik, amikor pirossal kiemelem azt, ami új érdekes és megjegyzendő számomra. Ezután „Save”a megfelelő mappába… és minden a helyére került! Napi rutin ez: kitűnő szakmai tájékozódás, jó mnemotechnikai gyakorlat, sőt még nyelvtanulás is (a Science nyelvileg is igényes folyóirat).
Ez a szokásom még a számítógépes világ előtt, a kolozsvári Korunk és a bukaresti A Hét
munkatársaként csírázott ki az 1960-as években, de csak a kiberkorszak hajnalán, 1990 táján, a Természet Világa és az Élet és Tudomány szemle-rovatainak az írása, szerkesztése közben rögzült.
2005-ben döntöttem úgy, hogy csak magáncélra művelem a műfajt tovább.
Telefonálás közben jött a gondolat: ha már úgyis csinálom, miért ne olvashassa más is?
Rászántam tehát két napot – és részben éjszakát is – erre, és íme az eredmény.

Az összeállítás szerkezete: minden egyes tétel címmondatában ott van a jelenségcsoport neve vagy értelmezése. A második mondat többnyire a kulcsszavaké – mindkét esetben javasolt a kiberkeresők használata, mivel ma már a legtöbb felfedezés az adott tudományág nyelvéhez kötött. (NB: mennél elemibb egy jelenség, általában annál gyakoribb és fontosabb is) . A harmadik rész kiemeli a hír jelentőségét. A negyedik a hír forrása (egy, a kibertérben angolul kereshető cím). Ezt követi a hír főszerzőjének a neve (többnyire keleti nevek pl. Peng, Kim, Xu, Chen stb.), majd – a jövőre is gondolva – a felfedezés éve. A tematikus sorrend nagyjából a következő: vegyületek, gének, sejtek, fágok, vírusok, baktériumok, gombák, növények, állatok, ember, bioszféra, atmoszféra, kozmosz.

Vírusok, baktériumok, egysejtűek

Az influenzavírusok az RNS genómjukat különböző magfehérjébe (nukleoproteinekbe)
csomagolják be, és így jön létre az a ribonukleoprotein (RNP) komplexum, amely RNS polimerázt is tartalmaz. Ez irányítja a vírus genómjának átírását és megkettőződését (transzkripcióját és replikációját). Ha ezt a folyamatot valamivel sikerül blokkolni olyan gyógyszerhez juthatunk, ami meggátolja a vírus szaporodását, ergo a járvány kialakulását. Ehhez viszont meg kell ismerni az adott ribonukleoprotein (RNP) komplexum szerkezetét. Ennek értéséhez kerültünk most közelebb.
Structure of influenza RNP complex (Peng  és mts.. 2025) 

Számos vírus denevérekből származik, de problémákat okoz az embereknek. Azonban a vírusfertőzés megértésére szolgáló tudás éppen a denevérek esetében hiányos. Ennek értéséhez kerültünk most közelebb. Bat models for viruses (Kim  és mts. 2025.) 

A Chlamydomonas nevű zöldmoszat fajait régóta használják sejtmagvas (eukarióta)
szervezetek biológiájának, és különösen a növényi fotoszintézisének a kutatására. Azt azonban csak nemrég fedezték fel, hogy ez a moszat egy hatalmas (617 ezer bázispárnyi, tehát sok-sok idegen gént is tartalmazó) DNS-vírust is hordoz, amely szervesen beépült a moszat genomjába. Ennek a fontos modellszervezetnek a megértéséhez az egész témát újra kell kutatni. Sleeping giants

Sejttan, öröklésten, betegségek stb.

Eddig úgy tudtuk, hogy a sejtmagvas (eukariota) szervezetek ugyanabban a sejtmagban
mindig ugyanabba kromoszómába csomagolják az azonos génekhez tartozó DNS-t. Most derült ki, hogy vannak kivételek, például két közismert növénykárosító gomba, a Sclerotinia sclerotiorum és a Botrytis cinerea, különböző kromoszómákra is eloszthat azonos géneket ugyanazon a sejttípuson belült. Ezáltal a kromoszómák szeveződésének a megértéséhez kerültünk most közelebb… Chromosome partition across nuclei ( Xu és mts.)

A jelátvitel alapvető fontosságú minden életfolyamatban. Az egyes életfolyamatokhoz fontos jelek vételét általában G fehérje–kapcsolt receptorok (GPCR) fogják fel („érik meg”, úgy, hogy a jel hatására megváltozik a térszerkezetük (konformációjuk), ezáltal lehetővé válik a sejten belüli megfelelő G-fehérjékkel való kapcsolódás, és ezzel a megfelelő életfolyamat beindul (a „megértett jel”-et megfelelő „cselekedet”követ). Most sikerült először mágnesesrezonancia jeleket rendelni egy ilyen GPCR-(a b1-adrenerg receptor) alakváltozásaihoz, és ezáltal részletes képet készíteni az alakváltozást előidéző aminosavak helyzetéről, sorrendjéről a jelfogó rendszer molekuláiban. Ezáltal a jeltovábbítási folyamatok megértéséhez kerültünk most közelebb… Residue-resolution view of activation.

Számos orvosilag fontos tulajdonságot, például a gyógyszer-anyagcserét, olyan apró és többnyire ritka genetikai változatok jellemeznek, amelyeknek viszonylag nagy hatásuk van. Azonban az ilyen variánsok azonosítása nehéz, mert a különböző populációk genetikai változatossága még nem eléggé, vagy egyéltalán nem ismert. Ezért fontos ez a friss braziliai vizsgálat, mely az ország egy-egy népességének teljes genomszekvenciáját feltárta. Taking a genetic tour of Brazil. (Nunes és mtsai 2025).

A CRISPR-hoz kapcsolódó transzpozázok (CAST-ek) természetesen előforduló rendszerek, amelyek támogatják nagyméretű DNS v. RNS darabok irányított (programozható) beillesztését egy genomba. A nagyméretű DNS-szekvenciák meghatározott helyekre történő telepítésének a humán genomban beláthatatlan következményei lehetnek, ide értve kritikus (például mindmáig gyógyíthatatlan, funkcióvesztéses) genetikai betegségek gyógyítását. Az ilyen genetikai betegségek gyógyításoz kerültünk most közelebb… Evolved CAST installs DNA in
human cells

A gerincvelői izomsorvadás (SMA) olyan genetikai betegség, melynek kezelése csak
akkor sikeres, ha rögtön felismerése után, de a születés előtt mennél korábban megkezdődik. A betegség súlyos formáival rendelkező betegek azonban még így is jelentős idegrendszeri károsodásokat tapasztalhatnak. Friss felfedezés, hogy ha a méhen belüli kezelés megfelelő (antiszesz) nukleotid-szekvenciák beinjekciózásával történik (antiszensz oligonukleotidok, ASO-k), a károsodás részben vagy egészében elmarad …Prenatal treatment for genetic disease (Borges és mtsai 2025).

Asztrocita („csillagsejt”)

Aligha kétséges, hogy embervoltunk feltétele agyunk; tudatunk a szürkeagykéregnek, illetve az azt alkotó sejtjeinknek köszönhető. Itt az idegsejteket (neuronokat) úgynevezett gliasejtek sokasága veszi körül minden emberben. Fél évszázada még úgy tanultuk (és a kibertérben fellelhető még ez a szemlélet), hogy a glia sejtjei csak védik és táplálják az idegsejteket. Mára bebizonyosodott, hogy ez komoly tudáshiány, hatalmas tévedés volt.

A gliasejtek fő részét az asztrociták, a „csillagsejtek” képezik. Már csak számuk és bonyolult szerkezetük miatt is eleve valószínűtlen volt, hogy szerepük az idegsejtek védelmére és táplálására korlátozódik. Ezen a héten végleg bebizonyosodott, hogy az asztriciták idegrendszerünk alapvető szerkezeti és működésbeli elemei, ők felelősek az idegszövet különböző sejttípusainak összehangolásáért. Nem véletlenül ezek a legnagyobb, leggyakoribb és legváltozatosabb gliasejtek. Ezek tartják fenn az agyszövet egyensúlyát (homeosztázis), alakítják az idegsejtek közötti kapcsolatokat és felelősek az agyi „védőgátak” működéséért is, melyek a központi idegrendszert óvják
a test felől fenyegető veszélyektől.
Kezdjük érteni, hogy az asztrociták miként modulálják az idegsejtek működését. Kezdjük
érteni, hogy az itt jelentkező működési zavarok hogyan hatnak a kognitív folyamatokra. Azokra a folyamatokra, melyektől végül eredményességük, sikerességünk és végső soron jólétünk és boldogságunk is függ. Kezdjük érteni, hogy az asztrociták miként illeszkednek az idegsejtek áramköreihez.
Ezért fontos az a három új tanulmány, mely az idegsejtek-és-csillagsejtek közötti – minden egyes ember agyában folyamatosan működő – kapcsolatrendszer (a neuron-asztrocita kommunikáció) molekuláris szereplőinek megismerése felé vezet. Rethinking neuron-astrocyte communication

Fejlődés, alkalmazkodás, globális folyamatok

A lovak Észak-Amerikában fejlődtek ki, majd átkeltek a Bering-szoroson Eurázsiába. Itt az új élőhelyeken egyre fajgazdagabbá váltak. Viszont ma úgy tudjuk, hogy a modern észak-amerikai lovak olyan eurázsiai ősőktől származnak, amelyeket már az európaiak vittek Amerikába. Hogy ezekben a lovakban vannak-é genetikai nyomai azamerikai őslovalnak, ezt még kutatják. Lessons from the past (Collin és mt 2025)

A vándorlás (migráció) a humánevolúció (és a magyar etnogenézis) alapjelensége, és a Homo sapiens tette meg a Földön egy fajként a leghosszabb vándorutat: Afrikából kiindulva Európán és Ázsián át egész Dél-Amerika legdélibb csücskéig (gyalog?, vizen?) eljutott. Ez a leghosszabb ismert, egyetlen fajt érintő migráció. Ennek a hosszú vándorútnak az amerikai szakasza a levitatottabb.
Ezekben a vitákban vihet most közelebb az igazsághoz az a139 amerikai „őslakos” népességben végzett 1477 teljes genom szekvencia, ami segithet ezeknek a népességek közötti migrációs kapcsolatok megértésében. Emberi eloszlás az amerikai kontinensen: Human dispersal throughout the Americas (Gusareva és mt 2025)

A globális felmelegedés egyik várható következménye a hegyvidéki növény és állatfajok gyorsabb terjedése a magasabb (és egyben hidegebb) régiók felé. Ez egyes vidékeken és/vagy egyes fajoknál valóban megfigyelhető, de másoknál nem. Izgalmas és időszerű kérdés, hogy mi lehet ennek a „következetlenségnek” az oka… Unexpected resilience of mountain species (Chen és mt 2025).

A szerkesztő megjegyzése

Szerzőnk jóvoltából volt már alkalmunk beszámolni a CRISPR genomszerkesztő rendszerről. A genomszerkesztés területén végzett úttörő munkájukért a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna megosztva kapták a 2020. évi kémiai Nobel-díjat. Az év decemberében már jelentős ismeretterjesztő cikk jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, beszédes címe: A genomszerkesztés svájci bicskája: a CRISPR/Cas9 rendszer – érdemes elolvasni.