Gondolatok Szentesi Zöld László levelét olvasva
Levél egy volt barátomnak (magyarnemzet.hu)
SZEMÉLYES ELŐHANG
Első feleségem
családneve Tóth volt; azaz gyökereiben
vagy szlovén, vagy inkább szlovák.
55 évig állt mellettem. Túléltem vele
Erdélyben Ceauşescu pokolát.
Jelenlegi párom családneve Horváth.
Gyökerei németek. Tótok, horvátok, németek közt
magyarnak maradni jelképes lehet.
Első szerelmeim egyike
erdélyi szász lány, majd egy román volt.
Becsültem mindkettőjüket. Énekeltem dalaikat.
Tanultam a nyelvüket, de ők nem tanultak meg magyarul.
Ennyit személy szerint a magyar „Bezárkózás”-ról.
Arról, hogy ki, mikor, kitől, mit tanult?
A multikultúrát nem lehet tanulni.
Azért tenni kell. Sokszor és sokat.
Keresd az okokat!
83?, vagy 84?
Születésnap? Vagy életidő?
Az számít, hogy mióta élsz ezen a Földön?
Vagy az, hogy mikor jött el
születési időd?
Fontos-é Neked az első kilenc hónap?
Voltál-é valaha eredményesebb,
mint akkor, ott, az anyaméhben,
amikor egyetlen sejt volt a kezdeted?
Amikor anyád még a vérével táplált,
és Te kigénezted önmagad.
Egy kis emberré lettél,
… amikor eljött a
pillanat.
240617 83. vagy 84. F-046
240624:15.55; {Füred;@
——
MULTIKULTURÁLIS ETNOGENEZIS
A hét „magyar” törzs
– Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, és Keszi –
a kabarok, székelyek és avarok kultúráját ötvözve,
895-902 között a megyeri törzsek elfoglaták Európa Középét.
A keresztény magyar államot az első Árpád-házi király,
Szent István alapította meg és tette 1000 évre a nyugati
kereszténység védőbástyájává.
Magyar törzsek – Wikipédia (wikipedia.org)
A magyar nép kialakulásának időszaka – Wikipédia (wikipedia.org)
Hungarian conquest of the Carpathian Basin – Wikipedia
Stephen I of Hungary – Wikipedia
Balassa–Ortutay: Hungarian Ethnography and Folklore / The
Ethnogenesis of the Hungarian People and their Place in European Culture (oszk.hu)
„HUNGARUS HAGYOMÁNYOK”
A 900 és 2000 közt eltelt 1100 év alatt a megyeriek
el/foglalták/fogadták/ az itt élőket és befogadták az ide
érkezőket, kunokat, jászokat, besenyőket (családom apai
őseit), böszörményeket, törökök elől ide menekülőket,
szerbeket, horvátokat, de törököket is, és mind az itteni
népeket, szlovákokat, ruténeket, románokat, olaszokat,
lengyeleket és másokat. Ezek a népek büszkén – sokszor már
túlbüszkén – őrzik egyéniségüket, bár kevésbé azt a „hungarus
hagyományt”, aminek a szellemében ők is nemzetekké váltak.
Kingdom of Hungary – Wikipedia
A „magyar multikulturalitás” és az európai etnogenetikus
folyamatok összefonódásának iskolapéldája a Hunyadiak kora.
Matthias Corvinus – Wikipedia
A Magyar Királyság 800 éves védernyője alatt született meg
az erdélyi szász nemzet, amelyik nyolcvan év román uralom alatt
gyakorlatilag megsemmisült.
Erdélyi szászok – Wikipédia (wikipedia.org)
Itt ismerték el (nem a mai értelemben vett) nemzetként a
szászokat és székelyeket.
Székelyek – Wikipédia (wikipedia.org)
Ide menekültek az örmény genocidium elől családom több
ágát is adó Bogdánffyak és Dragománok ősei.
Magyarországi örmények – Wikipédia (wikipedia.org)
Itt alakult ki az a magyar muzsikus cigány kultúra, amelyik
megihlette a klasszikusokat is, Lisztet, Beethovent, Berliozt,
Brahmsot, Vittorio Monti „Csárdásáról” vagy a száz tagú
cigányzenekarról nem is szólva. Azt magyar népzenét és
cigány virtuzitást ötvőző hegedűjátokot, melyben – rádiót
hallgatva – hajnalonként gyakran gyönyörködöm.
https://youtu.be/ZhXb86im6aE
https://youtu.be/uphyFnMM3ws
A Magyar Királyság részeként alakult ki a mai EU államainak
közel felét adó – bár rövid életű – első valóban multikulturális
európai államalakulat, az Osztrák_Magyar Monarchia.
Dunai svábok – Wikipédia (wikipedia.org)
Austria-Hungary – Wikipedia
Itt ismerték el a modern Európában törvényileg elsőként a
vallásszabadságot (Vallásszabadság törvénye (1568) |
Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár), és alighanem
ennek távoli következményeként itt egyenjogúsították
Európában elsőként törvényileg is a zsidóságot (Zsidó
emancipáció: a magyar országgyűlés egyedülálló törvényt
alkotott 1867-ben | Mazsihisz ), és így alakulhatott ki a XX.
század tudományát is sokban meghatározó magyar-zsidó
kultúra, A MARSLAKOK LEGENDAJA (oszk.hu).
GYARMATTARTÓ HUNGAROFÓBIA?
Nem tudom, hogy az egykori nagy gyarmattartó hatalmaknak,
spanyoloknak, portugáloknak, angoloknak, franciáknak,
hollandoknak, vagy éppen a belgáknak van-é hasonlóan jól
dokumentált „multikulturális” etnogenetikai hagyománya.
De azt tudom, hogy például a katalánok, skótok, írek, welsziek
stb. mekkora harcot vívnak ma is nemzeti önállóságuk
elismeréséért, vagy éppen fennmaradásukért.
És azt is tudom, hogy a mai Európai Unióban napi gyakorlattá
emelt hungarofóbia a – nyilván nem tökéletes, de 1100 éve
Európa Közepén a magyarok által is lakott nyolc országban, az
eredményeiben ellenőrizhető – „magyar multikulturalitás”
gyűlöletében gyökezik.
The Hungarian government threatens EU values, institutions,
and funds, MEPs say | News | European Parliament (europa.eu)
Hungary and the EU are in an endless dispute that challenges
the very foundations of the union (theconversation.com)
How the European Union Allowed Hungary to Become an
Illiberal Model – The New York Times (nytimes.com)
Hungary’s Transformation and the Complicity of the EU –
Georgetown Journal of International Affairs
Hungarian withdrawal from the European Union – Wikipedia
240629:19.52; BFüred;@
a háttérben dédszüleinek Szabó Lajosnak és Törpényi Karolinának a képével, valamint Bartók Ida
nagyanyjának (mindketten asszony-nemesek) 1701-ből datált „Si non marte, arte„,
azaz „Harc helyett tudást” jelmondatú címerével. (Horváth Erika felvétele)
Szabó T. Anna: Boldog születésnapot, Édesapa!
Ki a felhőt habosítja, ki az eget kifeszíti,
ki a fákat magasítja, ki a kertet színesíti,
a lét fényét aki adja, aki örömre teremtett,
aki belsőnk simogatja,
aki árasztja a rendet,
Ő engedjen Téged élni egészségben, békességben,
adjon erőt is remélni, megbízni a fényességben,
Ő éltessen soká Téged, elcsüggedni ne engedjen,
adjon tágas teljességet
ámulásban, szeretetben!
Budaörs, 2024. 06. 17.
az idősb Szabó T. Attiláról készült domborművével 2024. június 19-én, a Vetro-művel is gyarapodó
balatonfüredi „Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár-emléklakás”-ban.
A szerkesztő megjegyzése
A szerző annyira régi munkatársunk, hogy A (régi) Hétnek is kezdettől fogva megbecsült, keresett szerzője volt.
Legkedvesebb emlékünk A Hét (Tudomány rovatának) híressé vált összeállítása a Bukarestben 1981-ben megtartott XVI. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszuson, a maga nemében a legnagyobb világrendezvényen, ahol résztvevőként, előadóként „csapatunk” tagjának tekinthettük az akkor kereken negyvenéves biológus munkatársunkat is. Akinek édesapja neves nyelvtudósunk, Szabó T. Attila volt.
Legújabban érdekes felfogású – ezúttal nem feltétlenül a legszélesebb közönséghez, illetve a tudományos közösségnek szóló – tartalmas bejegyzéseivel vonja magára a figyelmet, amelyeknek vonzó vonása az önreflexió. Fentebb legutóbbi ilyen összeállítását közöltük.
Még csak nyolcvanhárom múlt júniusban! További sok derűs alkotó évet kívánunk Szabó T. Attilának az Új Hét teljes szerkesztősége nevében teljes szeretettel és teljes nagyrabecsüléssel.
És ha már mindnyájan szívesen élünk a Wikipédiával, íme (a szerző utólagos javításaival frissítve) a szócikk:
Szabó T. E. Attila azaz Szabó T. ATTILA ELLÁK (írásait előbb ifj. Szabó T. Attila, majd (könyvein) csak Szabó Attila, 1990 után Szabó T. Attila (DSc.biol.) névvel írta alá; álnevei, betűjegyei: Szabó Elek, A. E. Taylor, szta, sztea, @.; Kolozsvár, 1941. június 17. –) erdélyi magyar természettudományi szakíró, a biológia tudományok doktora, egyetemi tanár. Apja Szabó T. Attila Miklós (1906-1987), testvérei Szabó T. Áron (*1948), Szabó T. Ádám (1946-1995). Lánya Szabó T. Anna (*1972).
Középiskoláit a kolozsvári 2. sz. Líceumban (a volt Református Kollégiumban) végezte 1957-ben, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet (1961). Ugyanitt nyerte el 1972-ben a biológia tudományok egyetemi doktora címet is (dolgozata: Flora și vegetația regiunii Sărățel-Chiraleș-Lechința cu privire specială asupra fitocenozelor degradate. Kolozsvár, 1971; ugyanez magyarul Budapest, 1988). 1990-ben a biológiai tudományok kandidátusa, 1992-ben doktora lett.
Előbb (1961–63) a körösfői általános iskolában tanított, 1963–67 között a BBTE-n biológus, 1967–87 között a Mezőgazdasági Főiskolán kutató, az Index seminum Horti Agrobotanici Cluj (1972–87) és a Notulae Botanicae Horti Agrobotanici megbízott szerkesztője (1980–87). Ekkor áttelepedett Magyarországra, s a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, egyetemi tanárként megalapította a Botanikai, majd az Örökléstani és Környezettudományi Tanszéket; tudományos és nemzetközi főigazgatóhelyettes; a BioTár alapító szerkesztője. 1995–2005 között a veszprémi Pannon Egyetem tanára, tanszékvezető.
Tudományos munkásságáról, tanulmányairól, köteteiről lásd tovább idézett forrásunkat, most még csak annyit, hogy tagja volt a Kriterionnál megjelent Téka sorozat (1978–87), Korunk Könyvek (1972–81) és Századunk (1982–87) sorozatok szerkesztőbizottságainak; munkatársa az Erdélyi magyar szótörténeti tár I–VI. köteteinek (1975–85) és a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I–III. kötetének (1981–94). Szerkesztésében megjelent CD-ROM-on az Erdélyi magyar szótörténeti tár két lemeze (Budapest, 1990; 1996), valamint a magyar tudományosság kezdeti évtizedeit bemutató adatbázis (Tudomány, mely örök életet ad. 1539–1595. Budapest, 1996).
Sajátos műfajt teremtő Fénnyel Irott Napló-Jegyzetei (FINJ-ei) az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában (OSzK-MEK) itt olvashatók:
https://mek.oszk.hu/20700/20762/# (Üzenet * 2019)
http://mek.oszk.hu/21600/21680/?from=rss (Üzenet * 2020)
Gyűjtsd a Tudást (9dok.org) (Gyűjtsd a Tudást * 2020)
https://mek.oszk.hu/21600/21681/ (Képtelen Strófák * 2020)
https://mek.oszk.hu/20700/20763/ (Genetika – 200 * 2020)
https://mek.oszk.hu/22600/22624/ (Üzenet 5. * 2021)
https://mek.oszk.hu/25600/25660/ (Üzenetek 6. * 2022 feltöltés alatt)
